Mit hoz a jövő? – Ilyen lehet a gyerekek és szülők élete 30 év múlva

Olvasási idő kb. 4 perc

Mindenki kíváncsi rá, mit hoz a jövő, hogyan fogunk élni húsz, ötven vagy száz év múlva – ismert jövőkutatók most azt fejtegették, vajon mennyire lesz más az életünk 2050-ben, és milyen körülmények között nőnek fel unokáink, dédunokáink.

A Romper szerzője, Molly Langmuir újságíró körkérdésében neves futuristákat kérdezett meg, szerintük milyen lesz az életünk 2050-ben, amikor most hároméves fia kora harmincas éveit tapossa majd, és vajon milyen világban nőnek majd fel az ő gyermekei.

Így fognak lakni

Rachel Armstrong, a Newcastle-i Egyetem az építészet jövőbeli irányaival foglalkozó munkatársa szerint az okos használati eszközök elmúlt tíz-tizenöt évben elindult forradalma még inkább kiteljesedik a következő évtizedek során: képzelj el például egy ébresztőórát, ami automatikusan korábban kelt fel, ha zsúfoltabb a forgalom az utakon, vagy egy vécét, mely vizeleted és székleted alapján megállapítja, ha vitaminhiányban szenvedsz.

A kutató másik jóslata szerint a jövő az organikus anyagok felhasználásának divatját hozhatja el: elpazarolt vízből és kidobott élelmiszerből állítanak majd elő áramot, az épületek falait pedig gombához hasonló sejtes szövetekből álló anyagból készítik, amely saját magát építi újra, helyrehozza a sérüléseket, befedi a lyukakat.

Ezzel játszanak majd a gyerekek

A játékok jövőjének két kulcsszava a mesterséges intelligencia és a virtuális valóság – vallja Josh Calder jövőkutató, aki szerint unokáink, dédunokáink intelligens plüssállatai vagy akciófigurái képesek lesznek alkalmazkodni gazdájukhoz, megtanulni bizonyos dolgokat, és egyénre szabott sémákat létrehozni, ami rendkívüli lehetőségeket teremthet a kicsik játékos oktatására. Napjainkban a VR-technológia még gyerekcipőben jár, 2050-re azonban megvalósíthatóvá válik, hogy a felhasználók teljesen belépjenek a videójátékok világába, sőt, akár egy virtuális koncertre vagy más eseményre is ellátogassanak, miközben ki sem mozdulnak a nappalijukból.

A virtuális valóság forradalma előtt állunk?
Fotó: Henrik Sorensen / Getty Images Hungary

Ezt fogják enni

Az ENSZ két évvel ezelőtti jelentése szerint 2050-re a Föld lakosságának száma eléri a 9,7 milliárd főt, ami azt jelenti, hogy 60 százalékkal több élelmiszert kell majd előállítani, mint ma – ez hatalmas kihívás elé állítja a termelőket, és kimeríti a hagyományos gazdálkodást, ezért a kutatók szerint újfajta élelmiszerforrásokra lesz szükség. Joana Lenkova futurista úgy véli, a jövőben sokkal elterjedtebb lesz a növényi eredetű fehérje a táplálkozásban, illetve a mikoproteinek – gombás eredetű egysejtű fehérjék – és a laboratóriumban előállított mesterséges húsok is a mindennapi étrend részét képezhetik majd.

Így fognak tanulni

Az oktatásban ma is számos olyan eszközt használnak a tanárok, melyek egy-két évtizeddel korábban még sci-finek számítottak volna: a különböző applikációk és szoftverek, az okostáblák, az online tanári napló, illetve a távoktatást lehetővé tevő eszköztár fokozatosan változtatta és változtatja meg a tanítás és a tanulás folyamatát, a jövőben ez a folyamat még inkább felgyorsul. A játékokhoz hasonlóan itt is a mesterséges intelligencia lehet a kulcs – magyarázza Mike Yates oktatásszakértő –, a különböző oktatási szoftverek, appok személyre szabottan, a diákok egyéni igényeihez idomulva tanítják majd őket, ami rengeteg, ma még alig sejthető lehetőséget nyit meg előttük.

Alexandra Whittington jövőkutató ennél továbbmegy, szerinte az információs technológia és a biotechnológia keresztezésével unokáink, dédunokáink akár közvetlenül az agyukba ültetve kaphatják majd a tudást, vagy egy tabletta lenyelésével okosodhatnak.

A laborban előállított hús a jövő?
Fotó: AndreyPopov / Getty Images Hungary

Így fognak közlekedni

A közlekedést illető legfontosabb kihívás jelenleg az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális mérséklése, ami valószínűleg nem fog rövid idő alatt megoldódni – véli Calder –, az elektromos autók ugyanis még mindig sokkal drágábbak, mint hagyományos, benzinmeghajtású társaik, elsősorban az akkumulátorok előállítási költségei miatt. A jövőben a gyártók elsősorban egy költséghatékonyabb akkumulátor kifejlesztésén fognak munkálkodni, de közben természetesen más, a hagyományos gépjárműveket is érintő újításokkal sem maradnak adósak: ezúttal is az eszközök „okossága” a legfontosabb tényező – a jövőben az intelligens autók képesek lehetnek elnavigálni magukat, vagy megakadályozni a baleseteket, például megállnak, mielőtt összeütköznének egy másik kocsival.

Shara Evans futurista szerint az űrutazás is jelentős üzletággá növi ki magát – a szektor már most élénkülést mutat –, előbb-utóbb pedig az emberek kolóniát hozhatnak létre a Holdon és Marson, ez azonban nem a közeljövőben fog megtörténni.

A technológia átszövi majd az életüket

A megkérdezettek többsége egyetért benne, hogy az információs technológia még a maihoz képest is sokkal jobban „berobban” majd a következő évtizedekben, gyerekeink, unokáink pedig olyan világban fognak élni, ahol a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia a mindennapok részét képezi majd. A 2050-es évek gyerekei, tizenévesei furcsán nézik majd a régi fényképeket, amin szüleik, nagyszüleik a telefon vagy a számítógép képernyője fölé görnyednek, hiszen ők már okosszemüvegükön vagy kontaktlencséjükön keresztül belépnek az online térbe, számukra nem is lesz már különbség a „kint” és a „bent” között.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

suetonius
suetonius
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?