Tehetetlenek a luxusmárkák a fast-fashionnel szemben

Olvasási idő kb. 5 perc

Átrendeződtek a vásárlási szokások, nem menő már a márka hűség.Többek között ennek is betudható a Zara vagy a H&M sikere.

2015-ben is gyakran foglalkoztunk a divatipar egyik legérzékenyebb problémájával, miszerint a fast-fashion márkák gyorsabban és olcsóbban ontják magukból a kifutókon látott darabokat, mint valaha. Az aggasztó jelenség miatt egyre több tervező szeretne hatékonyabb jogi lépéseket tenni az ügyben, mivel hiába küzdenek a pofátlan koppintások ellen, egy ideje semmilyen jelentős eredményt nem sikerült felmutatniuk, miközben a fast-fashion üzletek virágzanak és gombamód terjeszkednek.

Ezúttal a Dazed Digital szerkesztősége számolt be arról, hogy míg a nagy divatmárkák sorra zárják be üzleteiket (A Louis Vuitton három butikot számolt fel Kínában) és terjeszkedni sem tudnak olyan gyorsasággal, addig az utcai divat márkák, mint például a H&M és a Zara, további városokat hódítanak meg és kifejezetten jól jöttek ki a gazdasági válságból. Ennek tudatában nem csoda, hogy az Inditex tulajdonosa, Amancio Ortega felkerült a világ leggazdagabb embereit jegyző lista élére.

Idézőjel ikon

How fast fashion retailers - like H&M and Nasty Gal - get away with fashion robbery. https://t.co/tiKk1ciFUG pic.twitter.com/emiGNSaN8T
— THE FASHION LAW (@TheFashionLaw) 2015. november 28.

Szóval mi lehet az oka annak, hogy a luxuscuccokat rekord gyorsasággal másoló fast-fashion márkákat csak ilyen ritkán vonják felelősségre a bíróság előtt a lopások miatt? Tény, hogy ezek a divatkereskedők valamit nagyon jól csinálnak, mivel ha csak az általános üzleti modellt nézzük és eltekintünk az olyan negatívumoktól, mint az olcsó munkaerő kvázi kizsákmányolása, akkor teljes mértékben innovatívnak mondható a vállalkozás.

Először is az egésznek van egy átfutási ideje. A márkák ügyesen lekövetik a divatházak által bemutatott legfrissebb kollekciókat, kiválasztják a kulcsfontosságú kreációkat és kiegészítőket, majd legyártják és néhány héten belül már piacra is dobják a webáruházaikban. Mindezt természetesen elérhető áron teszik, hogy minél többen és többet vásároljanak a lekoppintott kollekcióból.

Idézőjel ikon

PLAYING A GAME OF #SpotTheDifference TODAY #SIBLING vs @ZARA #NotAmused pic.twitter.com/e4ky9Y0N3z
— SIBLING (@WEARESIBLING) 2014. június 9.

A tervezőknek ezzel szemben sokkal több időre van szükségük ahhoz, hogy kiválasszák és legyártsák azokat a darabokat, amiket a divathét után valójában a boltokba szeretnének vinni. Ez a taktika azonban kedvezőtlen a mai fogyasztói szokások értelmében, mivel különösen az új évezred és a Z generáció tagjai azonnali élményekre vágynak. Tehát ők el sem tudják képzelni, hogy miért kellene hat hónapot várni egy olyan ruhára, amit előtte már láttak a kifutón, ahogy a több ezer dollárt is sokallják kifizetni érte.

És itt van még a mennyiségi kérdés. A Zara például köztudottan szereti manipulálni a vásárlóközönségét azzal, hogy úgy teszi elérhetetlenné a népszerű ruhadarabokat és kiegészítőket, hogy csak egy limitált mennyiséget gyártat le belőlük. Ez a hamis, de jól működő trükk számos előnyt jelent a spanyol márkának, mivel a fogyasztók ettől még trendibbnek és csábítóbbnak érzik a kiszemelt terméket, amitől olyan érzésük támad, hogy lecsúsznak róla, ha nem csapnak le rá azonnal. Ráadásul ezzel a módszerrel annak a kockázatát is csökkentik, hogy valamiből túl sokat termeljenek, amit aztán később jelentősen olcsóbban kell majd kiárusítaniuk, röviden nem esnek el a haszontól sem.

A Nasty Gal a Saint Laurent 2015-ös nyári platform szandálját koppintotta le.
Fotó: Tumblr

Nem véletlenül jegyezte meg a Goldman Sachs az év elején, hogy a siker érdekében a többi márkának is követnie kellene a Zara példáját, mert nagy a kockázata annak, ha a márkák egy évre előre akarnak trendeket kitalálni. "A Zara egyértelműen megváltoztatta a divatipart. Ők voltak azok, akik szakítottak a divatvilág egy évszázada működő, féléves ciklusonkénti váltakozásával. Mint ahogy már a high-end divatházak fele is csinálja. A Prada és a Louis Vuitton például a megszokott kettő helyett 4-6 kollekciót dob piacra évente. És ez egyértelműen a Zara miatt van" – állítja a Goldman Sachs, mely szerint ezek a fast-fashion márkák határozottan jól csinálják azt, amit csinálnak.

Persze van oka annak, hogy nem perlik folyamatosan ezeket a brandeket a divatházak. Az első és talán a legfontosabb az az, hogy például az Egyesült Államokban a szerzői jogi törvények nem különösebben kedvezőek a divattervezőkre nézve. Ezek a törvények ugyanis szinte semmilyen védelmet nem nyújtanak az olyan árucikkekre, mint a ruha vagy a cipő. Ennek eredményeként még nem sokan szálltak szembe a fast-fashion kiskereskedőkkel, mivel az Egyesült Államokban meg lehet úszni az efféle ügyeket.

Az USA-val ellentétben az Egyesült Királyságban, Olaszországban és Franciaországban azért vannak olyan törvények, amelyek segítségével számon lehet kérni a fast-fashion márkákat a lopásokért, de ennek ellenére a Debenhams mégis megúszta, mikor lekoppintotta a Lanvin 2013-as őszi-téli kollekciójának egyik virágos ruháját. Ahogy a Mangónak is megtetszettek a Gucci 2015-ös őszi-téli szezonra szánt ruhái és a Nasty Gal is lemásolta a Saint Laurent ház fémszegecsekkel kirakott platformszandálját a nyáron.

A Debenhams tervezőinek a virágos Lanvin ruha nyerte el a tetszését.
Fotó: Tumblr

A nagy divatházak egy jó darabig nem foglalkoztak az olyan márkákkal, mint a Zara vagy a Debenhams mondván, hogy a két vevőkörnek egyáltalán nincsen köze egymáshoz. És ez az érv sokáig meg is állta a helyét. Azonban fejlődtek a fogyasztók vásárlási szokásai és ez a nézőpont egyre inkább értelmét vesztette. Míg az előző generációnak tabunak számított keverni a high-fashion cuccokat a mainstream elemekkel, addig mára ez kifejezetten sikké vált, sőt a luxusházak tervezői is előszeretettel kollaborálnak olyan megfizethető márkákkal, mint például a H&M vagy a Topshop.

„Nem olcsó mulatság feljelentést tenni és pert indítani. Ha a tervezők folyamatosan pert indítanának az ellen a kiskereskedő ellen, aki lemásolta a terméküket, akkor az elég sokba kerülne nekik. A fast-fashion márkák pedig nagyon is tudatában vannak ennek” – mondja a szakember, aki szerint a divatrajongó vásárlók egyszerűen már nem olyan márkahűek, mint régebben voltak.

Napjainkban már az sem jár tetőtől-talpig Chanelben, aki megteheti, sőt a gazdagabbak is szívesen építenek be ruhatárukba fast-fashion darabokat, ahogy előszeretettel vadásznak vintage különlegességek után is a turkálókban. Ennek eredményeképpen a high-fashiont vásárló réteg és a fast-fashion márkák közönsége igencsak összemosódtak az elmúlt években. Szóval míg a legtöbb országban nem lépnek hatályba a másolást ellenző törvények, addig igencsak kilátástalannak tűnik pert indítani egy olyan óriás vállalat ellen, mint például a Zara. És amíg lesznek olyan türelmetlen vásárlók, akik a bemutató után néhány héttel szeretnék beszerezni az olcsó Prada koppintásokat, addig a Zarának sem fog rosszul menni a sora a divatvilágban.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.