Ha ezeket a betegségeket nem viszi haza a gyerek az oviból, kezdhetsz aggódni

Olvasási idő kb. 3 perc

Akinek van, volt vagy lesz óvodáskorú kisgyermeke, az tudja értékelni a gyermek első kötelező szocializációs közegét, a szülők felszabadítóját és idegrendszerének megmentőjét, az óvoda intézményét. A betöltött 3 évesek szülei már nemcsak a gyermek egészségéért imádkoznak, hanem az óvó nénik és dadusok kielégítő lelki- és fizikai állapotáért is, mert pontosan tudják, mekkora kincs a gyermeket jó helyen tudni, és közben szusszanni, vagy a munkára koncentrálni. És hát van miért imádkozni, mert bizony a rengeteg fejlődésen, dalocskán, színezett rajzon, apró kis kreációs csodán túl jó néhány ovis betegséget is hazahord a poronty. Kiscsoporttól a nagyig ezekre jó eséllyel készülhetsz.

Az teljesen normális, hogy egy óvodáskorú gyermek a hazánkban uralkodó változatos klimatikus viszonyok között nagyjából október elejétől március közepéig náthás, fújja (vagy fújnia kellene) az orrát, köhintget és mézet nyalogat. Ezzel megpróbálunk együtt élni, amíg a hőmérséklet nulla fok alá nem süllyed, a kis kórokozók ugyanis kényesek a hidegre. Mi edzettebbek vagyunk, lassan a Covid folyamatos fenyegetéséhez is megtanulunk hozzászokni, de ezek mellett még bőven van néhány olyan gyermekbetegség, amelyet, ha nem tapasztaltok meg kiscsoporttól az ovis ballagásig, akkor valamit mégsem adott át rendesen az az ovi.

Ovis betegségek: tetű

A fejbőr erős viszketésével, a nyaki részek kipirosodásával járhat a 3-4 mm-es vérszívó rovar megjelenése. A kivakart területen aztán a baktériumok elszaporodhatnak és gennyes váladékozást  tapasztalhattok.

Jellegzetes ovis betegség: a tetű aztán az egész családot veszélyezteti
Fotó: AndreyPopov / Getty Images Hungary

A hajszálakon létrehozott petetartókba rakott serkék nem érik el az 1 mm-es méretet, és még könnyen lehúzhatók a hajszálról, szemben a kifejlett rovarral, ami pattog. A fertőzés komoly kezelést igényel, speciális oldatot kell többszörösen és hosszasan hatni hagynia bőrfelületeken. Emellett alapos fertőtlenítést, a plüssök fagyasztását vagy magas hőfokú mosását, és a család minden tagjára kiterjedő vizsgálatot sem lehet megúszni. Ha nem, a közösség minden tagja könnyen áldozatul eshet, pedig abba csak a teljes gyógyulást követően, orvosi jóváhagyással mehet a gyerek.

Ótvar

A bőr legfelső szarurétege alatt jön általában létre egy jól körülírható gennygyülem. Mély és váladékozó sebet tapasztalhatunk, vagy apróbb, mézsárga pörkkel fedettet, de lehet diónyi méretű, vagy pattanásszerű is, amely előfordulási helye a betegségre önmagában is jellemző.

Az ótvar csúnya sebbel jelentkezik
Fotó: OGphoto / Getty Images Hungary

A leggyakrabban érintett területek az arc, az orrnyílás és a száj környéke, valamint a fülek és a kéz, így a fertőző betegség nagyon könnyen át is adható. A fertőző baktériumok éppen ez alatt a pörk alatt gyülekeznek, ezért annak felületes kenegetése gyógymódként hatástalan. A cél borogatással, célzottan erre való kenőccsel érhető el. A betegség erősen fertőző, ezért közösségbe csak orvosi vizsgálat után mehettek.

Kéz-láb-száj betegség

Ez a fertőző, vírusos megbetegedés leggyakrabban az óvodáskorú gyermekeket támadja, de nagyobb gyerekek és ritkán felnőttek is elkaphatják. A betegség rövid ideig tartó hőemelkedéssel, lázzal kezdődhet, majd száj környéki kiütések alakulhatnak ki és torokpanaszok, könnyen fekélyessé váló hólyagok a szájüregben.

A láz általában csak rövid ideig tart
Fotó: ArtistGNDphotography / Getty Images Hungary

Csak ez után számíthatunk, vagyis a láz után napokkal, a piros, kiütésszerű foltocskák elterjedésére kézen, lábon, fenéken. A kiütések különböző intenzitásúak lehetnek, fájdalmasak, gyógyulás után nem hagynak ugyan nyomot, de a foltok elmúltával az érintett bőrfelületek erős hámlásnak indulhatnak.

Skarlát

Szintén bőrirritációval is járó betegség, melynek kórokozói elég ellenállók, így a legtipikusabb cseppfertőzéses terjedés mellett a fertőzött egyének használati tárgyai is veszélyforrást jelenthetnek.

A jellegzetes málnanyelv is a skarlát egyik tipikus tünete
Fotó: Pawel Wewiorski / Getty Images Hungary

A legjellemzőbben hideg évszakban, 3 és 10 éves korosztályban terjedő betegségnek átlagban 3 nap lappangási ideje van, ezután jelentkeznek a jellegzetes tünetek, mint hidegrázás, torokfájás, magas láz, hányás, hasi panaszok. Napokon belül megjelennek a piros kiütések is a nyakon, hason, mellkason és a végtagokon. Gyógyításához az orvos javallata alapján feltehetően egy 10 napos penicillinkúrára lesz szükség láz- és fájdalomcsillapítás, valamint fokozott folyadékbevitel mellett.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?