Ebből a jelből látod, hogy az egyik ősöd összejött egy Neander-völgyivel

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Mindannyian állítottunk már családfát, de most jóval messzebb kalauzolunk a dédszüleidnél. Az emberiség feltérképezésében érdekes módon a fájdalomérzet volt a kutatók segítségére.

Annak idején a modern emberek, azaz a Homo sapiens sapiens tagjai maradtak fenn, belőlük lettünk mi mind. Csakhogy a velük egy időben élő Neander-völgyiek (Homo sapiens neanderthaliensis) sem múltak el nyomtalanul: a két alfaj bizony érintkezett egymással.

Ezek az őskori randevúk érezhető genetikai következményekkel jártak fajunkra nézve. Az afrikai népességen kívül a Neander-völgyiek genomja minden embertípusban megtalálható. A kutatók szerint a fájdalomérzékenységünket is nekik köszönhetjük. Egy új, több mint 7000 ember bevonásával készült tanulmányban a kutatók kimutatták, hogy a három Neander-völgyi génváltozatot hordozó emberek érzékenyebbek bizonyos fájdalomtípusokra, nevezetesen a bőrt érő szúrásra. Ezek az SCN9A gént érintő variánsok leginkább azokban a populációkban fordulnak elő, amelyekben nagyobb arányban vannak indián őslakosok – fedezte fel a kutatócsoport.

Svante Paabo Nobel-díjat kapott a Neander-völgyi emberek genomjának feltérképezéséért
Fotó: Jens Schlueter / Getty Images Hungary

Az ember és a fájdalom

Az SCN9A olyan fehérjéket kódol, amelyek nátriumionokat szállítanak a sejtekbe és az érzékelő neuronokba. Ennek változatai, az M932L, a V991L és a D1908G, bizonyítottan jelen vannak a Neander-völgyiek genomjában. Korábban már kapcsolatba hozták őket az emberek fokozott fájdalomérzékenységével, de még nem volt meg konkrétan az érzékszervi válasz. Most viszont elemezték a Brazíliából, Chiléből, Kolumbiából, Mexikóból és Peruból származó 5971 ember genetikai mintáit, és kiderült, hogy a három Neander-völgyi variáns gyakoribb a legmagasabb indián származású populációkban. Például a perui népességben, amely 66 százalékos átlagos arányával a legmagasabb indián származású – a D1908G előfordulása körükben volt a legmagasabb. A kutatócsoport 1623 kolumbiai ember fájdalomérzékenységét is megmérte, és azt találták, hogy az SCN9A-variánsok alacsonyabb fájdalomküszöbbel járnak együtt: a tesztalanyok bőrét mustárolajjal irritálták, aztán megszúrták. Kiderült, hogy a szúrás az érzékeny pont, míg a nyomás vagy a hő nem ad ilyen érzékeny reakciókat. Akiknél mindhárom génvariánst kimutatták, az volt a legérzékenyebb mind közül. 

Nem feltétlenül volt ez hátrány

„A Neander-völgyi változatok magas gyakorisága az amerikai őslakosok körében azzal a forgatókönyvvel magyarázható, hogy az ezeket a változatokat hordozó Neander-völgyiek szaporodtak a modern emberekkel, akik végül Amerikába vándoroltak” – mondta Pierre Faux, a tanulmány első szerzője. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy a Neander-völgyiek miért lehetettek érzékenyebbek a fájdalomra. Lehetséges, hogy ez segített megvédeni őket a sérülésekkel szemben, és így a túlélés szempontjából előnyös lehetett, de további kutatások nélkül ezt nem tudjuk biztosan megmondani. „A fájdalomérzékenység fontos túlélési tulajdonság, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elkerüljük a keserves érzést okozó dolgokat, amelyek komoly károkat okozhatnak nekünk – magyarázta dr. Kaustubh Adhikari társszerző. Eredményeink arra utalnak, hogy a Neander-völgyiek érzékenyebbek lehettek bizonyos fájdalomtípusokra, de további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, miért van ez így, és hogy ezek a konkrét genetikai változatok evolúciós szempontból előnyösek voltak-e.”

Hogy néztek ki a Neander-völgyiek?

Azt már tudjuk, hogy a bőrük érzékeny volt, de mit feltételezhetünk még arról a népcsoportról, amely láthatóan itt hagyta a nyomait a modern emberen? Annyi bizonyos, hogy a Neander-völgyiek sokkal jobban alkalmazkodtak a hideghez (kénytelenek voltak). Ez robusztusabb testfelépítéssel, azaz rövidebb végtagokkal, kisebb testmagassággal és több szőrrel járt. A bőr fehér színe és a hízásra való hajlam is valószínűleg onnan érkezett. Cserébe az izomzatuk és a fogazatuk is sokkal erősebb volt a mai emberénél, és agytérfogatuk is valamivel nagyobb. Azaz ne szőrös majomivadékokként gondoljunk rájuk, hanem kiválóan alkalmazkodó, okos emberekként, akik jól bírtak mindent, kivéve talán a bőrt érintő fájdalmakat.

Clear Collagen Professional italpor

A BioTechUSA segít céljaid elérésében

A BioTechUSA elkötelezett az egészséges életmód támogatása mellett. A kiegyensúlyozott étrendet az egyéni szükségletekhez igazított, gondosan megválasztott étrend-kiegészítők egészíthetik ki a tudatos életmód támogatására.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.