A pekándió pozitívan hat a szív- és érrendszer egészségére, de még a koleszterinszint szabályozásában is hatékony segítség lehet. Persze csak akkor, ha megfelelő mennyiségben fogyasztjuk.
Márványos felületű, édeskés-vajas ízű és roppanós – így jellemezhetjük azt a dióféleséget, amely az elmúlt években egyre gyakrabban tűnik fel a konyhákban és az egészségtudatos nassolók tálcáin. Nem véletlenül: bár elsőre talán csak egy finom magvú rágcsálnivalónak tűnik, a pekándióról – ez az amerikai eredetű csonthéjas termés – egyre több kutatás deríti ki, hogy sokkal több rejlik benne, mint egyszerű ízélmény.
Kevésbé ismert, finom ropogtatnivaló, ami a szívnek is jó
A pekándió (Carya illinoinensis) rendkívül gazdag tápanyagokban, többek között egészséges zsírokban, rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban.
A finomság talán leginkább a szív egészségéhez fűződő ígéretes kapcsolata miatt került reflektorfénybe a tudományos világban. Egy friss, több mint húsz éves kutatási eredményeket áttekintő tanulmány rávilágít arra, hogy a pekándió fogyasztása – különösen, ha egy kiegyensúlyozott étrend részeként kerül be –, összefüggésbe hozható a kardiovaszkuláris egészséggel kapcsolatos pozitív változásokkal.
Ebben az áttekintő elemzésben klinikai vizsgálatok és megfigyelések alapján azt találták, hogy a pekándiót rendszeresen fogyasztók esetében több, a szívbetegségek kialakulásához kapcsolódó vérzsírmintázat – például az összkoleszterin, az LDL-koleszterin (az úgynevezett „rossz” koleszterin) és a trigliceridek – kedvezőbb irányba mozdult el.
Ez azért érdekes, mert a vér lipidszintje – vagyis az olyan egységek, mint a koleszterin és a trigliceridek – fontos biomarkerek (jelzőmolekulák) a szívbetegségek kockázatának felmérésében. Amikor ezek az értékek a „rossz” típusú koleszterin esetében magasabbak,
nagyobb az esély arra, hogy az érfalakra lerakódások (plakkok) rakódjanak, ami hosszú távon szűkítheti az ereket és növeli a szívbetegségek esélyét.
A pekándióban található telítetlen zsírsavak – ezek olyan zsírok, amelyek inkább támogatják a szervezet egészséges működését – segíthetnek csökkenteni ezeket a kedvezőtlen értékeket.
Igazi kincsesbánya
De nemcsak a zsírsavak miatt lehet jótékony hatással a szervezetre a finomság. A pekándió gazdag polifenolokban (olyan antioxidáns hatású, növényi eredetű vegyületek, amelyek segíthetnek a sejtek szintjén történő oxidatív károsodás mérséklésében) és más bioaktív komponensekben. Ezek az anyagok hozzájárulhatnak az úgynevezett lipidoxidáció csökkentéséhez is, ami szintén összefügg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával.
A kutatások során azt is megfigyelték, hogy azok az emberek, akik beépítették étrendjükbe a pekándiót – tipikus nassolási adagnak megfelelő mennyiségben –, általában jobbnak értékelték étrendjük minőségét is.
Ez részben azt jelzi, hogy a pekándió nem csupán önmagában hat, hanem úgynevezett egészséges étkezési mintázatba is jól illeszkedik: amikor például a hagyományosan cukros vagy túlzottan feldolgozott snackeket egészségesebb, tápanyagokban gazdag nassolnivalókra cseréljük, az össz-étkezési minőség javul.
A jóból is megárt a sok
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kutatás nem azt állítja, hogy bármennyi pekándió csodát tesz.
A kedvező hatások azoknál figyelhetők meg, akik tipikus nassolási mennyiségben – vagyis nem túl nagy adagokban, hanem például egy maréknyi dióban – fogyasztják rendszeresen. Ez azért számít, mert a pekándió viszonylag magas kalóriatartalmú, és ha túl nagy mennyiségben eszik valaki, akkor a pluszkalóriák hosszabb távon hozzájárulhatnak testsúlynövekedéshez,
ami viszont éppen ellentétes hatást gyakorolhat a szív- és érrendszerre.
Így tehát ez a finom ropogtatnivaló nemcsak ízélményt ad, hanem egy sor olyan összetevőt is, amelyek tudományos vizsgálatok szerint jótékonyan kapcsolódnak a szív egészségéhez – de csak abban az esetben élvezhetjük az egészségügyi előnyeit, ha okosan, mértékkel fogyasztjuk.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, melyik az a gyümölcs, mely egymillió magyar betegségét segít kezelni.
