Minden szülőben felmerült már, hogy mégis mi található a cukorban, ami ennyire mágnesként vonzza a gyerekeket. A kutatók meg is találták rá a választ.
A trükk dr. Julie A. Mennella és dr. Samuel S. Gidding szakértők szerint az ízlelőrendszerünkben rejlik, mely úgy fejlődött, hogy előnyben részesítse az energiadús ételek aromáját. Nem véletlenül köpjük ki ösztönösen azt, ami keserű: így védjük magunkat a mérgező növények ellen. Ugyanez a mechanizmus etet meg velünk mindent, ami édes. Már az újszülöttek is ezt preferálják, ráadásul első táplálkozással kapcsolatos élményüket a szintén édes magzatvíz és anyatej adja. Ezek után még inkább meggyőződnek arról, hogy ami édes ízű, az csak jó lehet.
Vágyuk az édességek iránt ennek tudható be. Idővel persze megszeretik a zöldségeket is, de a fő preferencia végig az édes marad. Vonzódnak a szénhidrátokban gazdag táplálékforrásokhoz egészen addig, amíg növekednek. Minél nagyobb ütemű a gyarapodás, annál inkább, egészen a kamaszkor végéig. Ez azonban mai modern korunkban azt jelenti, hogy a rostokban és vitaminokban gazdag gyümölcsök és más, édes ízű növények helyett édesített, finomított, előre csomagolt, gyakran egészségre káros hatású ételek jutnak a tányérjukra.
Gyerekkorban az édes sohasem tartalmazhat túl sok cukrot, sőt. Miközben felnőttként ahhoz, hogy elérjük az édességfogyasztás okozta pillanatnyi örömet, elég olyan töménységű cukor, mint pár teáskanálnyi egy pohár vízben oldva – ez megfelel egy pohár kóla édességszintjének – addig a kisebbeknél hatvan százalékkal több cukorra van szükség ugyanakkora mennyiségű vízben oldva. Máris kiderült, hogy tudják megenni azt a sok cukormázas, gejl édességet, amire mi rá sem tudunk nézni. A jó hír az, hogy ez nem állandó állapot: idővel pedig, ahogy a gyerek növekszik, az édesség iránti fogékonysága is csökken: az ízlelőbimbók folyamatosan cserélődnek, s ha a szervezet nincs hozzászokva a nagy mennyiségű cukorhoz, egy bizonyos kor után nem is kívánja már úgy, mint mondjuk óvodáskorban.
Az édes íz csillapítja a fájdalmat
Még egy alapos okuk van a gyerekeknek az édességek szeretetére. Maga az íz örömet okoz nekik, s képes elfedni a kellemetlen aromákat, érzéseket. Nem véletlenül csillapítják a fájdalmat és oldják a szorongást már csecsemőkorban cukros vízzel még az orvosok is. A The Lancet kutatása azonban az eljárás hátrányaira figyelmeztet: a cukor fájdalomcsillapítóként történő alkalmazása legrosszabb esetben károsíthatja a babák agyát is. Helyette az anya hangja, ölelése, a szoptatás és a figyelemelterelés inkább hasznosak.
Mit csinál az édesség a gyerek szervezetével?
A túl sok cukor befolyásolja a fejlődést. Minél magasabb az ilyen irányú kalóriabevitel, annál nagyobb eséllyel alakul ki cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint vagy elhízás. Azaz szülőként a mi felelősségünk, milyen étrendet alakítunk ki, és abban mennyi cukor kap szerepet. Persze nem csak a mennyiség a fontos: az anyatej édes ízét adó laktózzal vagy a gyümölcsökben megtalálható fruktózzal az égvilágon semmi baj sincs. Annál inkább a finomított cukorral és az édesítőszerekkel, amelyekkel az ételeinket próbáljuk fogyaszthatóbbá tenni a tésztaszószoktól a müzliig. Kétéves korig bőven elég lenne csupán a természetüktől fogva édes gyümölcsöket, zöldségeket megismertetni a gyerekkel az agyoncukrozott édességek (aka gyümölcsös joghurt) helyett.
A folyadékfogyasztás is kiemelt fontosságú: üdítőitalok, gyümölcslevek helyett az üres tea, a cukrozatlan tej és a víz az, ami megfelelően oltja a szomjat felesleges kalóriabevitel nélkül. Ha a gyereket ezekre szoktatjuk rá, nem kiabál majd sírva egy újabb adag gyümölcslé után. Az előre csomagolt termékeknél mindig olvassuk el, mennyi cukrot tartalmaznak, és mérlegeljünk, érdemes-e ezzel magasra nyomni életünk értelmének vércukorszintjét. Pláne „jutalomként” cserébe a zöldségfogyasztásért vagy a jó viselkedésért (amit a magas vércukorszint épphogy hátráltat).
Persze mindennek csak akkor van értelme, ha példát mutatunk, s mi sem egyik üdítőt gurítjuk le a másik után két falás csoki között.
