Az agy „fitten” tartásának lehetséges módszerei közt találjuk a megfelelő étkezést és a mozgást is, de legalább ilyen fontos az is, hogy használjuk. A tanulás, vagy a tudatos jelenlét gyakorlása is jelentősen járul hozzá az agy egészségének megőrzéséhez, már fiatal korban is.
Az agy öregedése nem egyik napról a másikra történik. A folyamat évtizedeken át, szinte észrevétlenül zajlik. A memória apró változásai, a koncentráció ingadozása vagy a mentális fáradtság gyakran csak később tűnnek fel, amikor már a megelőzés lehetősége rég elillant. A kérdés így nem az, hogy lehet-e hatni az agy jövőbeli állapotára, hanem az, hogy mikor érdemes elkezdeni.
Az agy egészségéért már fiatalon is kell tenni
Egy 2024-ben publikált áttekintés 35 randomizált, kontrollált vizsgálat adatait dolgozta fel, amelyek összesen mintegy 25 ezer, döntően 50 év feletti résztvevőt követtek. A kutatók azt vizsgálták, hogy az életmódbeli beavatkozások milyen mértékben befolyásolják a kognitív hanyatlást (az emlékezés, figyelem és gondolkodás romlását), a demencia kialakulását, valamint az általános mentális és fizikai egészséget.
A táplálkozás szempontjából kiemelt szerepet kapott a mediterrán étrend, az antioxidánsokban gazdag ételek fogyasztása és a megfelelő fehérjebevitel.
Ezek alkalmazása a szív- és érrendszeri betegségek relatív kockázatát 22 százalékkal csökkentette, de statisztikailag szignifikáns esélycsökkenés figyelhető meg a kognitív hanyatlás esetében is. Sőt, az étrend az izomtömeg csökkenésének megállításában, megelőzésében is jól teljesített.
A rendszeres fizikai aktivitás, különösen az aerob és az erőnléti edzések jelentősen képesek javítani az oxigénfelvételt, ennek köszönhetően pedig a test egészére jó hatással vannak. Ez alól pedig az agy sem képez kivételt, melynek kielégítő oxigénellátása a funkciók megőrzésének egyik alapfeltétele.
Ezért fontosak a társas kapcsolatok
Az agy esetében is igaz, hogy ha használjuk, akkor fittebb marad. Ennek megfelelően a kutatók kiemelték, hogy a tanulás vagy például a mindfulness, vagyis a tudatos jelenlétet igénylő folyamatok kifejezetten jó irányt jelentenek a demencia kivédésére, sőt, képesek csökkenteni a stresszt. Ez pedig fontos, hiszen a stresszhormonként is ismert kortizol magas szintje a hippokampuszra nézve romboló hatású, ennek megfelelően az emlékezési képességeket rontja.
A társas kapcsolatok erősítése szintén mérhető egészségnyereséggel járt azáltal, hogy a depresszió kialakulásának kockázatát képes jelentősen csökkenteni, emellett pedig az általános elégedettségi szintet is emeli. A társas kapcsolatok fenntartása mérhetően jó hatással van a neurológiai funkciókra, vagyis a kognitív hanyatlás megelőzésében komoly szerepet játszanak.
Így hatnak ránk mindennapi szokásaink
Mindennapi szokásaink természetesen hatással vannak egészségünkre is. Az, hogy a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás rombolóan hat a szervezetre, talán már senkinek nem jelent újdonságot. Azonban
kevesebben figyelnek arra, hogy az alvásuk kielégítő legyen.
Ez bizony 7–8 órát jelent minden nap, ami az egész test pihenése és megújulása szempontjából fontos. A fiatalabb korosztályban az alvás az élmények miatt szorul háttérbe, az idősebbeknél pedig a különböző, már meglévő egészségügyi problémák miatt. Holott az alvás során zajlik az agy „glimfatikus” tisztulása, amelynek során az anyagcsere-végtermékek eltávolítása történik. Ha pedig ez sérül, az neurodegeneratív (idegsejt-pusztulással járó) betegségekkel járhat együtt.
A megelőző egészségügyi ellátás, például a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni, és ez az agy egészségének szempontjából is igaz. Ezek során ugyanis olyan kórokat és állapotokat lehet időben felismerni és kezelni, melyek
krónikus gyulladásokkal járhatnak együtt, ami közvetett módon hatást gyakorol az agy működésére és annak egészségére is.
Genetika és mi
Az, hogy mennyire vagyunk fogékonyak egyes betegségekre, erősen múlik a genetikánkon is, de itt nem áll meg a dolog.
Ma már tudjuk, hogy életmódunk legalább akkora súllyal esik latba az ilyen kérdésekben, vagyis megfelelő mozgással, étrenddel, szociális kapcsolatokkal és a magunkra való figyeléssel bár nem tudunk szembemenni a genetikával, az egyes problémák jelentkezésének esélyét jelentős mértékben vagyunk képesek csökkenteni.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, milyen lehet az élet epilepsziával.
