A gyes fizetett szabadság a nőknek? – Így változik a házimunka megoszlása a szülés után

Olvasási idő kb. 3 perc

A gyesen levő anya fogalma sokak fejében fonódik össze a semmittevéssel: hogy ez mennyire hamis kép, abba egy friss kutatás is betekintést nyújt. Miért hisszük mégis, hogy aki gyerekével van otthon, az lustálkodik – és miért szakad a nők nyakába a rengeteg munka ennek ellenére?

Amikor első gyermekem születése előtt az utolsó munkanapokat töltöttem a szerkesztőségben, ahol akkoriban dolgoztam, már rögtön ízelítőt kaptam abból, hogyan vélekedik a társadalom arról, milyen gyesen levő anyának lenni. Még családos emberektől is a lehető legnagyobb sztereotípiákat hallottam: 

volt, aki megjegyezte, szerinte hamar meg fogom unni majd az otthonlétet, és legalább egy blogot indítok, mert nem bírom ki.

Persze, megbízható, határidőre dolgozó munkaerő voltam, de ettől még az unalom nemigen legyintett meg a szülést követő években. Most már középső csoportos a kisebb gyermekem is, de unatkozni csak szeretnék, de nem tudok.

Anya gyesen sem csak pihen

Persze, nem olyan meglepő, hogy a gyerekkel töltött éveket dögletesen unalmasnak tartja a társadalom egy része: ők valószínűleg azt gondolják, egy újszülött tényleg napi 20 órát alszik, a kúszó-mászó babát elég berakni a járókába pár játékkal, és majd ott elmolyol, amíg megfő az ebéd. Szerintük a kiságyba tett totyogónak elég a mese, egy puszi, majd bájos mosoly az ajtóból, és békésén elszenderedik. Hát, ilyesmiről legfeljebb álmodhat az anyák többsége.

Lehet, hogy fizetős munkája nincsen ugyanis annak, aki egy-két-három évig otthon marad gyermekével,

Idézőjel ikon

de egy csecsemő ellátása lehet kétszer olyan embert próbáló is, mint a heti negyvenórás főállás.

Mondjuk, ha a mosdóba sem jutsz el, mert amint leteszed a gyereked az ágyba, üveghangon sír. Vagy ha csak akkor alszik, ha te is ott fekszel mellette, esetleg hordozóban rovod vele a köröket a városban. Ha esetleg allergiás, és mire rájössz, túl vagy több hónapnyi átsírt éjszakán. Nem, az anyák nem unatkoznak, egy cseppet sem.

A gyes nem fizetett szabi egy anya számára sem, hanem kőkemény meló, csak épp gyermeke mellett
Fotó: Johner Images / Getty Images Hungary

Mégis a nők házimunkaterhe nő

Ennek ellenére a nemrég bemutatott Kohorsz '18 kutatás szerint megnő a házimunkának a nők által teljesített része, miután gyermekük születik – annak ellenére, hogy a nők nem gondolják, hogy valóban nekik kellene otthon mindent elvégezniük, miközben a férfi keresőtevékenység miatt van távol. A mosogatást, takarítást és bevásárlást intéző nők aránya nő, a főzésben csökkennek terheik, viszont ezt nem a férfiak, hanem mások veszik át tőlük.

A kisbabák megnyugtatása, öltöztetése és etetése női feladat: ezek közül az anyatejes táplálás jellegét figyelembe véve a legutolsót megértjük, a többi azonban lehetne mindkét szülő terhe is.

 A levegőztetés és a ringatás olyan feladatok, amelyeket megosztanak a szülők, amit pedig a leginkább hajlamosak a férfiak magukra vállalni, az a fürdetés.

Ez a kutatás is megmutatja, hogy a fizetetlen házimunka terhe, ami már korábban, gyermekszülés előtt is inkább a nők vállát nyomta, az otthon maradó anyák igája lesz, miközben az apákról – szintén egészségtelen módon – azt várja el a társadalom, hogy erőn felül teljesítsenek a munkahelyükön.

A fürdetést sok apa is vállalja
Fotó: Romona Robbins Photography / Getty Images Hungary

Legyenek egészségesebbek az arányok!

Ezért ugyanakkor nem jár nekik sem pénz, sem elismerés. Otthon vagy, neked csak a gyerek a dolgod, nehogy már ne férjen bele a nagytakarítás! Nem kell dolgoznod, komolyan még az ebédet sem vagy képes megfőzni?

Idézőjel ikon

Mit csinálsz te egyáltalán egész nap?

Sokak számára lehetnek ismerősek a kérdések: egy mérgezőbb környezetben a gyermek ellátása és a házimunka mellett az anyagi függőség is az önbecsülést és az életminőséget rontó tényező lehet egy nő életében.

Érdemes lenne a sztereotípiák mögé nézni, elfelejteni azt, hogy az anya „csak” otthon van a gyerekkel – hiszen élete egyik legfontosabb feladatát végzi, amikor neveli, gondozza gyermekét, és ez közel sem egyszerű.

Ugyanígy téves szóhasználat, ha az apa besegít – legyen szó házimunkáról vagy a gyerekkel kapcsolatos tennivalókról, ezek neki ugyanúgy feladatai,

nem szívességből kell átvennie belőlük, hanem mert kutyakötelessége a dolog. A közösen viselt terhek mellett – sőt, az apagyes mellett – könnyebb egy nőnek is megőriznie önmagát, és egyszerűbb visszatérnie később a munka világába is. Így ráadásul a férfi feje fölött sem lebeg majd Damoklész kardjaként örökké a fő kenyérkereső hálátlan szerepe: az egész család számára egészségesebb viszonyokat teremt, ha nem kicsinyeljük le azt, amit a gyermek elsődleges gondozója véghez visz a mindennapokban, és nem taszítjuk segítői szerepkörbe a kompetens apákat sem.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.