A gyerekek mindössze 4%-a születik a kiírt időpontban: megdöbbentő tények a terhességről

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A terhesség körül a mai napig rengeteg tévhit kering. Bár az orvosok a mai napig a 40. hétre teszik a baba születését, ez végül gyakran más időpontban történik. Összeszedtünk néhány érdekes tényt a terhességről.

A statisztikák szerint a babák mindössze 4 százaléka jön világra pontosan a megadott időpontban. A többség néhány nappal vagy akár héttel korábban vagy később érkezik.

Hogyan számolják ki a baba várható születésének napját?

Egy átlagos terhesség körülbelül 280 napig, vagyis 40 hétig tart. Fontos azonban tudni, hogy az orvosok a terhesség kezdetét a legutóbbi menstruáció első napjától, nem pedig a fogantatástól számítják. 

Mivel a terhesség kezdetét sok esetben képtelenség pontosan megmondani, így a születés időpontjára is csak “tippjeink” vannak
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Az elgondolás tehát, hogy a baba éppen a 40. hétre érkezik, valójában nem pontos. A 19. században egy szülészorvos, Frederich Naegele dolgozta ki azt a képletet, amelynek alapján a mai napig megbecsülik a szülés várható időpontját. A szabály egyszerű: az utolsó menstruáció dátumából három hónapot visszaszámolunk, majd hozzáadunk egy évet és hét napot. Ez nagyjából a menstruáció kezdete utáni 40. hétre teszi a szülés időpontját.

A képletben azonban van egy komoly hiba: Naegele feltételezte, hogy a peteérés mindig a 28 napos ciklus 14. napján történik. A legtöbb menstruációs ciklus hossza azonban 23 és 35 nap között változik. Ráadásul még a pontosan 28 napos ciklus esetén is eltérhet, hogy mikor következik be az ovuláció.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a kiírt dátum teljesen értelmetlen lenne – a babák több mint 90 százaléka a becsült időponthoz képest két héten belül születik. 

A negyvenes, sőt ötvenes éveikben járó nők is eshetnek teherbe

A nők az ovuláció szempontjából a késő tizenéves kor és a húszas évek vége között a legtermékenyebbek, de a harmincas évek elején is viszonylag jók az esélyeik.

 A kockázat 35 éves kor felett növekszik, és bár az ennél idősebbeket veszélyeztetett terhesként tartják számon, a harmincas évek végi vagy negyvenes években bekövetkezett terhesség egyáltalán nem lehetetlen.

Egy nő 59 évesen adott életet gyermekének

1997-ben egy brit nő, Dawn Brooke világrekordot döntött, amikor 59 évesen szült gyermeket. Ezzel ő lett a legidősebb nő, aki orvosi beavatkozás nélkül esett teherbe – bár ez idő alatt hormonpótló terápiát kapott.

Sikeres lombik 74 évesen 

Brooke azonban nem a legidősebb korban szülő édesanya. 2019-ben egy nő világszerte bekerült a hírekbe, amikor 74 évesen adott életet gyermekének, aki lombikeljárás során fogant.

Ha kíváncsi vagy, melyik évszak a legkedvezőbb a petesejteknek, olvasd el ezt a cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.