Már a véredből kiderül, fenyeget-e az Alzheimer-kór

Olvasási idő kb. 2 perc

Az Alzheimer-kórra utaló jelek gyakran egy évtizeddel a tünetek megjelenése előtt jelentkeznek a szervezetben. A statisztikai adatok szerint 45 éves korban az Alzheimer-kór életre szóló kockázata a nőknél minden ötödik, a férfiaknál pedig minden tizedik embert érinti.

Az orvosok kifejlesztettek egy olyan egyszerű, új vérvizsgálatot, ami 96 százalékos pontossággal képes kimutatni az Alzheimer-kór kockázatát. A szakemberek azt szeretnék elérni, hogy a szűrést, akárcsak a szívbetegség és a rák esetében, évente el lehessen végezni.

Már az Alzheimer-kór kockázatát is kimutatja

Az Alzheimer-kór nagyon alattomos betegség, már tíz évvel azelőtt károsítani kezdi az agyat, hogy a betegek észrevennék a tüneteket, ám ekkorra már a károsodás jelentős és visszafordíthatatlan. Azonban az új Alzheimer-vérteszt óriási fordulatot jelent a betegeknek és családjaiknak, a szűrés már az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is kimutatja, így tájékoztat arról, hogy valóban hajlamos-e a betegségre valaki. Ennek segítségével évekkel azelőtt elkezdhető az állapotjavító kezelés, hogy a tüneteknek látható jelei lennének.

A vérvizsgálat egyszerű, és már az Alzheimer-kórra való hajlamot is kimutatja
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A Journal of Alzheimer's Disease című folyóiratban idén áprilisban megjelent adatok szerint az Alzheimer-kór új vérvizsgálata a betegség legkorábbi stádiumában kimutatható, ráadásul 96 százalékos pontosságú.

Így működik a vérvizsgálat

Amikor egy betegség, például az Alzheimer-kór megtámadja a testet, az a vér összetételének megváltozását okozza. Erre a szervezet úgy reagál, hogy úgynevezett „autoantitesteket”, vagyis önreaktív típusú ellenanyagot bocsát ki, amely a szervezetben lévő fehérjéket veszi célba. Ezek az autoantitestek előre megjósolható módon szabadulnak fel, és profilt alkotnak a károsodást okozó konkrét betegségről.

A kognitív képességeket romboló betegségre való hajlam már a negyvenes évek végén megjelenik a szervezetben
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A tesztet feltaláló amerikai kutatók azonban megtalálták a módját, hogy azonosítsák az Alzheimer-kór egyedi autoantitest-profilját a vérben, ezzel lehetővé téve, hogy jóval a tünetek megjelenése előtt észleljék a betegséget. 

A legtöbb Alzheimer-kóros beteget 65 éves kor után diagnosztizálják, de sok kutató úgy gondolja, hogy a betegség a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején kezdődik.

Miért kell kivizsgáltatni az Alzheimer-kórt, ha nincs rá gyógymód?

Bár vannak olyan kezelések, amelyek lassíthatják a betegség progresszióját, az Alzheimer-kór gyógyíthatatlan, halálos betegség. Ennek ellenére fontos a korai felismerés, mert ez megváltoztatja az Alzheimer-kórban szenvedő betegek életminőségét, hiszen a speciális kezelésekkel és a tudatos életmódbeli változtatásokkal nagyobb eséllyel lassítani lehet a betegség által okozott testi, szellemi rombolást.

Függetlenül attól, hogy tudjuk-e, vagy sem, hogy esetünkben fennáll-e a betegség kockázata, érdemes csökkenteni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Az orvosok szerint minden, ami jót tesz a szívnek, az jót tesz az agynak is, ezért a napi testmozgás és az egészséges étrend jó hatással van a betegség megelőzésére, vagy a már meglévő tünetek enyhítését illetően.

Egyre több embert érint a betegség

A Nemzetközi Alzheimer Világszövetség legutóbbi adatai szerint világszerte 139 millióan élnek demenciával, szakértői becslések szerint Magyarországon mintegy 250 ezren. Viszont a demencia általában az idős ember hozzátartozóira is jelentős mentális és egyéb terheket ró, így az érintettek száma a társadalomban 8-10 százalék, tehát hazánkban közel egymillió fő is lehet. Ráadásul sokan nem kerülnek be az ellátórendszerbe, vagy nem diagnosztizálják őket, így nem láthatók a számokban, amin az sem segít, hogy hazánkban nincs adatszolgáltatási kötelezettséga demenciával kapcsolatban.

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.