Élet az antibiotikum előtt: így gyógyultak őseink

Olvasási idő kb. 3 perc

A hűvösebb őszi napok beálltával egyre gyakrabban elérnek bennünket a megfázásos, felső légúti megbetegedések, melyekből sokszor már csak a gyógyszerek jelentik a kiutat. A különféle elhatalmasodott gyulladásokra, legyen az fogíny-, fül- vagy torokgyulladás, de felfázásra is antibiotikumot írnak fel az orvosok a betegeknek a gyorsabb gyógyulás reményében.

De nem volt mindig így. Nagyanyáink és az ő felmenőik még gyógynövényeket alkalmaztak, hogy megelőzzék vagy meggyógyítsák a betegségeket. Kilencvenöt éve, vagyis amióta Alexander Fleming felfedezte 1928-ban a legismertebb antibiotikumot, a penicillint, a tudósok szerte a világon versenyt futnak az evolúcióval, és igyekeznek megtalálni azokat az új módszereket, melyekkel felvehetjük a küzdelmet a baktériumok ellen.
Bár az antibiotikumok megkönnyítették az orvosok munkáját és a betegek gyógyulását, a jövő patikájából nem hiányozhatnak azok a gyógynövényekre épülő házi praktikák sem, melyekkel elődeink gyógyítottak.

Globális gyógymódok botanikája

A természet adta láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentők használata évszázadokra nyúlik vissza világszerte. Ilyen szer például a kinin, melyet Dél-Amerikában több száz évvel ezelőtt először a bennszülött lakosság alkalmazott a malária kezelésére, a betegséget okozó mikroorganizmusok elpusztítására. A keserű ízű kinint hagyományosan a cinchonafa kérgéből nyerték, amelyet porrá őröltek, és vízbe kevertek, majd megitatták a beteggel. A gyógynövény szintetikus formáját még napjainkban is használják a malária kezelésére.

Egy szúnyog egy növény levelének fonákján.
A szúnyogok által terjesztett maláriát napjainkban is gyógyítják kininnel
Fotó: Reynante Martinez / 500px / Getty Images Hungary

A méz egy másik gyakori növényi gyógymód a fertőzések kezelésére, amit már időszámításunk előtt 2000-ben használtak az ókori sumérok. Rájöttek ugyanis, hogy ha a mézet fertőzött területre, például sebre kenik, a szirup antibiotikumként működik magas cukortartalma és savassága miatt, ami elpusztítja a baktériumokat.

A hagyományos kínai orvoslásban a gyógynövények széles választékát régóta használják fertőzések és egyéb betegségek kezelésére. Az orvos általában a páciens tüneteire szabott gyógynövény-kombinációt ír fel, néha kapszula formájában, vagy gyógyteába keverve. A hagyományos kínai orvoslást a mai napig nemcsak Kínában gyakorolják, hanem a modern nyugati orvoslással kombinálva is alkalmazzák.

Az antibiotikum forradalmasította a gyógyászatot

Alexander Fleming, a londoni St. Mary's Hospital bakteriológiaprofesszora 1928-ban felfedezte az első antibiotikumot, a penicillint. A felfedezés a véletlen műve volt, és akkor esett meg, amikor Fleming laboratóriumában egy baktériumtenyésztő lemezt a Penicillium notatum nevű penészgomba szennyezett be. Alapos vizsgálat után Fleming észrevette, hogy a penész megakadályozza a baktériumok növekedését. 

A Penicillium gombákból kinyert anyagot antibiotikumterápiává fejlesztették ki. 

Alexander Fleming véletlenül fedezte fel a penicillint
Fotó: Davies / Getty Images Hungary

A közel egy évszázaddal ezelőtti felfedezése óta a penicillin életek millióit mentette meg, és a világ leggyakrabban használt antibiotikumterápiájává vált. Forradalmasította az egyébként halálos betegségek kezelését, beleértve az agyhártyagyulladást, a tüdőgyulladást és a vérmérgezést.

Az antibiotikumok árnyoldala

Általában az antibiotikumok széles körben alkalmazhatók. Bár a mellékhatások nem gyakoriak, ennek ellenére csak nagyon indokolt esetben szabad használni őket, ugyanis allergiás tüneteket, lázat, a bélflóra károsodását, gombás fertőzést, hasmenést és még akár bélgyulladást is okozhatnak. A legtöbb baktériumfaj ellen hatékony antibiotikumok akár teljesen tönkre is tehetik a bélflórát, ami életveszélyes fertőződéshez vezethet a Clostridium difficile nevű bacilussal.

A hüvelyflóra pusztulása miatt a candida gombák szaporodhatnak el a hüvelyben és a hozzá kapcsolódó szervekben.

A szervi mérgezések ritkák, de az antibiotikum okozhat vese- és halláskárosodást. A legrosszabb pedig az, hogy a baktériumok folyamatosan változnak és egyre ellenállóbbá válnak, szuperbaktériumok fejlődnek ki, melyek ellen még csak most kutatjuk a legjobb módszereket.

A gyógynövények kíméletes segítők lehetnek

Annak érdekében, hogy elkerüljük a kellemetlen mellékhatásokat, jobb, ha egy-egy bakteriális fertőzés során inkább azokat a gyógynövényeket hívjuk segítségül, amelyek természetes módon antibakteriális hatással rendelkeznek. 

Vannak olyan gyógynövények, amelyek az antibiotikumhoz hasonló gyógyhatással rendelkeznek
Fotó: invizbk / Getty Images Hungary

Egy gyömbértea kurkumával és citrommal a fertőzések, gyulladások megelőzésére, de a kellemetlen tünetek kezelésére is tökéletes.

Szintén kiváló fertőtlenítő hatással rendelkezik a vöröshagymából készült tea, ami mézzel ízesítve a köhögést is csillapítja.

A fokhagymát régóta használják a népi gyógyászatban, hiszen közismert antibakteriális hatásáról, emellett erősíti az immunrendszert és nagyon hatékony nyálkaoldó, ahogyan a kakukkfű is, amely köhögéscsillapítóként is hatékony.

A méz nem csupán a teában fogyasztva hatékony, régen sebfertőtlenítésre is használták
Fotó: Elizaveta Antropova / Getty Images Hungary

Sok panaszt és betegséget megelőzhetünk, ha idejében teszünk ellene. Az egészséges életmód és a természetes szerek alkalmazása nagy segítség lehet. Az időben alkalmazott gyógynövénykúrával az idült és súlyos betegségek megelőzhetők, és bármilyen betegségben hatékony kiegészítő kúrát, gyógymódot jelentenek. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a gyógynövények sem csodaszerek, ezért ha a panaszaink hosszabb ideig fennállnak, mindenképpen forduljunk orvoshoz!

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.