Nemcsak Magyarországon, de az Európai Unióban is az a gyakorlat, hogy a bírósági perek 80 százalékában az anya kapja meg a gyerekeket.
Egy régebbi statisztika szerint azonban, ahol nem kötnek egyezséget, és az apa harcol a gyerekekért, az esetek közel felében mégis az apánál valósul meg a gyermekelhelyezés. Ám szakértőnk, dr. Illés Blanka családjogász szerint az apák gyakran egy idő után feladják, mert megtapasztalják, hogy a rendszer sokkal inkább anyapárti.
Ki gondozta, nevelte többet?
Annak, hogy miért kapják meg a válás után inkább az anyák a gyerekeket, jogtörténeti oka van.
„Az előző, 1952-es családjogi törvény ad iránymutatást a gyermekelhelyezéssel kapcsolatban, amelyet különböző legfelsőbb bírósági eseti döntések és magyarázatok alapján töltünk meg tartalommal – magyarázza a jogi hátteret dr. Illés Blanka családjogász. Ez úgy szól, hogy annál a szülőnél kell elhelyezni a gyereket, ahol a testi, lelki, szellemi fejlődése leginkább biztosítva van. A bíróság két szempontot vizsgál: egyrészt, hogy a gyermek kivel tölt több időt, ez egy hagyományos családmodellben általában az anya, illetve, hogy ki nevelte és gondozta többet.
Ebben az esetben, ha az apa bizonyítani tudja, hogy munka előtt vagy után, és hétvégén is sokat foglalkozott a gyerekekkel, akkor van esélye, hogy nála helyezzék el őket.
Ám ha – hagyományos módon – reggeltől késő estig dolgozott, vagy olyan területen tevékenykedik, ahol szinte állandó a hétvégi vagy éjszakai műszak, akkor az esélye a nullával egyenlő.”
Gyermekelhelyezés az apánál; a gyereket is megkérdezhetik
Statisztikák szerint az elmúlt negyven évben megnégyszereződött az az idő, amit az apák a gyermekeikkel töltenek. Ennek fényében pedig lehet igényük a hosszabb kapcsolattartásra vagy a heti váltásban történő gondoskodásra, ha válásra kerül a sor. Sokszor felmerül, hogy a váltott gondoskodás nem jó a gyereknek, mert hetente kell egyik vagy másik szülő szabályait, életmódját megszoknia.
„Ezzel kapcsolatban Magyarországon nem készült semmilyen tanulmány, azonban az Európai Unióban igen – magyarázza dr. Illés Blanka. E szerint pedig a gyerek kevésbé sérül, ha hetente kell akklimatizálódnia, mert ha csak hétvégén van a másik szülőnél, erre akkor is szükség van, viszont az apa vagy az anya, akinél esetleg kéthetente tölt két napot, szinte eltűnik a gyerek életéből.”
Egy európai uniós döntés értelmében a magyar bíróság is kikérheti a gyerek véleményét azzal kapcsolatban, hogy melyik szülőnél szeretne élni.
„Nem feltétlenül kérdeznek meg egy hároméves gyereket, de a lehetőségnek meg kell lennie a jogrendszerben, különben a gyermekelhelyezés csak Magyarországon lenne érvényes, más országban nem – hívja fel a figyelmet szakértőnk. Fontos tudni, hogy 14 év után a gyermek már szabadon eldöntheti, hogy melyik szülővel akar élni. Addig viszont – még akkor is, ha nem akar láthatásra, vagy ahogyan mostanában már hívják, kapcsolattartásra menni – a gyereket kötelező átadni, mert a kapcsolattartás akadályozása bűncselekmény.”
Nehéz bizonyítani
Ha a szülők nem tudnak megegyezni a gyermekelhelyezésben, akár 3-4 évig is eltarthat a per. Sokszor az is bekövetkezik, hogy a gyermek már eléri azt a kort, amikor ő dönthet, és így értelmét veszti a további pereskedés.
„A szülők hivatkozhatnak a másik alkalmatlanságára is, de ezt nagyon nehéz bizonyítani – veti fel a szakember. Tanúkkal kell alátámasztani, hogy a másik szülő nincs olyan állapotban, hogy a gyereket rá lehessen bízni. Én magam többször kértem, hogy vegyenek vért, illetve vizsgálják a májfunkciót, ha az apa szerint az anyának problémái vannak az itallal, de ezt nem igazán szokták sajnos elrendelni. Azt pedig nehéz bizonyítani, hogy italozik, ha csak nem minden estéjét a település kocsmájában tölti. De be lehet idézni a gyermek óvó nénijét vagy tanítóját, aki igazolhatja, hogy az anyát nem igazán látta a gyerekért jönni, vagy éppen többször tapasztalták, hogy rángatta, kiabált vele az iskolaudvaron.”
Nehezen bizonyítható, hogy az anya életmódja törvénybe ütköző – például papírja van arról, hogy egy éjszakai bárban felszolgáló –, miközben valójában a testéből keresi a kenyerét.
„Több olyan esetem is volt, ahol az anyuka a második virágkorát élte – rendszeresen kimaradozott éjszaka, és nappal sem igazán foglalkozott a gyerekkel. Ezekre lehet hivatkozni a per során, de ebben az esetben hosszú ideig elhúzódó ügyre lehet számítani. Sajnos az is bekövetkezett már, hogy egy év után a bíróság ideiglenesen az apánál helyezte el a gyereket, ám a másodfok már az anyánál. A gyermek jelezte, hogy az édesapjával szeretne élni, de ezt nem vették figyelembe. Egy ilyen döntés évekig tartó negatív hatással lehet a gyerek életére” – hangsúlyozza dr. Illés Blanka családjogász.
