Ezért szeretjük annyira az édes ízt: a génjeinknek is köze van hozzá

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Odavagy az édes ízért? Nem csoda: evolúciós üzenet késztet arra, hogy édességet fogyassz!

Tíz magyarból hatnak a kedvence az édes íz, melyről szakértő is azt mondja, nem véletlenül a kedvencünk. Az idén év elején végzett Édes íz kutatásból kiderült az is, hogy inkább a nők és a fiatalok fogyasztják előszeretettel az édességeket, a városlakók valamivel jobban távol tartják magukat tőle, mint az egyéb típusú településeken élők.

Az édes íz bűvöletében

Reprezentatív felmérésen bizonyosodott be, hogy édesszájú nép a magyar: Antal Emese dietetikus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője ismertette a megállapításokat az Édességgyártók Szövetségének sajtótájékoztatóján, melyekből kiderül: a magyarok 60 százalékának ez a kedvenc íze. 

Kávéját vagy teáját a magyarok háromnegyede issza édesítve, jellemzőbben a fiatalabbak, a kor előrehaladtával egyre kisebb mértékben jellemző az, hogy megcukrozzuk az élénkítő italt.

Érdekesség, hogy nemcsak a településtípus, hanem az iskolázottság is meghatározza, ki édesíti meleg italát és ki nem: a magasabban képzettebbek jellemzőbben üresen isszák a teát és a kávét is.

Az ízek üzennek: az édes biztonságos
Fotó: Boy_Anupong / Getty Images Hungary

Antal Emese szerint mindennek hátterében evolúciós magyarázat áll: az ízek ugyanis mást és mást üzennek karakterüktől függően.

  • Az édes íz feltételezhetően nem mérgező, jól hasznosítható szénhidráttartalmú táplálékforrást jelez.
  • A keserű íz potenciálisan mérgező dolgokra hívja fel a figyelmet.
  • A savanyú íz azt üzeni, romlott lehet, amit fogyasztunk.
  • A sós íz az ásványi anyagok indikátora.
  • Míg az umami fehérjeforrás, hús jelenlétére utal.

Mindebből kifolyólag már egy újszülött is pozitívan reagál az édes ízre – melynek cukrossága az anyatej ízére is hasonlít –, és elutasítja például a savanyú vagy keserű dolgokat.

A cukor is belefér a változatos étrendbe

Manapság leginkább az édességek és a cukor elkerülésének fontosságáról esik szó, Antal Enese szerint nem ismerünk ugyanis egy fontos alapelvet, mely szerint a napi kalóriabevitelünk maximum 10 százaléka lehet cukor. Ez 2000 kcal étrend esetében 5 dekagramm cukrot jelent.

Vannak ugyanis a cukornak pozitív élettani hatásai is: energiát ad, szállít és raktároz, kellemes ízt nyújt, színezhet, tartósíthat, és állományt, textúrát ad az ételeknek.

Az ötdekányi cukor azt jelenti, hogy egy nap három gombóc fagyi, három deciliter hígított szörp vagy három evőkanál méz is belefér a normál étrendbe, ha másban nem fogyasztunk már cukrot.

Az édesség is beilleszthető az egészséges étrendbe
Fotó: Yulia Naumenko / Getty Images Hungary

Üdítőben fogyasztjuk a legtöbb cukrot

Érdekes ugyanakkor, hogy a legtöbben valószínűleg nem tudnak arról, mikor is fogyasztanak cukrot, ugyanis abból napi szinten nem édességgel, hanem cukrozott üdítőkkel visszük be a legtöbbet szervezetünkbe. Ezek adják az átlagos cukorfogyasztás 49 százalékát naponta, majd a tartósított zöldségek és gyümölcsök következnek 15 százalékkal, s csak ezután következnek 10 százalékkal az édességek, valamint velük fej fej mellett haladva a cukrozott tejtermékek.

A dietetikus szerint nem lehetetlen az egészséges étrendbe is beilleszteni a cukrot, az édességet, de a mértékletességen nagy hangsúly van. Felnőttek heti 1-2, gyerekek heti 2-3 alkalommal egy főétkezés részeként, de semmiképp nem azt kiváltva bátran fogyaszthatnak édességet, csokoládétartalmú ételt is: a változatos étrendbe belefér a csokoládé is, ha mértékkel eszed!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.

Mindennapi

Meglepő ellenőrzésbe kezd a fogyasztóvédelem: a magyar nyelv használatát vizsgálják

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a kormányhivatalokkal együttműködve idén is célzottan ellenőrzi a nyelvvédelmi előírások megtartását a hazai médiapiacon. A vizsgálatok a magyar nyelven kiadott sajtótermékekre, a magyar nyelvű rádió- és televízióműsorokra, a szabadtéri reklámhordozókra, valamint az üzletekben és kirakatokban elhelyezett, fogyasztókat tájékoztató közleményekre terjednek ki.

Mindennapi

Mikor lesz új köztársasági elnöke Magyarországnak? Így választják meg az államfőt

Magyarország rendszerváltás utáni hetedik köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a megbízatása megszűnt, mivel aláírta és kihirdette a 17. Alaptörvény módosítását. A következő időszakban Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke veszi át a feladatait egy maximum 30 napig tartó időszakban, ezután megválasztják az új köztársasági elnököt.

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.