Ezért teszik ki a babákat a mínuszokba egyedül aludni

Olvasási idő kb. 3 perc

Te ki mernéd rakni a babádat a mínuszokba aludni? És egyedül mernéd hagyni a babakocsiban? Egyes helyeken hagyománya van ennek a módszernek. De vajon tényleg erősíti a gyerekek immunrendszerét, ha a baba a hidegben alszik, vagy ez már csak városi legenda?

Magyar szemmel sokaknak megdöbbentő látvány lehet, ha egy kávézó előtt egy magára hagyott babakocsit pillantanak meg, benne alvó gyerekkel, pláne, ha mindez a tél kellős közepén történik. Vannak azonban olyan skandináv országok, ahol teljesen természetes, generációkon átívelő, bevett szokás ez az eljárás, ráadásul még előnyökkel is járhat.

Milyen hidegben lehet kivinni a babákat?

Aki már találkozott babával életében, az tudja, hogy a legkisebbek bárminemű kényelmetlenséget egy dologgal jeleznek: a sírással, és bizony akkor is ehhez az eszközhöz fordulnak, amikor fáznak. Akkor mégis hogy lehet, hogy a skandináv országokban hagyománya van a hideg, friss levegőn altatásnak? Ha minden baba végig bőgne, akkor hamar elpárolgott volna a gyakorlat a mindennapokból.

Ugyan nálunk nem dívik ez a szokás, ez mégsem jelenti azt, hogy a magyar babákat ne lehetne kivinni télen. A gyermekorvos dr. Tausz István szerint három hónapos kortól kezdve 15-20 percre akár –5 Celsius-fokos hidegbe is nyugodtan ki lehet vinni a babákat, azonban a koraszülés és a gyermek súlya, fejlettsége ezt a kort kicsit kitolhatja. Ezzel szemben a skandinávok nem teketóriáznak: kéthetes kortól kezdve még a –15 Celsius-fokos levegőn is lazán kint hagyják a gyerkőcöket aludni a babakocsiban.

Sok skandináv országban kint hagyják a babákat a hidegben aludni
Fotó: ArtMarie / Getty Images Hungary

Miért hagyják magukra a hideg levegőn a babákat?

A világ legtöbb táján bizarrnak tűnik az utcán magára hagyni egy babakocsiban szendergő lurkót. Az, hogy számos skandináv országban bevett szokás a mai napig, bizonyára annak is köszönhető, hogy Dániát, Finnországot, Izlandot és más északibb országot is gyakran a legboldogabb országok ranglistájának tetején találhatunk meg. Magas a szociális kohézió mértéke, jó az egészségügyi rendszerük és alacsony a bűnözés rátája ezeken a helyeken.

Egy 2008-as kutatás szerint a finn szülők 88 százaléka vallotta azt, hogy babájuk egyértelműen élvezte a hideg levegőn alvást, és 66 százalékuk azt tapasztalta, hogy a kinti alvás után sokkal aktívabbak a gyerekek, mint a szobában történő szundi után. Az nem meglepő, hogy a hidegben alvás jobb minőségű, mint ha a melegben tennénk ugyanezt, hiszen ezt a felnőtteknél is megvizsgálták, viszont az már kifejezetten érdekes, hogy a csecsemők kényelmesen tudnak szunyókálni még akár az ilyen zord időjárási körülmények között is. 

Vannak, akik azt gondolják, arra szolgál ez a módszer, hogy a babákat már a legfiatalabb koruktól kezdve hozzá tudják szoktatni a rendkívüli északi telekre. Mások pedig azt gondolják, hogy kifejezetten immunerősítő hatása van, bár ezt semmilyen nagyszabású kutatás nem bizonyította még be. Egy szemernyi igazság azért mégiscsak lehet benne, ugyanis arra már készült tudományos kutatás, hogy a természetben töltött aktív elfoglaltság, játék valóban erősíti a gyerekek immunrendszerét.

Érdekes lehet egy olyan helyen élni, ahol a szülőknek nem kell attól félniük, hogy elrabolják a babájukat, ha egypár percre egyedül hagyják az utcán a babakocsiban. Annyival azonban ki kell egészítenünk írásunkat, hogy Svédországban élő olvasónk tapasztalata szerint a közbiztonság mostanában már annyira nem teszi lehetővé mindezt, a gyerekeket viszont a bölcsődékben valóban kint hagyják mindennap az udvaron egy-másfél órára. És ez tényleg jót tesz, bizonyíték erre olvasónk egészséges nagylánya is, aki így pihent délutánonként bölcsődéjében.

Akárhogy is, a legfontosabb, hogy kellő mennyiségű időt tudjanak alvással tölteni a gyerekek, hogy igazán egészségesek lehessenek. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?