Emberi betegséghez hasonlít a ragadós száj- és körömfájás: tévhit, hogy ugyanaz okozná

Olvasási idő kb. 2 perc

A kisgyermekes szülők jól ismerik a kéz-láb-száj betegséget, melynek egyes tünetei akár alá is támaszthatnák, hogy a két kór ugyanaz, de ez csak tévhit.

Kiütések a kezeken és a lábakon, esetenként fájdalmas hólyagok a szájban, valamint láz: az óvodás korú gyermeket nevelők könnyen találkozhatnak a kéz-láb-száj betegséggel, amelyet egyszer vagy akár többször is elkaphatnak a jellemzően 10 évesnél fiatalabb betegek.

Első pillantásra a ragadós száj- és körömfájás sem különbözik sokban ettől a betegségtől. Szintén jellemzik hólyagok az állatok száján, valamint tőgyén és a patákon, azaz végtagjaikon. Láz az állatoknál is előfordulhat ebben a betegségben – azonban a kettőnek a valóságban nincs sok köze egymáshoz.

Az embereket érintő kéz-láb-száj betegséget tévhit összemosni a ragadós száj- és körömfájással
Fotó: grinvalds / Getty Images Hungary

Tévhit, hogy elkaphatná az ember ezt a betegséget

Az emberi kéz-láb-száj betegséget enterovírusok okozzák, míg az állatok betegségét aftovírusok. A kettő tehát nem ugyanannak a fertőzésnek az emberen, illetve állaton jelentkező fajtája – és nem is kaphatja el embertől a kéz-láb-száj betegséget állat, vagy épp fordítva, állattól a ragadós száj- és körömfájást ember.

Idézőjel ikon

A kéz-láb-száj betegség általában 7-10 nap alatt vonul le, és a legtöbb esetben nem súlyos.

A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a fájdalmas hólyagok miatt nem jut megfelelő folyadék-utánpótláshoz a gyermek, így kiszáradhat. Elképzelhető, hogy gyógyulást követően kezén vagy lábán leesnek a körmök.  

A ragadós száj- és körömfájást is túléli a legtöbb egyed, ám a marhák tej- és hústermelése jelentősen visszaesik a betegség hatására, ami az állattenyésztés szempontjából komoly gazdasági kárt jelent, ezért fékezik meg terjedését a legdrasztikusabb módszerrel – ha megjelent az állatállományban a betegség, le kell ölni annak tagjait.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.