A magyarok rövidebb ideig élnek, mint a legtöbb uniós ország polgárai

Olvasási idő kb. 2 perc

Az Eurostat nemrégiben közzétett adatai szerint a magyarok várható élettartama jelentősen elmarad az uniós átlagtól.

A jelentésben szereplő 2024-es előzetes adatok szerint a várható élettartam az unióban 81,7 év – áll az Infostart cikkében. 

Ennyi ideig élnek az emberek az unióban

Az Eurostat szeptember 11-én közzétette a 2024-re vonatkozó előzetes adatait az uniós országok lakosainak várható élettartamáról. Ezen adatok szerint az uniós átlag elérte a 81,7 évet, ez pedig 0,3 éves növekedést jelent a megelőző évhez képest. A várható élettartam 15 uniós tagállamban haladta meg az átlagot, Magyarország nincs köztük. Az uniós listát 84,1 éves várható élettartammal Svédország és Olaszország vezeti, Spanyolország alig maradt le, ott 84 év a születéskor várható élettartam. 

Az unióban az emberek átlagosan 81,7 évig élnek, ám Japánban még mindig jóval magasabb a várható élettartam
Fotó: Tom Merton / Getty Images Hungary

A sereghajtók között van Magyarország: 2024-ben hazánkban 77 év a várható élettartam, míg Bulgáriában 75,9 év, Romániában 76,6 év és Lettországban 76,7 év az Eurostat adatai szerint. A pandémia előtti időszakhoz, vagyis 2019-hez képest 24 országban nőtt a várható élettartam. A legnagyobb növekedést Litvániában mérték, itt 1,1 évvel élnek tovább az emberek, míg Csehországban, Lettországban és Romániában 1 évvel nőtt a várható élettartam. 

Ami a magyar adatokat illeti, Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke szerint a magyarok élhetnének tovább is. Jó példa lehet Japán, ahol 91 év a születéskor várható élettartam. A szakértő arra is kitért, hogy a HUN-REN egyik kutatócsoportja jelenleg azt tanulmányozza, miként lehet lassítani az öregedést magyar néptánccal. 

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Egy benzingyáron múlt a náci hadigépezet sikere: a természet állt bosszút romjain

Noha ma már csak árnyéka önmagának, a Hydrierwerke Pölitz AG a második világháború idején a német hadigazdaság egyik legfontosabb ipari létesítményének számított. A mai Lengyelország területén, az egykori Pölitz – ma Police – közelében fekvő hatalmas üzemtől azt remélték, hogy enyhíti Németország krónikus kőolajhiányát.

Világom

Világjárvánnyal fenyeget a hantavírus? Ebben hasonlít a COVID-ra

A hantavírussal összefüggésbe hozott óceánjáró kapcsán felmerült a világjárványtól való félelem, ez azonban alaptalan. A hantavírus ugyanis – a COVID-dal ellentétben – nem tud tartósan és hatékonyan emberről emberre terjedni úgy, hogy abból széles körű járvány alakuljon ki.

Életem

Így használják ki a jó euróárfolyamot a szemfüles magyarok

A kedvező euróárfolyam miatt egyre több magyar dönt úgy, hogy a határ menti szlovákiai üzletekben intézi el a nagybevásárlást. Ez a trend nem véletlen, hiszen a forint erősödésével és a kinti akciókkal komoly pénzeket takarítanak meg a magyar családok.

Önidő

Ki kinek a fia? Magyar királyi kvíz

A történelem folyamán ezer év alatt öt nagy dinasztia adta Magyarország királyait. Bár a legtöbbet biztosan fel tudod sorolni, de azzal is tisztában vagy, ki kinek a fia volt?

Mindennapi

Újabb város érintett az azbesztszennyezésben: parkolóban bukkantak a veszélyes anyag nyomára

Azbesztet mutattak ki Sopronban egy forgalmas parkolóban és egy lakópark építkezésén kihelyezett kőzúzalékban a Greenpeace munkatársai által végzett mintavétel során. A környezetvédő szervezet tájékoztatása szerint azért volt szükség a vizsgálatra, mert a nyugat-magyarországi azbesztbotrány részeként felmerült a gyanú, hogy magánberuházások keretében is szennyezett anyag kerülhetett a közterületek közelébe.