Ezért szeretjük annyira az édes ízt: a génjeinknek is köze van hozzá

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Odavagy az édes ízért? Nem csoda: evolúciós üzenet késztet arra, hogy édességet fogyassz!

Tíz magyarból hatnak a kedvence az édes íz, melyről szakértő is azt mondja, nem véletlenül a kedvencünk. Az idén év elején végzett Édes íz kutatásból kiderült az is, hogy inkább a nők és a fiatalok fogyasztják előszeretettel az édességeket, a városlakók valamivel jobban távol tartják magukat tőle, mint az egyéb típusú településeken élők.

Az édes íz bűvöletében

Reprezentatív felmérésen bizonyosodott be, hogy édesszájú nép a magyar: Antal Emese dietetikus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője ismertette a megállapításokat az Édességgyártók Szövetségének sajtótájékoztatóján, melyekből kiderül: a magyarok 60 százalékának ez a kedvenc íze. 

Kávéját vagy teáját a magyarok háromnegyede issza édesítve, jellemzőbben a fiatalabbak, a kor előrehaladtával egyre kisebb mértékben jellemző az, hogy megcukrozzuk az élénkítő italt.

Érdekesség, hogy nemcsak a településtípus, hanem az iskolázottság is meghatározza, ki édesíti meleg italát és ki nem: a magasabban képzettebbek jellemzőbben üresen isszák a teát és a kávét is.

Az ízek üzennek: az édes biztonságos
Fotó: Boy_Anupong / Getty Images Hungary

Antal Emese szerint mindennek hátterében evolúciós magyarázat áll: az ízek ugyanis mást és mást üzennek karakterüktől függően.

  • Az édes íz feltételezhetően nem mérgező, jól hasznosítható szénhidráttartalmú táplálékforrást jelez.
  • A keserű íz potenciálisan mérgező dolgokra hívja fel a figyelmet.
  • A savanyú íz azt üzeni, romlott lehet, amit fogyasztunk.
  • A sós íz az ásványi anyagok indikátora.
  • Míg az umami fehérjeforrás, hús jelenlétére utal.

Mindebből kifolyólag már egy újszülött is pozitívan reagál az édes ízre – melynek cukrossága az anyatej ízére is hasonlít –, és elutasítja például a savanyú vagy keserű dolgokat.

A cukor is belefér a változatos étrendbe

Manapság leginkább az édességek és a cukor elkerülésének fontosságáról esik szó, Antal Enese szerint nem ismerünk ugyanis egy fontos alapelvet, mely szerint a napi kalóriabevitelünk maximum 10 százaléka lehet cukor. Ez 2000 kcal étrend esetében 5 dekagramm cukrot jelent.

Vannak ugyanis a cukornak pozitív élettani hatásai is: energiát ad, szállít és raktároz, kellemes ízt nyújt, színezhet, tartósíthat, és állományt, textúrát ad az ételeknek.

Az ötdekányi cukor azt jelenti, hogy egy nap három gombóc fagyi, három deciliter hígított szörp vagy három evőkanál méz is belefér a normál étrendbe, ha másban nem fogyasztunk már cukrot.

Az édesség is beilleszthető az egészséges étrendbe
Fotó: Yulia Naumenko / Getty Images Hungary

Üdítőben fogyasztjuk a legtöbb cukrot

Érdekes ugyanakkor, hogy a legtöbben valószínűleg nem tudnak arról, mikor is fogyasztanak cukrot, ugyanis abból napi szinten nem édességgel, hanem cukrozott üdítőkkel visszük be a legtöbbet szervezetünkbe. Ezek adják az átlagos cukorfogyasztás 49 százalékát naponta, majd a tartósított zöldségek és gyümölcsök következnek 15 százalékkal, s csak ezután következnek 10 százalékkal az édességek, valamint velük fej fej mellett haladva a cukrozott tejtermékek.

A dietetikus szerint nem lehetetlen az egészséges étrendbe is beilleszteni a cukrot, az édességet, de a mértékletességen nagy hangsúly van. Felnőttek heti 1-2, gyerekek heti 2-3 alkalommal egy főétkezés részeként, de semmiképp nem azt kiváltva bátran fogyaszthatnak édességet, csokoládétartalmú ételt is: a változatos étrendbe belefér a csokoládé is, ha mértékkel eszed!

Clear Collagen Professional italpor

A BioTechUSA segít céljaid elérésében

A BioTechUSA elkötelezett az egészséges életmód támogatása mellett. A kiegyensúlyozott étrendet az egyéni szükségletekhez igazított, gondosan megválasztott étrend-kiegészítők egészíthetik ki a tudatos életmód támogatására.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.