Ezért szeretjük annyira az édes ízt: a génjeinknek is köze van hozzá

Olvasási idő kb. 3 perc

Odavagy az édes ízért? Nem csoda: evolúciós üzenet késztet arra, hogy édességet fogyassz!

Tíz magyarból hatnak a kedvence az édes íz, melyről szakértő is azt mondja, nem véletlenül a kedvencünk. Az idén év elején végzett Édes íz kutatásból kiderült az is, hogy inkább a nők és a fiatalok fogyasztják előszeretettel az édességeket, a városlakók valamivel jobban távol tartják magukat tőle, mint az egyéb típusú településeken élők.

Az édes íz bűvöletében

Reprezentatív felmérésen bizonyosodott be, hogy édesszájú nép a magyar: Antal Emese dietetikus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője ismertette a megállapításokat az Édességgyártók Szövetségének sajtótájékoztatóján, melyekből kiderül: a magyarok 60 százalékának ez a kedvenc íze. 

Kávéját vagy teáját a magyarok háromnegyede issza édesítve, jellemzőbben a fiatalabbak, a kor előrehaladtával egyre kisebb mértékben jellemző az, hogy megcukrozzuk az élénkítő italt.

Érdekesség, hogy nemcsak a településtípus, hanem az iskolázottság is meghatározza, ki édesíti meleg italát és ki nem: a magasabban képzettebbek jellemzőbben üresen isszák a teát és a kávét is.

Az ízek üzennek: az édes biztonságos
Fotó: Boy_Anupong / Getty Images Hungary

Antal Emese szerint mindennek hátterében evolúciós magyarázat áll: az ízek ugyanis mást és mást üzennek karakterüktől függően.

  • Az édes íz feltételezhetően nem mérgező, jól hasznosítható szénhidráttartalmú táplálékforrást jelez.
  • A keserű íz potenciálisan mérgező dolgokra hívja fel a figyelmet.
  • A savanyú íz azt üzeni, romlott lehet, amit fogyasztunk.
  • A sós íz az ásványi anyagok indikátora.
  • Míg az umami fehérjeforrás, hús jelenlétére utal.

Mindebből kifolyólag már egy újszülött is pozitívan reagál az édes ízre – melynek cukrossága az anyatej ízére is hasonlít –, és elutasítja például a savanyú vagy keserű dolgokat.

A cukor is belefér a változatos étrendbe

Manapság leginkább az édességek és a cukor elkerülésének fontosságáról esik szó, Antal Enese szerint nem ismerünk ugyanis egy fontos alapelvet, mely szerint a napi kalóriabevitelünk maximum 10 százaléka lehet cukor. Ez 2000 kcal étrend esetében 5 dekagramm cukrot jelent.

Vannak ugyanis a cukornak pozitív élettani hatásai is: energiát ad, szállít és raktároz, kellemes ízt nyújt, színezhet, tartósíthat, és állományt, textúrát ad az ételeknek.

Az ötdekányi cukor azt jelenti, hogy egy nap három gombóc fagyi, három deciliter hígított szörp vagy három evőkanál méz is belefér a normál étrendbe, ha másban nem fogyasztunk már cukrot.

Az édesség is beilleszthető az egészséges étrendbe
Fotó: Yulia Naumenko / Getty Images Hungary

Üdítőben fogyasztjuk a legtöbb cukrot

Érdekes ugyanakkor, hogy a legtöbben valószínűleg nem tudnak arról, mikor is fogyasztanak cukrot, ugyanis abból napi szinten nem édességgel, hanem cukrozott üdítőkkel visszük be a legtöbbet szervezetünkbe. Ezek adják az átlagos cukorfogyasztás 49 százalékát naponta, majd a tartósított zöldségek és gyümölcsök következnek 15 százalékkal, s csak ezután következnek 10 százalékkal az édességek, valamint velük fej fej mellett haladva a cukrozott tejtermékek.

A dietetikus szerint nem lehetetlen az egészséges étrendbe is beilleszteni a cukrot, az édességet, de a mértékletességen nagy hangsúly van. Felnőttek heti 1-2, gyerekek heti 2-3 alkalommal egy főétkezés részeként, de semmiképp nem azt kiváltva bátran fogyaszthatnak édességet, csokoládétartalmú ételt is: a változatos étrendbe belefér a csokoládé is, ha mértékkel eszed!

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.