Ezeket kell tudnia egy gyereknek, aki iskolába megy

Olvasási idő kb. 3 perc

Nagyon fontos, hogy egy iskolába készülő gyereknek ne legyen beilleszkedési vagy magatartási nehézsége, hiszen e kettő jelentősen meghatározza, hogyan teljesít majd a tanórákon, illetve azt is, hogy örömmel megy-e iskolába.

„Egy elsősnek nem olvasnia, számolnia és írnia kell tudni a szeptemberben, de azt meg kell tudnia mondani, hogy hol lakik, hogy hívják a szüleit, valamint azt is, éppen melyik évszakban járunk, amikor a suli elkezdődik” – mondja Juhász Emőke, a Tarnamérai Általános Iskola tanítója, aki segítségünkre volt abban, hogy összegyűjtsük, melyek azok az alapvető képességek és készségek, amelyekkel egy első osztályosnak rendelkeznie kell.

A szociális érettség a legárulkodóbb jel

„Általában azok a szülők a legbizonytalanabbak azzal kapcsolatban, hogy mit kellene tudnia az iskolakezdésre egy óvodásnak, akiknek a gyermeke nyári születésű, hiszen ezek a kicsik épphogy betöltik a hatodik életévüket, amikor elkezdődik a tanév” – mondja a pedagógus, aki szerint az ilyen bizonytalan szülők könnyen és gyorsan képet kaphatnának arról, hogy gyermekük megfelel-e az iskolaérettségnek, ha minderről érdeklődnének az óvodában. Így azonnal kiderülhet, hogy az adott kisfiú vagy kislány rendelkezik-e az egyik legfontosabb kritériummal, ami nem más, mint a szociális érettség. Ezt pedig abból lehet leszűrni, hogy vannak-e a gyermeknek barátai, hogyan viselkedik közösségben, kezdeményező vagy csak megfigyelő, illetve, ha konfliktusba keveredik, akkor abban az esetben mitévő lesz.

Már az óvodában kiderül, valóban iskolaérett-e egy gyermek
Fotó: Klaus Vedfelt / Getty Images Hungary

Legyen teherbíró és koordinált

Fontos, hogy egy iskolaérett gyermek fizikálisan is megfelelően fejlett legyen, ami azt jelenti például, hogy teste arányosan fejlett, hiszen így lesz teherbíró. Van kialakult dominanciája, vagyis egyértelmű, hogy a gyerek jobb- vagy balkezes; az úgynevezett nagymozgásokban, például a szökdelésben vagy a karmozdulatokban koordinált, illetve fejlett a finommotorikája.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a csukló, a vállak és az ujjak mozgása alkalmas kell, hogy legyen a ceruza helyes használatára, de ezt segíti a végtagok egymástól független mozgása is.

Tudjon koncentrálni és érthetően kommunikálni

A testi mellett nagyon hangsúlyos szerepe van a kognitív, vagyis az értelmi fejlettségnek. Ez könnyen leszűrhető abból, hogy például tisztában van-e a számokkal, logikusan gondolkodik-e, tudja-e, hogy mi a különbség a több és a kevesebb között, mit jelent, hogy valami ugyanannyi, tudjon húszig számolni, a pálcikákkal vagy korongokkal illusztrált összeadásokat és kivonásokat meg tudja oldani az ötös számkörben.

Egy első osztályos gyerektől elvárható, hogy sok mindenben önálló legyen
Fotó: Halfpoint Images / Getty Images Hungary

Ami a nyelvi fejlettséget illeti, fontos, hogy az anyanyelvén érthetően, folyamatosan kommunikáljon, képek alapján pedig összefüggő mondatokat alkosson.

Egy iskolába készülő óvodástól már elvárható, hogy képes legyen koncentrálni, és ha a figyelmét mégis valami elterelné, akkor visszaterelhető legyen a feladathoz. 

Célszerű továbbá, hogy a memóriája megbízható legyen, ami azt jelenti, hogy egy megtekintett kép részleteit fel tudja idézni, a rövidebb mondatokat pedig vissza tudja mondani.

Fontos, hogy tájékozódni tudjon térben, tudja, melyik a jobb és melyik a bal oldal, illetve felismerje és meg tudja nevezni a testrészeit. 

Fontos egyfajta általános tájékozottság

Dicséretes és mindenképpen példaértékű, ám nem általánosan elvárható, hogy egy első osztályos be tudja kötni a cipőfűzőjét, magabiztosan tudja használni az ollót, ügyesen egyen az evőeszközökkel, valamint képes legyen önállóan felöltözni. 

Nem baj, ha egy iskolát kezdő gyerek még nem tudja bekötni a cipőfűzőjét
Fotó: Tara Moore / Getty Images Hungary

Az azonban alapvető kritérium, hogy meg tudja mondani, hány éves, hol lakik, a szüleit hogy hívják, ismerje az évszakokat, hónapokat, valamint a hét napjait.

Mindemellett elengedhetetlen egyfajta pszichológiai érettség is, ami megnyilvánul egyebek között abban, hogy érdeklődik az iskola iránt, kudarc- és monotóniatűrő képessége kielégítő, be tudja tartani a szabályokat, és kialakulóban van a feladattudatossága. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?