Menő vagy ciki: gumicsizma a városban

Olvasási idő kb. 1 perc

Minden második nőn gumicsizma van, pedig sokak szerint egyáltalán nem menő.

A gumicsizma ma már abszolút elfogadott városi viselet, legalábbis erre enged következtetni, hogy a legkisebb eső idején minden második nő előveszi tarka, trendi – vagy annak képzelt – gumilábbelijét.

Biztosan praktikus viseletről van szó, hiszen nem ázik be, és most már azt sem lehet mondani, hogy csúnya, vagy unalmas lenne. Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, a legolcsóbb darabok is ízléses, fantáziadús mintákkal kaphatók, illetve egyre több helyen hódít a magassarkú, fényes, fekete változat.

Ellenzői szerint azonban fölösleges és érthetetlen ez a nagy gumicsizma-mánia, hisz egy kis esőtől még nem feltétlenül ázik be egy sima cipő, viszont a gumiban megbüdösödik az ember lába. Ráadásul a gumicsizma egyáltalán nem illő viselet sem irodába, sem egyetemre (vagy leginkább nem is városi viselet).

A lábbüdösödésre még nincs bizonyítékunk, ahogy szerintünk egy váltócipő is megoldás lehet arra, hogy ne kelljen az egész napot gumiban tölteni, de mindegy is. A lényeg: Ön szerint menő vagy ciki gumicsizmát húzni a városban?

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

nemoszi
nemoszi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.