A kőkorszak gyermekei boldogabbak lehettek a maiaknál

Olvasási idő kb. 4 perc

Hogyan éltek a családok a múltban? Miként nevelték és kezelték a gyerekeket a történelem előtti időkben, a reneszánsz vagy az ipari forradalom idején? Cikksorozatunk első részében azt vesszük górcső alá, milyen lehetett gyereknek lenni a kőkorszakban.

Életkörülményeik kétségkívül nomádabbak voltak, mint a legtöbb 21. századi család gyermekéi, de ha egy kicsit jobban beleássuk magunkat abba, hogyan is éltek ezek a gyermekek, könnyen beláthatjuk, hogy

folyó meleg víz, a hűtőszekrény, a mikrosütő és az elektromos áram használata nélkül is lehettek nagyon boldogok, sőt, akár boldogabbak is, mint sok mai gyermek.

Az is tény ugyanakkor, hogy sokkal több feladatuk volt a ház körül, és meglepően fiatal korukban kötelezték már őket változatos feladatok végrehajtására. Megférhet egymás mellett a modern szemmel gyermekmunkának bélyegezhető feladatok kirovása és a boldogság? Milyen volt a kőkorszaki gyereknevelés?

Így élt egy kőkorszaki gyerek

Hogy a kérdésre választ kaphassunk, érdemes megvizsgálni, pontosan milyen feladatokkal járt a szülővé válás a történelem előtti időkben. Családtervezésről vagy a baba érkezésére való felkészülésről itt modern értelemben véve egészen biztosan nem beszélhetünk, ugyanakkor internetes fórumok, nagyszülők, gyermekorvos vagy védőnő helyett a kőkorszaki ember még bátran hallgatott ösztöneire. Ezek pedig a túlélés érdekében is gyakorolt praktikákkal is egybevetve világosan azt az utat jelölték ki számára, amely felé mostanában tér vissza sok szülő:

Idézőjel ikon

a gyerek szükségleteinek kielégítése erőteljesebben történt, mint amire gondolnánk.

A hordozás nem 21. századi őrület, a kőkorszaki gyerekeket is így vitték magukkal szüleik
Fotó: mmpile / Getty Images Hungary

A kőkori anyák gyermekeiket gyakorlatilag tejfogaik elvesztéséig, azaz 4-6 éves korig szoptatták – ezzel manapság már bulvárújságba lehet kerülni, de

a hosszan tartó szoptatás a természetes elválasztódás kivárásáig egyáltalán nem aberráció, hanem a gyermek természetes igénye.

Hasonló „modern hóbortnak” tartják sokan a hordozást, pedig ez is a kőkorból származó sajátosság. A történelem előtti időkben nem volt bébiszitter, akivel otthon maradtak volna a kicsik: őket testükre kötve vitték magukkal a felnőttek, amikor feladataikat végezték. Az együttalvás is teljesen természetes volt, olyannyira, hogy teljes családok, akár közösségek osztoztak egy téren, ahol a csecsemők és kisgyerekek is ott voltak, természetesen. Ilyen körülmények között az igény szerinti szoptatás is megvalósulhatott, már csak azért is, mert senki sem szerette volna éjjel a síró kis kőkorszakit hallgatni. A sírva hagyás nem fordult elő, és azt sem várták el a kicsiktől, hogy képesek legyenek önmaguk megnyugtatására.

Hamar kaptak feladatokat is

Bölcsi és ovi híján a gyerekek családjukkal, szüleikkel töltötték idejüket, megfigyelhették őket már egészen kis koruktól kezdve munka közben is. Több százezer éves namíbiai lábnyomok vizsgálatával tudjuk igazolni, hogy hároméves gyerekek már részt vettek az állatok legeltetésében, még kisebb, egy-két éves társaik pedig végignézték, ahogy szüleik a közelben szerszámokat készítenek. Ez az életvitel tehát azzal is járt, hogy jóval hamarabb kaptak munka jellegű feladatokat is, mint a mai gyerekek. Ezekhez járt nekik megfelelő méretű szerszámocska is.

Robert Losey és Emily Hull, a kanadai Edmontonban található Albertai Egyetem régészei egy 1700 éves szemétkupacból származó leleteket vizsgáltak Oregonban, ahol kézi lándzsadobó eszközök törött maradványait is megtalálták: ezek némelyike ugyanakkor szokatlannak tűnt számukra.

Az eszközök túl kicsik voltak egy felnőttnek: valószínűleg gyerekek kapták meg azokat, hogy gyakorolhassanak velük, vélekednek a kutatók.

Hasonló következtetésekre jutottak mások is: a gyerekek már egészen kicsi koruktól kezdve kapcsolatba kerülhetnek azokkal az eszközökkel, amelyeket a felnőttek munkához, élelemszerzéshez és vadászathoz használtak, gyakran szülői felügyelet nélkül. Az elmúlt húsz évben már aktívan kutatják azt, milyen módon lehettek az óvodáskorú kicsik a történelem előtti idők társadalmainak produktív tagjai – azaz már nemcsak játékszereket, hanem apró szerszámokat is keresnek, amelyek bebizonyíthatják, mi mindenre voltak képesek a kőkori gyerekek.

A közelmúltban gyermekkézbe szánt tűzkőre bukkantak svéd lelőhelyeken, valamint

Idézőjel ikon

miniatűr viking fegyverek és élelmiszer-feldolgozó eszközök is felbukkantak az ásatások során a történelem előtti időkből.

A fiatal vikingek ezeket feltehetően ügyesen használták, tinédzserkorukra katonává is váltak a csontvázak vizsgálatai szerint.

Hamar megtanulták azt, ami a túléléshez kellett
Fotó: gorodenkoff / Getty Images Hungary

Fejlődésük szempontjából ideális törődést kaptak

A fentiekből következik, hogy a gyerekeknek sok lehetősége volt szabad játékra – nem állt fölöttük a helikopterszülő, hogy a megfelelő tevékenység felé terelje őket: amint dolga volt, a többi kisgyermek társaságában hagyta csemetéjét, akiben

a hordozás, szoptatás és együttalvás hatására feltehetően egyszerűen kialakult az egészséges kötődés.

A gyerekek ahhoz is hozzászoktak, hogy nemcsak szüleik, hanem más felnőttek felügyelik őket: egy olyan korban, ahol a felnőttek negyven évet éltek, és sok gyermek még 15. életéve előtt meghalt, szükség volt a biztonságra, ezt pedig a felnőttek együttműködése adta meg. A nem strukturált szabad játék javítja a mentális egészséget és növeli az intelligenciát, a hosszan tartó szoptatás pedig fokozza az immunitást – amit az ősember ösztönből tett, az mind meghosszabbította gyermeke életét.

Idézőjel ikon

Mindez azért nem azt jelenti, hogy hároméves kortól teljes mértékben miniatűr felnőttként bántak ekkoriban a gyerekekkel.

A kor mércéjével mérve meglehetősen drága, azaz nehezen hozzáférhető alapanyagokból készített figurákat, babákat is találhatunk a leletek között, ezek elkészítésével rengeteg időt tölthettek el a felnőttek, ami nagyfokú szeretetre utal. De emellett a kicsik a mindennapok tevékenységeibe is beletanultak – nem gyermekmunkát végeztek, hanem ahogyan otthon szívesen pakol be a mosógépbe, töröl port vagy porszívóz gyermeked, úgy kapcsolódtak be ezek a kicsik is szüleik mindennapi tevékenységeibe. Hogy itt állatok felügyeletéről vagy épp kibelezéséről volt szó, az a kor sajátossága. Összességében azonban minden okunk megvan arra, hogy úgy gondoljuk, a kőkorszaki gyerekek szabadon, boldogan, rájuk szabott figyelem mellett nőttek fel.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.