11 elterjedt mítosz az alvásról – ideje tisztázni az igazságot

Olvasási idő kb. 4 perc

Annak ellenére, hogy életünk harmadát az ágyban töltjük, az alvást még mindig rengeteg mítosz övezi.

Az alvás tipikusan az a téma, amelyről nem lehet eleget beszélni, mert a mai napig rengeteg téves információ kering róla, ami rendkívül káros tud lenni, hiszen ha valaki nem jut elegendő pihenéshez, annak hosszú távon súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Szeretnél megbizonyosodni afelől, hogy helytállóak-e az ismereteid? Mutatjuk a 11 leggyakoribb, alváshoz kapcsolódó tévhitet.

1. Ha „jó alvó” vagy, akkor bárhol el tudsz aludni

Ha valóban jó alvó lennél, és a cirkadián ritmusodhoz igazodva eleget aludnál, akkor pont hogy nem kéne bárhol elaludnod. Amennyiben napközben gyakran tör rád az álmosság, az egész egyszerűen azt jelenti, hogy több éjszakai alvásra van szükséged – írja a Lifehacker.

Nem jó jel, ha állandóan bealszol a kanapén
Fotó: Ultra F / Getty Images Hungary

2. Mindenki horkol

Nagy ritkán megesik, hogy felhorkantasz vagy enyhe hortyogáson kap a párod? Nem vagy vele egyedül, de ez még nem nevezhető kóros horkolásnak. A gondok akkor kezdődnek, ha heti háromnál többször teszed, és/vagy hangosan horkolsz, vagy ha kapkodva veszed a levegőt és zihálsz. Ez akár az alvási apnoe jele is lehet, különösen, ha nappali álmosság vagy fáradtság kíséri.

3. Az alkoholtól jobban lehet aludni

Hiába alszol el tőle gyorsabban, később megfizeted az árát: az alkoholfogyasztás éppen azt a REM néven ismert alvási fázist zavarja meg, melynek során a legmélyebben aludhatnál, ráadásul egyes tanulmányok szerint a szervezeted az italozás következtében kevesebb növekedési hormont tud termelni.

4. Napi 5 óra alvást is meg lehet szokni

Ez az egyike azoknak a hazugságoknak, amelyekkel az alváshiányban szenvedők áltatják magukat. Bárki bármit is mond, egy átlagos felnőttnek napi 7-9 óra alvásra van szüksége, ezért egy egészséges alvási rutinban az 5 órás ciklusok legfeljebb alkalmi jelleggel kaphatnak helyet.

5. Kékfény-szűrő szemüveget viselve nem zavaró a képernyők fénye

A képernyők által kibocsátott kék fény megzavarhatja az agyad azon képességét, amely segít megértetni szervezeteddel, hogy éjszaka van, és ideje lenne aludnod. Ezért is szokták ajánlani, hogy a lefekvés előtti órákban tartózkodj a mobilozástól és a tévézéstől. Bár vonzónak tűnhet a gondolat, hogy a kellemetlen hatást egy kékfény-szűrő szemüveg beszerzésével küszöböld ki, jobb, ha nem táplálsz hamis illúziókat. Ezek a szemüvegek valójában nagyon kevés kék fényt képesek blokkolni.

Szemüveg ide vagy oda, a kék fény mindenképp zavaró
Fotó: Witthaya Prasongsin / Getty Images Hungary

6. Az esti testmozgás megnehezíti az elalvást

Talán már neked is szemet szúrt, hogy az esti edzések után mindig nehezebb elaludni. Ez azonban nem feltétlenül a testmozgás egyenes következménye, hiszen arról köztudott, hogy javítja az alvásminőséget. A probléma inkább az lehet, ha edzés után eszel, vagy legurítasz egy turmixot, ami azt üzeni a szervezetednek, hogy még nincs itt a lefekvés ideje.

7. Vannak, akik soha nem álmodnak

Az igazság ezzel szemben az, hogy mindenki álmodik, méghozzá nem is keveset: minden éjjel 4-6-szor. Ez tipikusan a REM-szakaszban történik, de álomszerű agyi tevékenységek más alvási fázisokban is előfordulhatnak. Hogy miért nem emlékszel az álmaidra? Azért, mert az agyad reggelre kitörölheti azokat.

Ha nem ébredsz fel, miközben álmodsz, olyan lesz, mintha meg sem történt volna.

8. A tinik nem lennének olyan fáradtak, ha nem maradnának fent sokáig

A tiniknek ugyan sok alvásra van szükségünk, de éppen abban a fejlődési szakaszban járnak, amelyben megváltozott biológiai órájuk hatására éjszakai baglyokká válhatnak. Mint arra az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia rámutatott, ilyenkor felesleges a szokásosnál korábban keltegetni őket. Ha tovább aludhatnak, az jobbat tesz a mentális és fizikai egészségüknek, mint ha rájuk parancsolnának, hogy ne maradjanak fent sokáig.

9. Veszélyes felébreszteni egy alvajárót

Az alvajárás önmagában nem veszélyes, ahogy az alvajáró felébresztése sem. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy jó ötlet is. Az alvajárók gyakran furcsa lelkiállapotba kerülnek, és nem lehet őket teljesen felébreszteni, vagy ha mégis, akkor zavarodottak és dühösek lehetnek. A legjobb megoldás ezért az, ha az alvajárót visszavezetik az ágyba.

Az alvajáráshoz rengeteg mítosz kötődik
Fotó: eugenekeebler / Getty Images Hungary

10. A fontos események előtt ki kell aludnod magad

Persze egy ideális világban frissen és kipihenten érkeznél egy fontos vizsgára vagy munkahelyi prezentációra, de sajnos elképzelhető, hogy előtte túl izgatott vagy feszült leszel ahhoz, hogy időben el tudj aludni. A jó hír: egyetlen rossz éjszaka csak csekély mértékben befolyásolja a fizikai és mentális teljesítményed, így ha azt megelőző időszakban egyébként jól aludtál, akkor a hatása szinte észrevétlen maradhat.

11. Én úgysem alszom el vezetés közben 

Le kell húznod az ablakot, vagy fel kell hangosítanod a rádiót, mert úgy érzed, hogy menten elalszol a volán mögött? Ha valamilyen trükk kell ahhoz, hogy ébren maradj, az már rég rossz: az életed kockáztatod vele. „Ha fáradtnak érzed magad vezetés közben, a legbiztonságosabb megoldás az, ha félrehúzódsz valahová, ahol 15-30 percig aludhatsz, vagy már nem is autózol tovább (hanem hívsz egy taxit, vagy mondjuk felszállsz egy buszra). Ha csak egy kicsit vagy fáradt, egy kávé vagy egy rövidebb szundítás is elegendő lehet” – emelte ki a Sleep Foundation.

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.