Miért szeretik a gyerekek annyira az édességet? Tényleg csillapítja még a fájdalmukat is?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Minden szülőben felmerült már, hogy mégis mi található a cukorban, ami ennyire mágnesként vonzza a gyerekeket. A kutatók meg is találták rá a választ.

A trükk dr. Julie A. Mennella és dr. Samuel S. Gidding szakértők szerint az ízlelőrendszerünkben rejlik, mely úgy fejlődött, hogy előnyben részesítse az energiadús ételek aromáját. Nem véletlenül köpjük ki ösztönösen azt, ami keserű: így védjük magunkat a mérgező növények ellen. Ugyanez a mechanizmus etet meg velünk mindent, ami édes. Már az újszülöttek is ezt preferálják, ráadásul első táplálkozással kapcsolatos élményüket a szintén édes magzatvíz és anyatej adja. Ezek után még inkább meggyőződnek arról, hogy ami édes ízű, az csak jó lehet. 

Vágyuk az édességek iránt ennek tudható be. Idővel persze megszeretik a zöldségeket is, de a fő preferencia végig az édes marad. Vonzódnak a szénhidrátokban gazdag táplálékforrásokhoz egészen addig, amíg növekednek. Minél nagyobb ütemű a gyarapodás, annál inkább, egészen a kamaszkor végéig. Ez azonban mai modern korunkban azt jelenti, hogy a rostokban és vitaminokban gazdag gyümölcsök és más, édes ízű növények helyett édesített, finomított, előre csomagolt, gyakran egészségre káros hatású ételek jutnak a tányérjukra.

Gyerekkorban az édes sohasem tartalmazhat túl sok cukrot, sőt. Miközben felnőttként ahhoz, hogy elérjük az édességfogyasztás okozta pillanatnyi örömet, elég olyan töménységű cukor, mint pár teáskanálnyi egy pohár vízben oldva – ez megfelel egy pohár kóla édességszintjének – addig a kisebbeknél hatvan százalékkal több cukorra van szükség ugyanakkora mennyiségű vízben oldva. Máris kiderült, hogy tudják megenni azt a sok cukormázas, gejl édességet, amire mi rá sem tudunk nézni. A jó hír az, hogy ez nem állandó állapot: idővel pedig, ahogy a gyerek növekszik, az édesség iránti fogékonysága is csökken: az ízlelőbimbók folyamatosan cserélődnek, s ha a szervezet nincs hozzászokva a nagy mennyiségű cukorhoz, egy bizonyos kor után nem is kívánja már úgy, mint mondjuk óvodáskorban.

A gyerekek imádják az édességet, még jobb, ha plusz cukormáz és hab is van hozzá
Fotó: Pekic / Getty Images Hungary

Az édes íz csillapítja a fájdalmat

Még egy alapos okuk van a gyerekeknek az édességek szeretetére. Maga az íz örömet okoz nekik, s képes elfedni a kellemetlen aromákat, érzéseket. Nem véletlenül csillapítják a fájdalmat és oldják a szorongást már csecsemőkorban cukros vízzel még az orvosok is. A The Lancet kutatása azonban az eljárás hátrányaira figyelmeztet: a cukor fájdalomcsillapítóként történő alkalmazása legrosszabb esetben károsíthatja a babák agyát is. Helyette az anya hangja, ölelése, a szoptatás és a figyelemelterelés inkább hasznosak

Mit csinál az édesség a gyerek szervezetével?

A túl sok cukor befolyásolja a fejlődést. Minél magasabb az ilyen irányú kalóriabevitel, annál nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint vagy elhízás. Azaz szülőként a mi felelősségünk, milyen étrendet alakítunk ki, és abban mennyi cukor kap szerepet. Persze nem csak a mennyiség a fontos: az anyatej édes ízét adó laktózzal vagy a gyümölcsökben megtalálható fruktózzal az égvilágon semmi baj sincs. Annál inkább a finomított cukorral és az édesítőszerekkel, amelyekkel az ételeinket próbáljuk fogyaszthatóbbá tenni a tésztaszószoktól a müzliig. Kétéves korig bőven elég lenne csupán a természetüktől fogva édes gyümölcsöket, zöldségeket megismertetni a gyerekkel az agyoncukrozott édességek (aka gyümölcsös joghurt) helyett.

A folyadékfogyasztás is kiemelt fontosságú: üdítőitalok, gyümölcslevek helyett az üres tea, a cukrozatlan tej és a víz az, ami megfelelően oltja a szomjat felesleges kalóriabevitel nélkül. Ha a gyereket ezekre szoktatjuk rá, nem kiabál majd sírva egy újabb adag gyümölcslé után. Az előre csomagolt termékeknél mindig olvassuk el, mennyi cukrot tartalmaznak, és mérlegeljünk, érdemes-e ezzel magasra nyomni életünk értelmének vércukorszintjét. Pláne „jutalomként” cserébe a zöldségfogyasztásért vagy a jó viselkedésért (amit a magas vércukorszint épphogy hátráltat).

Persze mindennek csak akkor van értelme, ha példát mutatunk, s mi sem egyik üdítőt gurítjuk le a másik után két falás csoki között.  

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.