Ebből a jelből látod, hogy az egyik ősöd összejött egy Neander-völgyivel

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mindannyian állítottunk már családfát, de most jóval messzebb kalauzolunk a dédszüleidnél. Az emberiség feltérképezésében érdekes módon a fájdalomérzet volt a kutatók segítségére.

Annak idején a modern emberek, azaz a Homo sapiens sapiens tagjai maradtak fenn, belőlük lettünk mi mind. Csakhogy a velük egy időben élő Neander-völgyiek (Homo sapiens neanderthaliensis) sem múltak el nyomtalanul: a két alfaj bizony érintkezett egymással.

Ezek az őskori randevúk érezhető genetikai következményekkel jártak fajunkra nézve. Az afrikai népességen kívül a Neander-völgyiek genomja minden embertípusban megtalálható. A kutatók szerint a fájdalomérzékenységünket is nekik köszönhetjük. Egy új, több mint 7000 ember bevonásával készült tanulmányban a kutatók kimutatták, hogy a három Neander-völgyi génváltozatot hordozó emberek érzékenyebbek bizonyos fájdalomtípusokra, nevezetesen a bőrt érő szúrásra. Ezek az SCN9A gént érintő variánsok leginkább azokban a populációkban fordulnak elő, amelyekben nagyobb arányban vannak indián őslakosok – fedezte fel a kutatócsoport.

Svante Paabo Nobel-díjat kapott a Neander-völgyi emberek genomjának feltérképezéséért
Fotó: Jens Schlueter / Getty Images Hungary

Az ember és a fájdalom

Az SCN9A olyan fehérjéket kódol, amelyek nátriumionokat szállítanak a sejtekbe és az érzékelő neuronokba. Ennek változatai, az M932L, a V991L és a D1908G, bizonyítottan jelen vannak a Neander-völgyiek genomjában. Korábban már kapcsolatba hozták őket az emberek fokozott fájdalomérzékenységével, de még nem volt meg konkrétan az érzékszervi válasz. Most viszont elemezték a Brazíliából, Chiléből, Kolumbiából, Mexikóból és Peruból származó 5971 ember genetikai mintáit, és kiderült, hogy a három Neander-völgyi variáns gyakoribb a legmagasabb indián származású populációkban. Például a perui népességben, amely 66 százalékos átlagos arányával a legmagasabb indián származású – a D1908G előfordulása körükben volt a legmagasabb. A kutatócsoport 1623 kolumbiai ember fájdalomérzékenységét is megmérte, és azt találták, hogy az SCN9A-variánsok alacsonyabb fájdalomküszöbbel járnak együtt: a tesztalanyok bőrét mustárolajjal irritálták, aztán megszúrták. Kiderült, hogy a szúrás az érzékeny pont, míg a nyomás vagy a hő nem ad ilyen érzékeny reakciókat. Akiknél mindhárom génvariánst kimutatták, az volt a legérzékenyebb mind közül. 

Nem feltétlenül volt ez hátrány

„A Neander-völgyi változatok magas gyakorisága az amerikai őslakosok körében azzal a forgatókönyvvel magyarázható, hogy az ezeket a változatokat hordozó Neander-völgyiek szaporodtak a modern emberekkel, akik végül Amerikába vándoroltak” – mondta Pierre Faux, a tanulmány első szerzője. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy a Neander-völgyiek miért lehetettek érzékenyebbek a fájdalomra. Lehetséges, hogy ez segített megvédeni őket a sérülésekkel szemben, és így a túlélés szempontjából előnyös lehetett, de további kutatások nélkül ezt nem tudjuk biztosan megmondani. „A fájdalomérzékenység fontos túlélési tulajdonság, amely lehetővé teszi számunkra, hogy elkerüljük a keserves érzést okozó dolgokat, amelyek komoly károkat okozhatnak nekünk – magyarázta dr. Kaustubh Adhikari társszerző. Eredményeink arra utalnak, hogy a Neander-völgyiek érzékenyebbek lehettek bizonyos fájdalomtípusokra, de további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, miért van ez így, és hogy ezek a konkrét genetikai változatok evolúciós szempontból előnyösek voltak-e.”

Hogy néztek ki a Neander-völgyiek?

Azt már tudjuk, hogy a bőrük érzékeny volt, de mit feltételezhetünk még arról a népcsoportról, amely láthatóan itt hagyta a nyomait a modern emberen? Annyi bizonyos, hogy a Neander-völgyiek sokkal jobban alkalmazkodtak a hideghez (kénytelenek voltak). Ez robusztusabb testfelépítéssel, azaz rövidebb végtagokkal, kisebb testmagassággal és több szőrrel járt. A bőr fehér színe és a hízásra való hajlam is valószínűleg onnan érkezett. Cserébe az izomzatuk és a fogazatuk is sokkal erősebb volt a mai emberénél, és agytérfogatuk is valamivel nagyobb. Azaz ne szőrös majomivadékokként gondoljunk rájuk, hanem kiválóan alkalmazkodó, okos emberekként, akik jól bírtak mindent, kivéve talán a bőrt érintő fájdalmakat.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.