Kicsi a lakás, hálófülkére se futja? Már a középkor embere is tudta erre a megoldást!

Olvasási idő kb. 2 perc

Ahogy az élettér egyre drágább lesz, a helytakarékos lakberendezési trükköknek a népszerűsége úgy növekszik. De ki gondolta volna, hogy a legújabb trendeket a középkor nyomora fogja megihletni. A dobozágy reneszánszáról írtunk.

A dobozágy (a francia lit-clos, szó szerinti fordítása „zárt ágy”) pontosan az, amit a neve is sugall: egy olyan bútordarab vagy beépített ágy, amelynek matracát dobozszerűen körbeveszi egy szekrénykeret. A késő középkortól kezdve egész Észak-Európában elterjedt bútor volt, és a 20. századig divatban maradt, különösen Bretagne-ban.

A dobozágy története

Kétségkívül a történelem egyik legérdekesebb bútordarabja, egyszerre magasított ágy, tárolóhely és ülőhely, egyik oldalán egy bejárati nyílással, amely jellemzően csuklós vagy tolóajtókkal zárható. Kezdetben a keret előtt egy kilépést is segítő láda állt a személyes holmik és ágyneműk tárolására. Léteztek emeletes dobozágyak is, de az idő előrehaladtával felépítésük folyamatosan egyszerűsödött.

 A dobozágy legismertebb leírása Emily Brontë 1847-es Üvöltő szelek című regényében található.

„Az egész bútorzat egy székből, egy almáriumból s egy nagy tölgyfa szekrényből állott, felső részén négyszögletes nyílásokkal, melyek kocsiablakokhoz hasonlítottak. Odaléptem ehhez a különös építményhez, és jobban megnéztem: most vettem észre, hogy furcsa, régimódi ágy ez, szükségtelenné teszi, hogy külön szobája legyen minden családtagnak. Fülkét alkotott, melyben az ablak párkányát asztalként lehetett használni. Kizártam az ágy deszkaajtaját, beléptem a gyertyával, bezárkóztam, és máris biztonságban éreztem magam Heathclifftől vagy akárki mástól." (Emily Brontë: Üvöltő szelek, részlet. Athenaeum, 1940. Fordította: Sőtér István)

 A dobozágy funkciója

Bretagne vidékének legfontosabb bútordarabja volt, mivel a házak általában csak egy szobából álltak. A lakóknak így a dobozágy adott némi lehetőséget a magánéletre. 

A másik fő funkciója az volt, hogy télen melegen tartsa az embereket, és megvédje őket a háziállatoktól (a csirkéktől és a disznóktól), amelyek szintén az épületben teleltek. Egy legenda szerint az ágy arra is szolgált, hogy a lakókat védje az esetleges farkastámadásoktól.

Sok modellben a dobozágyak akár két felnőttnek is helyet adhattak; sőt az ágy alatti fiókokat is ki lehetett húzni a gyermekek számára, így a család minden tagja ugyanabban a szerkezetben térhetett nyugovóra.

A fűtési rendszerek fejlődésével a 19. és 20. században fokozatosan eltünedeztek, sokukat könyvespolcokká és komódokká alakították át.

Modern dobozágyak

A dobozágy korunkban reneszánszát éli, mégpedig a garzonlakások világában. Itt a melegítő funkció már elhanyagolható (a farkasok sem igen támadnak alvás közben az emberre), de helytakarékossági megoldásként a lakberendezők gyakran használják, főleg a skandináv területeken. A lenti képen egy szekrénybe rejtett ágyat láthatunk (ez lényegében egy modern dobozágy), ami szinte minden funkcióját ellátja egy külön hálószobának, miközben körülbelül annyi helyet foglal csak el, mint egy átlagos ágy.

Ez a zárt ágy tehát kiválthatja a hálószobát, elegáns megoldás a magánélet megteremtésére egy nagyon kis lakásban.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.