Már a véredből kiderül, fenyeget-e az Alzheimer-kór

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az Alzheimer-kórra utaló jelek gyakran egy évtizeddel a tünetek megjelenése előtt jelentkeznek a szervezetben. A statisztikai adatok szerint 45 éves korban az Alzheimer-kór életre szóló kockázata a nőknél minden ötödik, a férfiaknál pedig minden tizedik embert érinti.

Az orvosok kifejlesztettek egy olyan egyszerű, új vérvizsgálatot, ami 96 százalékos pontossággal képes kimutatni az Alzheimer-kór kockázatát. A szakemberek azt szeretnék elérni, hogy a szűrést, akárcsak a szívbetegség és a rák esetében, évente el lehessen végezni.

Már az Alzheimer-kór kockázatát is kimutatja

Az Alzheimer-kór nagyon alattomos betegség, már tíz évvel azelőtt károsítani kezdi az agyat, hogy a betegek észrevennék a tüneteket, ám ekkorra már a károsodás jelentős és visszafordíthatatlan. Azonban az új Alzheimer-vérteszt óriási fordulatot jelent a betegeknek és családjaiknak, a szűrés már az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát is kimutatja, így tájékoztat arról, hogy valóban hajlamos-e a betegségre valaki. Ennek segítségével évekkel azelőtt elkezdhető az állapotjavító kezelés, hogy a tüneteknek látható jelei lennének.

A vérvizsgálat egyszerű, és már az Alzheimer-kórra való hajlamot is kimutatja
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A Journal of Alzheimer's Disease című folyóiratban idén áprilisban megjelent adatok szerint az Alzheimer-kór új vérvizsgálata a betegség legkorábbi stádiumában kimutatható, ráadásul 96 százalékos pontosságú.

Így működik a vérvizsgálat

Amikor egy betegség, például az Alzheimer-kór megtámadja a testet, az a vér összetételének megváltozását okozza. Erre a szervezet úgy reagál, hogy úgynevezett „autoantitesteket”, vagyis önreaktív típusú ellenanyagot bocsát ki, amely a szervezetben lévő fehérjéket veszi célba. Ezek az autoantitestek előre megjósolható módon szabadulnak fel, és profilt alkotnak a károsodást okozó konkrét betegségről.

A kognitív képességeket romboló betegségre való hajlam már a negyvenes évek végén megjelenik a szervezetben
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A tesztet feltaláló amerikai kutatók azonban megtalálták a módját, hogy azonosítsák az Alzheimer-kór egyedi autoantitest-profilját a vérben, ezzel lehetővé téve, hogy jóval a tünetek megjelenése előtt észleljék a betegséget. 

A legtöbb Alzheimer-kóros beteget 65 éves kor után diagnosztizálják, de sok kutató úgy gondolja, hogy a betegség a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején kezdődik.

Miért kell kivizsgáltatni az Alzheimer-kórt, ha nincs rá gyógymód?

Bár vannak olyan kezelések, amelyek lassíthatják a betegség progresszióját, az Alzheimer-kór gyógyíthatatlan, halálos betegség. Ennek ellenére fontos a korai felismerés, mert ez megváltoztatja az Alzheimer-kórban szenvedő betegek életminőségét, hiszen a speciális kezelésekkel és a tudatos életmódbeli változtatásokkal nagyobb eséllyel lassítani lehet a betegség által okozott testi, szellemi rombolást.

Függetlenül attól, hogy tudjuk-e, vagy sem, hogy esetünkben fennáll-e a betegség kockázata, érdemes csökkenteni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Az orvosok szerint minden, ami jót tesz a szívnek, az jót tesz az agynak is, ezért a napi testmozgás és az egészséges étrend jó hatással van a betegség megelőzésére, vagy a már meglévő tünetek enyhítését illetően.

Egyre több embert érint a betegség

A Nemzetközi Alzheimer Világszövetség legutóbbi adatai szerint világszerte 139 millióan élnek demenciával, szakértői becslések szerint Magyarországon mintegy 250 ezren. Viszont a demencia általában az idős ember hozzátartozóira is jelentős mentális és egyéb terheket ró, így az érintettek száma a társadalomban 8-10 százalék, tehát hazánkban közel egymillió fő is lehet. Ráadásul sokan nem kerülnek be az ellátórendszerbe, vagy nem diagnosztizálják őket, így nem láthatók a számokban, amin az sem segít, hogy hazánkban nincs adatszolgáltatási kötelezettséga demenciával kapcsolatban.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.