A bélrendszerünkben élő baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok sokasága nagyon is meghatározza fizikai és mentális jóllétünket. De mit tehetünk beleink s ezáltal mentális állapotunk egészségéért?
1822-ben egy Alexis St. Martin nevű, fiatalember éppen egy michigani vegyeskereskedés előtt ácsorgott, amikor egy célt tévesztett puskalövés véletlenül eltalálta. St. Martin tüdeje és gyomra is megsérült, és valószínűleg a helyszínen életét vesztette volna, ha nem tartózkodik a közelben egy sebész: bizonyos William Beaumont, aki megmentette a fiatalember életét, majd magához vette, és több helyreállító műtétet is elvégzett rajta az elkövetkezendő években.
St. Martin tehát meggyógyult, de nem teljesen: egy sipoly, azaz fisztula maradt a gyomra tájékán. Ilyen állapotban nem tudott szőrmekereskedőként dolgozni, így inkább Beaumont kutatásaihoz asszisztált, aki felismerte: az életben maradt fiatalember, akinek lyuk tátong a hasában, egyedülálló lehetőséget jelent az emberi emésztés tanulmányozására. Az ételt madzagra kötözve juttatta St. Martin gyomrába, majd időről időre kihúzta a sipolyon keresztül, és tanulmányozta, mennyire sikerült megemésztenie. (A vizsgálat nem lehetett kellemes: St. Martin megpróbált megszökni Beaumont-tól, aki visszahozatta, majd miután végleg elváltak útjaik, Beaumont folyamatosan kereste Alexist, hogy folytathassa a tanulmányozását.) A ma már kevéssé etikusnak tűnő vizsgálatsorozat Beaumont-nak meghozta az elismerést: ő lett a gyomorfiziológia atyja. Feljegyzéseiben számot vetett arról is, hogy milyen hatással vannak az emésztésre az érzelmek, például a harag, azaz rájött, hogy a bélrendszer és az agy nem teljesen függetlenek egymástól, hanem egymással kölcsönhatásban működnek.
Kefirrel a melankólia ellen
A 20. század elején egy másik orvos, a londoni George Porter Phillips megfigyelte, hogy melankóliával kezelt betegei sokszor szenvednek székrekedésben, ráadásul hajuk fénytelen, arcszínük pedig sápadt. Hogy megtudja, a melankólia okozza-e a testi tüneteket vagy fordítva, húsmentes diétára fogta a betegeket, és mindennap kefirt itatott velük. A kezelés meglepő módon sikeres volt: a Phillips által kezelt 18 beteg közül 11 teljesen meggyógyult, kettő pedig jelentős javulást mutatott. Ez volt az első bizonyíték arra, hogy bélbaktériumaink jelentős hatással lehetnek mentális jóllétünkre.
Ősbaktériumok és eukarióták
A felfedezés mindazonáltal sokáig kikerült a „hivatalos” tudomány látóköréből. Bélrendszerünk nyüzsgő és változatos világa, valamint az emésztőszervrendszer és a mentális állapot közötti összefüggés csak az elmúlt évtizedekben került igazán a tudomány érdeklődésének középpontjába. Több ezer különböző faj él beleinkben, baktériumok, eukarióták és „ősbaktériumok”, archeák is. Ezek az élőlények már akkor jelen voltak a Földön, amikor az emberiség még sehol nem volt – a bél mikrobiomja (vagy ahogy korábban ismertük, bélflóra) pedig nemcsak testi egészségünk megőrzéséhez járul hozzá, hanem anyagcserénkhez, immunitásunkhoz, valamint mentális és érzelmi jóllétükhöz is.
Steril, de szorongó egerek
2004-ben japán kutatók sterilizált körülmények között neveltek fel kísérleti egereket. Az volt a céljuk, hogy ne legyenek mikrobák sem a testükön, sem a testükben.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a steril környezetben növekedő, gyakorlatilag mikrobiom nélküli patkányok és egerek hajlamosabbak a szorongásra, és kevésbé társaságkedvelők, mint mikrobiommal rendelkező társaik.
De eltérés mutatkozott egyéb területeken is: a steril egerek hiperaktívabbnak, kockázatkeresőbbnek bizonyultak, viszont kevésbé mutattak hajlandóságot a tanulásra, mint egészséges mikrobiommal rendelkező társaik. A kutatások tehát arra engedtek következtetni, hogy a bélben élő mikrobák hatással vannak például a szerotonintermelésre, mi több: olyan, kóros állapotoknál is kulcsfontosságúak lehetnek, mint a depresszió vagy a skizofrénia. Mindebben az evolúció zseniális működése is tetten érhető, hiszen a baktériumok túlélése és szaporodása szempontjából az a kedvező, ha gazdáik minél inkább társaságkedvelőek és keveset aggodalmaskodnak.
Pre- és probiotikumok
A jó hír ezzel kapcsolatban az, hogy – ellentétben a genetikánkkal – a mikrobiomunkat minden további nélkül meg tudjuk változtatni. A baktériumok növekedését a prebiotikumok ösztönzik (az antibiotikumok pedig, mint tudjuk, csökkentik), a probiotikumok viszont maguk az élő, jótékony baktériumok. Kísérletek bebizonyították, hogy a prebiotikumok javítják az általános kognitív funkciókat, különösen a figyelem és a problémamegoldás területén. Kutatások folynak olyan „pszichobiotikumok” előállítására is, amelyek a „jó” baktériumokat segítve a jövőben kiegészíthetik a pszichiátriai gyógyszereket, esetleg alternatívát jelenthetnek a mentális betegek számára.
A mediterrán étrend előnyei
A kutatók szerint a mikrobióta szempontjából leginkább ideális a mediterrán étrend: ez a zöldségekben, hüvelyesekben, gyümölcsökben, diófélékben, halakban és tenger gyümölcseiben, telítetlen zsírokban és növényi olajokban gazdag étrend biztosítja, hogy a magas rosttartalmú ételekből kellő mennyiséget vigyünk be a szervezetünkbe, de kevés finomított cukrot, vörös húst vagy feldolgozott hústerméket. A mediterrán étrend részét képezi a rendszeres halfogyasztás is, ami a vastagbél egészsége szempontjából kulcsfontosságú.
Fő a változatosság
Fontos arra is ügyelni, hogy az étrendünk változatos legyen, hiszen a változatosság is kedvez a mikrobióta sokszínűségének. Azaz, ha halat eszünk, ne mindig ugyanazt a fajtát válasszuk. Remek, ha fogyasztunk teljes kiőrlésű gabonát, de az ne mindig teljes kiőrlésű kenyér legyen. A mediterrán étrend növeli a bélbaktériumok sokféleségét, és csökkenti az egyéb fiziológiai változásokat, mint például a krónikus gyulladást, amely szintén együtt járhat a depresszióval. Egy spanyol tanulmány szerint a hagyományos mediterrán étrendet követőknél nagyjából feleakkora valószínűséggel diagnosztizáltak depressziót, mint a más típusú étrendet követőknél.
Bélben az egészség
A mikrobiom szempontjából a másik kulcsfontosságú tényezőt az erjesztett ételek jelentik. A fermentált ételeket (például a joghurt, kefir, savanyú káposzta vagy a koreai kimchi) fogyasztókkal végzett vizsgálatok is azt mutatták, hogy ők kevésbé érzik magukat stresszesnek, mint a kontrollcsoport. Ne feledjük azonban, hogy a depressziónak számos oka lehet, és nem minden szorongás hátterében áll bélrendszeri probléma – akinél más a kiváltó ok, egy pohár joghurt nem fogja meggyógyítani. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy minden ember mikrobiomja egyedi – ezért minden olyan kezelésnél, amely a bélflórát célozza meg, figyelembe kell venni. De tagadhatatlan: az egészséges, kiegyensúlyozott étrend fontos megelőző intézkedés lehet a depresszió kialakulása kockázatának csökkentésében. Az egészséges bélrendszer pedig a fontos első lépés lehet egy egészségesebb és boldogabb lelkiállapot felé.
