Ezek voltak a legmenőbb farsangi jelmezek a Kádár-korszakban

Olvasási idő kb. 2 perc

A vízkereszt napjától hamvazószerdáig tartó farsangi időszaknak hagyományosan a részét képezik a jelmezes-maszkos bálok, és mindig megfigyelhetőek az adott kor trendjei és tendenciái a jelmezválasztásban. Így volt ez a szocializmus idején is, amikor még nem az volt a legnagyobb kérdés, hogy kiszállítja-e időben a futár a megrendelt jelmezt, hanem hogy lesz-e elég idő megvarrni azt az óvodai, iskolai ünnepségig. Képgaléria.

A történelem nagy változásai közepette is megvolt az emberekben az az állandó igény, hogy időnként egy kicsit átalakuljanak, mássá váljanak, mint a hétköznapokban, mind viselkedésben, mind a külsőt illetően. A középkorban az egyház nem nézte jó szemmel ezt a féktelen ünneplést, az ördögtől valónak tartotta. A sors fintora: 1525-ben már maga a király, II. Lajos öltözött ökörszarvas, gólyacsőrös Lucifernek. A farsang állandó szereplői mellett a 20. század új kedvenceket hozott, így a Kádár-korszaknak is megvolt a sajátos farsangi hangulata. Képgalériánk segítségével mindezt most te is át vagy újraélheted.

A hagyományos farsangi jelmezek mellett megjelentek egészen újak

1964-ben így nyilatkozott a Szabad Földnek a Jelmezkölcsönző Vállalat budapesti központjának propagandistája:

Mindig valami újat kérnek. Kérik, mutassuk meg nekik új jelmezeinket, ruháinkat, maskaráinkat. Mi minden esetben igyekszünk eleget tenni az egyre fokozódó igényeknek azzal, hogy gazdag és választékos készletet bocsátunk rendelkezésükre. Hiszen itt vannak a finom, csodaszép rokokó ruhák. A csipke, s fátyolfelhők. A szívjelmez, a kelendő spanyol férfi és női ruhák. A cowboyjelmez. A gonosz hercegnő jelmeze. A farsang idején annyira kapós karnevál herceg és hercegnő jelmez. A bohócjelmezek is. Itt vannak az új, a legújabb jelmezek is. A hólabda, a robotember, az űrhajós- és a kártyajelmez.

Idézőjel ikon

Most van elkészítés alatt a legújabb jelmezünk, amelytől sok sikert várunk: „a néni viszi bácsit” nevű.

Érdekesen hangzik, ahogy a következő képgaléria is tartogat izgalmas mozzanatokat:

Galéria ikon

10

Galéria: Ezek voltak a legmenőbb farsangi jelmezek a Kádár-korszakban

Legmenőbb vagy legötletesebb jelmezek?

A füzesabonyi úttörők versenyén 1967-ben a Heves Megyei Hírlap tudósítása szerint nagy sikere volt az egyik leányőrs által bemutatott „nászmenetnek”, de sok tapsot kapott az indián, az indián nő, az öregasszony, a kismama babával és a hirdetőoszlop is. Az aktuális tévéműsorok, mozifilmek és technikai innovációk is visszaköszönnek az akkori jelmezkínálatban, de leginkább az otthon elérhető kellékek és a szülői lelemény "ütős" kombinációja a jellemző. És bár nyilván akkoriban is fontos volt, hogy egyedi és ötletes legyen a jelmez, a címbeli megfogalmazás, a menőség szem előtt tartása talán inkább a mai gondolkodásunkat tükrözi.

(Címlapkép: Fortepan / Szentkuthy Ibolya, 1984)

Ha arra is kíváncsi vagy, hogyan teltek a hétvégéink a 80-as években, ezt a cikkünket ajánljuk.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hujber Szabolcs
Hujber Szabolcs
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.