A gyerekek mindössze 4%-a születik a kiírt időpontban: megdöbbentő tények a terhességről

Olvasási idő kb. 2 perc

A terhesség körül a mai napig rengeteg tévhit kering. Bár az orvosok a mai napig a 40. hétre teszik a baba születését, ez végül gyakran más időpontban történik. Összeszedtünk néhány érdekes tényt a terhességről.

A statisztikák szerint a babák mindössze 4 százaléka jön világra pontosan a megadott időpontban. A többség néhány nappal vagy akár héttel korábban vagy később érkezik.

Hogyan számolják ki a baba várható születésének napját?

Egy átlagos terhesség körülbelül 280 napig, vagyis 40 hétig tart. Fontos azonban tudni, hogy az orvosok a terhesség kezdetét a legutóbbi menstruáció első napjától, nem pedig a fogantatástól számítják. 

Mivel a terhesség kezdetét sok esetben képtelenség pontosan megmondani, így a születés időpontjára is csak “tippjeink” vannak
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Az elgondolás tehát, hogy a baba éppen a 40. hétre érkezik, valójában nem pontos. A 19. században egy szülészorvos, Frederich Naegele dolgozta ki azt a képletet, amelynek alapján a mai napig megbecsülik a szülés várható időpontját. A szabály egyszerű: az utolsó menstruáció dátumából három hónapot visszaszámolunk, majd hozzáadunk egy évet és hét napot. Ez nagyjából a menstruáció kezdete utáni 40. hétre teszi a szülés időpontját.

A képletben azonban van egy komoly hiba: Naegele feltételezte, hogy a peteérés mindig a 28 napos ciklus 14. napján történik. A legtöbb menstruációs ciklus hossza azonban 23 és 35 nap között változik. Ráadásul még a pontosan 28 napos ciklus esetén is eltérhet, hogy mikor következik be az ovuláció.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a kiírt dátum teljesen értelmetlen lenne – a babák több mint 90 százaléka a becsült időponthoz képest két héten belül születik. 

A negyvenes, sőt ötvenes éveikben járó nők is eshetnek teherbe

A nők az ovuláció szempontjából a késő tizenéves kor és a húszas évek vége között a legtermékenyebbek, de a harmincas évek elején is viszonylag jók az esélyeik.

 A kockázat 35 éves kor felett növekszik, és bár az ennél idősebbeket veszélyeztetett terhesként tartják számon, a harmincas évek végi vagy negyvenes években bekövetkezett terhesség egyáltalán nem lehetetlen.

Egy nő 59 évesen adott életet gyermekének

1997-ben egy brit nő, Dawn Brooke világrekordot döntött, amikor 59 évesen szült gyermeket. Ezzel ő lett a legidősebb nő, aki orvosi beavatkozás nélkül esett teherbe – bár ez idő alatt hormonpótló terápiát kapott.

Sikeres lombik 74 évesen 

Brooke azonban nem a legidősebb korban szülő édesanya. 2019-ben egy nő világszerte bekerült a hírekbe, amikor 74 évesen adott életet gyermekének, aki lombikeljárás során fogant.

Ha kíváncsi vagy, melyik évszak a legkedvezőbb a petesejteknek, olvasd el ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.

Életem

Ezért lesz íztelen a kedvenc tavaszi finomságod

A spárga könnyen elveszítheti friss, tavaszias ízét, ha túl sokáig főzzük vízben. A séfek szerint sokkal izgalmasabb eredményt adhat, ha inkább grillezzük, sütőben készítjük, mikrózzuk, vagy akár tempura bundában sütjük meg.

Édes otthon

Tévedésből kapta nevét a magyarok egyik kedvenc virága: kevesen tudják, hogy a szúnyogokat is távol tartja

Nincs magyar falusi ablak vagy városi erkély muskátli nélkül. Ez a hálás, vibrálóan színes növény annyira hozzánőtt a mindennapjainkhoz, mintha mindig is a Kárpát-medence szülötte lett volna. Pedig a története tele van félreértésekkel: kezdve onnan, hogy a neve egy botanikai tévedés eredménye, egészen odáig, hogy a nagyi azért tartotta az ablakban, mert tudta, amit mi már elfelejtettünk – a muskátli az egyik legjobb természetes rovarriasztó.