Rugdalózol és csapkodsz álmodban? Ez állhat a háttérben!

Olvasási idő kb. 3 perc

Lehet, hogy hallottál már a nyugtalan láb szindrómáról – egy olyan rendellenességről van szó, amely a vad rugdosásra, lábremegtetésre való ellenállhatatlan késztetést jelent alvás közben. Nagyon ritkán ugyan, de ez a nyugtalan kéz szindrómával is párosul.

A kutatók egy 66 éves férfit vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy e két állapot egyszerre vagy felváltva (vagy a karokat, vagy a lábakat érintve) is jelentkezhet, ráadásul aggasztóan keveset tudunk arról, kiknél fordul elő. Akiknek párjuk, gyerekük visszajelez arról, hogy éjszaka elviselhetetlenül viselkedik, az tisztában lehet állapotával. No de mi van azokkal, akik egyedül élnek? Időnként persze a panaszok az ő esetükben is felismerhetők, pláne a már említett páciens esetében, aki komoly fájdalmakról panaszkodott napközben is. Egyik orvostól járt a másikig, de senki sem tudta, mitől lehetnek ilyen erős kar- és vállfájdalmai, és arra sem tudtak megoldást javasolni, miként állíthatja le kezei akaratlan mozgásait. 

A kutatóknak feltűnt, hogy a férfi furcsa tünetei nagyon hasonlítanak a nyugtalan láb szindrómához. Az idegrendszeri eredetű rendellenesség elsöprő és ellenállhatatlan késztetéssel jár, hogy az illető mozgassa a lábait. Van, akinél erős, kellemetlen zsibbadás jelzi, hogy mozognia, sétálnia kell, csakhogy ez leggyakrabban pihenéskor, gyakran az éjszaka közepén jelentkezik. Talán mondanunk sem kell, hogy miként teszi ez tönkre a beteg nyugalmát, a hosszú ideig tartó kialvatlanság pedig a depresszió, az önsebzés vagy az öngyilkosság esélyét is megnöveli. 

A nyugtalan láb szindróma tönkreteheti az alvást, de a gyerekek kalimpálása mögött általában nem ez az ok áll
Fotó: Catherine Falls Commercial / Getty Images Hungary

Nyugtalan láb szindróma – a karokban?

A nyugtalan láb szindróma oka idiopátiás, ami tulajdonképpen egyenlő az orvosi nyelven kifejezett „fogalmunk sincs, miért” megállapítással. A legtöbb kutató azt gyanítja, hogy köze lehet az idegrendszerhez és a dopamin nevű neurotranszmitterhez, amely az izommozgások szabályozásában vesz részt. Néhány eset összefüggésbe hozható észrevétlenül meghúzódó rossz egészségügyi állapottal, például vashiányos vérszegénységgel vagy veseelégtelenséggel. A szindróma ráadásul családon belül gyakoribb, azaz elképzelhető, hogy öröklődik. 

Miért érinti a kezeket is?

A nyugtalan láb szindróma nevében viseli, melyik testrészt érinti. Csakhogy furcsa esetekben – ahogy a 66 éves betegnél is – előfordul, hogy a kezek és karok mozgására is kiterjed. A beteg először 2017-ben vette fel a kapcsolatot az orvosokkal. Akkoriban viselkedésterápiával, triggerpont-érzéstelenítő injekciókkal, akupunktúrás kezelésekkel próbálkoztak, de ezek csak átmeneti, részleges enyhülést hoztak. Egy három évvel későbbi neurológiai vizsgálat nem mutatott ki semmi rendellenességet, így a beteg ott állt a kínzó tünetekkel, megoldás nélkül. Végül, miután már kizártak minden más lehetőséget, az orvosok olyan gyógyszert írtak fel neki, amelyet a nyugtalan láb szindróma és a Parkinson-kór kezelésére szoktak, s láss csodát, karjai ettől végre megnyugodtak. 

Vajon hány beteg él köztünk?

A tanulmány szerzői kifejtik, hogy a nyugtalan kar szindróma nagyon ritka, és igen kevés esetet írnak le az orvosi szakirodalomban. Mindazonáltal azt gyanítják, hogy gyakoribb lehet, mint azt a legtöbb orvos jelenleg sejti, hiszen diagnosztizálása nagyon nehézkes, ráadásul enyhe, átmeneti tünetekkel sokan nem is fordulnak orvoshoz. 

Veled mi a helyzet alvás közben?

Attól, hogy valaki csapkod és rugdalózik álmában, még nem biztos, hogy ebben a szindrómában szenved. Gyakran előfordulhat rémálmok vagy csak élénk, menekülős álmok esetén, másoknál pedig ez egyszerűen az alvással jár – hipnikus rángásnak nevezik az akaratlan, de rövid ideig tartó mozgásokat. Még egy betegség akad, amely szintén ritka, de alvás közben heves izommozgásokkal jár, az RBD, azaz rapid eye movement behavior disorder, magyarul gyors szemmozgásos alvászavar. Ez akár a Parkinson-kór előfutára is lehet, ezért olyan fontos az alapos kivizsgálás. Ha aggódsz, hogy nyugtalan láb vagy kar szindrómád van, a neurológusnál kezdd el a kivizsgálást. Ha ő nem, a háziorvosod beutal majd vér- és vizeletvizsgálatra is, ugyanis a szindróma hátterében gyakran áll valami konkrét betegség vagy hiányállapot – lehet, hogy már a megfelelő dózisú magnézium, B-vitamin komplex vagy folsav is javít a helyzeten. Mindenképpen fel kell tárni, nem húzódik-e a háttérben például cukorbetegség, vagy ha csak nemrég kezdődtek a tünetek, akkor terhesség. A tünetek bizonyos gyógyszerek – hormonok, antidepresszánsok, nyugtatók – mellékhatásaként is jelentkezhetnek. Amennyiben bebizonyosodik, hogy teljesen egészséges vagy, mégis nyugtalan láb szindrómával küzdesz, bizonyos gyógyszerek akkor is segíthetnek. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.