Ennyi ideig maradhat életben az ember a világűrben: a filmekben egészen más

Olvasási idő kb. 3 perc

Az ember találkozása az űrrel visszatérő téma a filmekben. De itt is igaz, hogy nem feltétlenül érdemes elhinned, amit a vásznon látsz.

Azok a szerencsétlen szereplők, akik a filmekben űrruha nélkül vagy sérült felszerelésben kötnek ki a világűrben, általában rövid úton – gyakran másodpercek alatt – felrobbannak, vagy halálra fagynak. A valóságban ezzel szemben valami egészen más történik. Lássuk, mi lenne a forgatókönyv abban a valószínűtlen esetben, ha valaha ilyen helyzetbe kerülnél.

Ez történne, ha védelem nélkül kilépnél a világűrbe

Először is, hidegebb lenne, mint gondolnád. Az univerzumot átszövő kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás miatt az űrben mínusz 270 Celsius-fokos hőmérséklet uralkodik, mégsem attól kéne a legjobban tartanod, hogy halálra fagysz. Mivel az űrben nincs levegő vagy víz, ami körülvenné a testet, az csak sugárzás útján adhatja le a hőt, így több órába telhet, mire a belső testhőmérséklet fagypont alá süllyed.

A hideg és tér vákuumjának kombinációja ennél sokkal gyorsabban hatna rád. Bármilyen nedvesség vagy olaj, ami a bőrödön van, azonnal elpárologna, csúnya fagyási sérüléseket hagyva maga után.

Nem, nem robbannál fel, és a szemeid sem domborodnának ki.

Ehelyett egy ritka állapottal kellene szembenézned, amelyet ebullizmusnak neveznek. Ez akkor fordul elő, amikor a bőr felszíne vákuumnak van kitéve. Az alacsonyabb nyomás hatására a bőrben lévő folyadékok ilyenkor kitágulnak, amitől a test lényegében megduzzad. Hogy mennyire, arra vonatkozóan nincsenek pontos adatok. Csak annyit tudunk, hogy néhány esetben, amikor az emberek véletlenül vákuumba kerültek,

hagyományos méretük kétszeresére duzzadtak meg.

Ez nem szép látvány, mindazonáltal általában túlélhető, ha valaki néhány percen belül visszatér a normál nyomás alatt álló környezetbe. De ennek csekély a realitása.

Űrruha nélkül csekély a túlélés valószínűsége
Fotó: Jonathan Knowles / Getty Images Hungary

Abban a pillanatban, hogy kilépnél az űrbe, kísértést érezhetnél, hogy visszatartsd a lélegzeted, hogy több időd nyerj – ahogy a víz alatt is tennéd. A bökkenő csak az, hogy az ajkaid, a torkod és felső légúti rendszered nem úgy van kialakítva, hogy a vákuum ellenében visszatartson egy tüdőnyi levegőt.

A tüdődben lévő levegő ezért minden erőfeszítésed ellenére távozna – ha késleltetni akarnád, akkor különösen heves és hirtelen módon, ezzel visszafordíthatatlan károkat okozva. És itt jön az alapvető probléma, ami a halálodhoz vezetne: az űrben nincs levegő, amit belélegezhetnél. Mivel azonban az agyad ezt nem tudja – legalábbis azon része, amelyet kontrollálsz –, a szíved folyamatosan dobogna, és a keringési rendszered is tovább működne, miközben a tüdőd üres maradna.

Az eredmény: alacsony oxigéntartalmú vér érkezne a tüdődbe, majd üresen távozna, így nagyon gyorsan csökkenne a vér oxigéntelítettsége a szervezetedben. A tested ezt felismerve azonnal vészhelyzeti üzemmódba kapcsolna, és annak érdekében, hogy minél több oxigént tartson meg, leállítaná azt a szervet, ami a leginkább éhes rá: az agyat.

Innentől kezdve az egyéni fiziológiai paramétereidtől függően 6-12 másodperced lenne, mielőtt elveszíted az eszméleted, és minden elsötétülne.

Vagyis ennyi idő belül kéne biztonságba helyezned magad. Ha ez nem sikerülne, a fő szerveid egyenként leállnának, majd néhány perc múlva bekövetkezne az orvosi értelemben vett halál.

Az ember holtteste nem vész el, csak átalakul

Az, hogy ezután mi következne, azon is múlna, hogy milyen pozíciót töltenél be a térben. Ha Föld körüli pályán maradnál, akkor nem fagynál meg, mivel hatalmas távolsága ellenére a Nap olyan intenzív hőt bocsát ki, hogy melegen tartaná a holttestedet (miközben lassan leégetné a bőröd).

Föld körüli pályán egy darabig melegen tartana a Nap ereje
Fotó: DrPixel / Getty Images Hungary

Ha a Föld pályáján kívülre kerülnél, akkor viszont szép lassan megfagynál, majd céltalanul sodródni kezdenél a bolygók között. Ott aztán mikrometeoroidok kereszteznék az utadat, amelyek neked ütközve fokozatosan feloldanának, és a tested molekuláit szétszórnák egy széles, diffúz törmelékmezőben.

A folytatás nem kevésbé érdekfeszítő. Feltevések szerint a következő évmilliárdok során a Napból kiáramló nagy energiájú sugárzás összeütközhetne a részecskéiddel, ezért azok elhagyhatnák naprendszerüket, majd elindulhatnának a csillagközi térbe. A molekuláid így „szerencsés esetben” részt vehetnének egy új naprendszer kialakulásában, és az élet körforgását erősítve szerephez juthatnának akár egy új életforma megszületésében is.

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?