Így (ne) mosson farmert!

Olvasási idő kb. 3 perc

A mosógépet felejtse el, inkább csak helyenként tisztítson, maximum áztasson. Tippek a Levi's kreatív igazgatójától.

Miután Tommy Hilfiger, majd maga a Levi’s vezérigazgatója is elismerte, hogy gyakorlatilag sosem mossák ki farmereiket, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy valóban értelmetlen bizonyos időközönként mosógépbe vágni a széthordott nadrágokat, vagy azért mégiscsak kéne mosni valahogy azokat a gatyákat? A Levi’s kreatív igazgatója, Jonathan Cheung a Refinery29-nak adott interjújában nem csak azt árulta el, milyen időközönként érdemes tisztítani a farmereket, de néhány olyan egyszerű és gyors tisztítási praktikára is felhívhatja a figyelmet, melyek innentől kezdve megkönnyítik a dolgát, ha farmerről van szó. És ha maga a Levi's ajánlja, valószínűleg van is benne valami.

Csak helyenként tisztítson!

Eddig csak fogta, kifordította a farmert és bevágta a mosógépbe? Na ez az, amiről le kell szoknia a jövőben. A Levi’s ugyanis továbbra sem ajánlja a farmerek rendes kimosását, helyette inkább a helyenkénti tisztítást javasolja a cég. “Egy kis folt miatt semmi értelme bedobni az egész farmert a mosógépbe, ilyenkor elég, ha ráönt egy kis mosószert a foltra és szivaccsal vagy fogkefével kidörzsöli.” Így elkerülheti a szín felesleges kopását, illetve az anyag sem fog olyan hamar meglazulni.

Felejtse el a szappant!

Cheung nem csak a mosógépet, de a szappant is a farmer ősellenségének tartja: “Sminkfoltok, sár vagy bármilyen kosz esetén samponnal érdemes eltüntetni a szennyeződéseket, az ugyanis sokkal kíméletesebb a többi mosószernél. A hotelekben található repi samponok is teljesen jól működnek, SOS helyzetekben nagyon jól tudnak jönni“ – javasolja a tervező.

Fotó: Getty Images/ www.gettyimages.com

Mosás helyett áztatni is elég

Nincs annál nagyobb pazarlás, mint egy nap után bedobni a farmert a mosógépbe. Cheung azt tanácsolja, viselje nyugodtan addig, amíg kényelmesnek érzi, amikor pedig már érezhetően ráférne egy nagymosás, akkor is inkább csak frissítsen. “A farmert nem szabad teljesen kimosni, helyette inkább csak áztassa be egy kád langyos, éppen hogy szappanos vízbe húsz percig és jobb lesz, mint új korában.”

Ha viszont már nagyon úgy érzi, hogy a mosás elkerülhetetlen, akkor is mindenképpen hideg vízben tegye, és lehetőleg amilyen ritkán csak lehet. Ha a heti nagymosás helyett csak kéthetente szánja rá magát, máris több, mint 14 liter vizet spórolhat. És különben is, éljen a környezettudatosság!

Szárítóprogram helyett teregesse ki a napra!

Cheung azt javasolja, hogy szárítóprogram helyett teregesse ki a vizes nadrágot a friss levegőre. “Így nem csak energiát spórol de a farmer életét is meghosszabbítja: a szárító gyors körbe-körbe mozgásának köszönhetően könnyen sérülnek a nadrágok, ráadásul a színükből is veszítenek és hamarabb kopottá válnak. Ráadásul ha a napon szárítja meg, akkor a nap UV sugarainak köszönhetően könnyen elérheti a vintage hatást, ami most amúgy is nagy trendnek számít, így ha halványkék, koptatott nadrágra vágyik, mindenképpen napon szárítsa meg a kimosott nadrágját."

Ha úgy érzi, önnek még jobb farmer-mosási praktikái vannak, ossza meg velünk e-mailben!

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

lady glava
lady glava
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.