Karakteres íze és látványos kinézete ellenére is nagyon kevesen fogyasztanak ebből a belsőségből.
Ma már henteshez sem járunk annyit, mint régen, hiszen az élelmiszerboltok jelentős részében friss és előre porciózott húsféléket vásárolhatunk. Időt spórolunk ugyan azzal, hogyha egy helyen szerzünk be mindent, azonban a csirkemellen és sertéscombon kívül számtalan húsfélét fogyaszthatnánk, ha a konyhában is ki mernénk lépni komfortzónánkból.
A sertések belsőségeit sokan fintorogva szemlélik. A májat még csak-csak, talán a pacalt is alkalmanként haza merjük vinni, de a velő, a nyelv, és bizony a vese sem szerepel a heti bevásárlólistán. Belsőségekkel dúsítani otthoni étlapunk fogásait nem csak különleges ízeket hozhat el életünkbe, számtalan vitamin és nyomelem is található ezekben az alapanyagokban, amit vétek lenne kihagyni.
A szegények eledele volt, de megéri megkóstolni az állati belsőségeket
Nem véletlen, hogy a gyorsan és könnyen feldolgozható, tisztítást nem igénylő színhúsok iránti kereslet sokkal nagyobb, mint az állati belsőségek iránt. Ezek a gyakran komoly és hosszas előkészületeket igénylő élelmiszerek ugyanis nemcsak furcsának tűnhetnek azok számára, akik sosem fogtak még a kezükben a nyers húson kívül mást, de azt sem tudni sokszor, mit keresnek a hűtőpultban a hentesnél. Vajon önmagukban vagy valamilyen extra ételhez valók?
A sokszor olcsóbb hentesáruk gazdaságos és bizony egészséges részei lehetnek étkezésünknek, hiszen számtalan olyan vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, melyekhez amúgy csak táplálékkiegészítőket fogyasztva juthatunk hozzá.
A máj például A- és B-vitaminokban, vasban, szelénben és cinkben bővelkedik, a zúza emellett magnéziumtartalma miatt is értékes alapanyagunk. A csirke szíve számtalan B-vitamin mellett nagy mennyiségben tartalmaz például káliumot is, az apró szerveket ráadásul igazán kreatív módon lehet tálalni is. A velős csontból főtt levest zselatintartalma miatt ette már annak idején Krúdy is, a sertés agyvelejét pedig ugyan furcsa textúrája miatt kevesen kedvelik, de igazán szívbarát és fehérjedús étel.
Fehérjepótláshoz a színhúsból álló sertés- vagy marhanyelv is optimális alapanyag, ami akár a kocsonya egyik hozzávalója is lehet. A vese pedig kiváló vaspótló. Mind a marha, mind a sertés veséje olyan méltatlanul hanyagolt belsőség, mely igazán karakteres ízt ad akár egy pörköltnek, akár egy egytálételnek önmagában.
A bab formájú, barnás-rózsaszínes belső szerv ugyan meglehetősen körülményesen készíthető el a fogyasztásra, de megéri a befektetett energiát. Vásárlást követően érdemes minél hamarabb feldolgozni, mert a többi belsőséghez hasonlóan kifejezetten gyorsan romlik a minősége. Félbevágva és a belső hártyájától és az eres részektől megszabadítva már fel is használhatjuk.
Kiváló kiegészítője lehet leveseknek, pörkölteknek, de önmagában, pirítva vagy éppen velővel együtt, vesevelőként fogyasztva is. Biotinban, riboflavinban, tiaminban és niacinban, illetve szelénben és vasban is gazdag élelmiszer, a B-vitaminfélék napi ajánlott adagját önmagában elfogyaszthatjuk egy kiadós étkezés során, ha az vesét is tartalmaz.
Éppen ezért kiváló hatással van a kognitív folyamatokra, az izmok megfelelő működéséhez is hozzájárul, ha alkalmanként kipróbáljuk. A vese fogyasztása jót tesz az ereknek és a szívnek is. Mivel a kiválasztó szervrendszer része, érdemes még akkor sem túlzásba vinni a fogyasztását, ha nagyon megkedvelnénk az első próbát követően, azonban hetente, vagy akár ritkábban is hozzájárulhat egészségünk megőrzéséhez. Ha a belsőségekről bővebben olvasnál, megteheted ezt a cikkünket megnyitva. Jó kísérletezést kívánunk!
