Válás után a legtöbb esetben a gyerek az édesanyjával marad, az apa pedig minden második hétvégén látogathatja meg, viheti el. A törvény a téli szünet és a karácsony témájában is egyértelmű, ám a járványhelyzetre a szülőknek kell kidolgozniuk egy saját rendszert – már ha meg tudnak egyezni.
Kinél mennyi időt tölt a gyerek? Ki viszi el többször kirándulni? Ki mennyit ad neki enni, ki mutatja be előbb az új párjának, ki látja el, ha beteg: egy sor fontos kérdés merül fel válás után még akkor is, ha a szülők heti bontásban nevelik az egykor volt szerelem gyümölcsét. Még nehezebb lehet a helyzet akkor, ha anya és apa messzire laknak egymástól, s egyikük – általában az apa – csak kéthetente viheti el magához a gyereket. Utazni azonban a jelenlegi helyzetben kifejezetten problémás lehet. A témával kapcsolatos vitákban szinte minden szülő és nagyszülő a saját jogait hangoztatja, csak egyvalaki felé nem fordulnak elég figyelemmel: a gyerek felé. Ugyanis valójában neki van joga a minél konfliktusmentesebb kapcsolattartáshoz. A témával kapcsolatban dr. Bárdossy-Sánta Nórával, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Gyermekjogi Központjának programvezetőjével és jogászával beszélgettünk.
Este nyolc előtt is lehet kapcsolatot tartani
Az idén ősszel bevezetett kijárási korlátozás hatással van az elvált családok életére is. Este nyolcra mindenkinek haza kell érnie, annak a szülőnek is, aki külön élő gyermekét látogatja meg. Az éttermek, játszóházak többsége zárva tart, így a közös programok is a négy fal közé szorulnak az apa otthonában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy le kéne mondani a kapcsolattartásról, sőt, hiszen azt semmilyen járványügyi szabály nem tiltja. „A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint a kapcsolattartások tekintetében nincsenek korlátozó intézkedések – hívja fel a figyelmet a szakértő. – A 484/2020. (XI.10) kormányrendelet a korábbi járványügyi intézkedésekhez képest szigorított, azonban a kapcsolattartásokkal, a szülői jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban nem rendelkezett külön. Ezzel együtt a kijárási tilalom érintheti a kapcsolattartást is, este 8 órára mindenkinek haza kell érnie: a gyereknek is és a kapcsolattartásra jogosult szülőnek is. A kapcsolattartás minden esetben a gyerekek joga, egyértelműen rögzítik a jogszabályok, a magyar Ptk. és az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye is.”
A gyereknek joga van mindkét szülővel (és más hozzátartozóival) kapcsolatot tartani, és joga van ahhoz is, hogy a szülei minden lehetséges támogatást megadjanak számára ehhez. Ez egy egyszerű és tiszta szabály, ami sajnos sokszor nem tud jól érvényesülni akkor sem, ha éppen nincs járványhelyzet.
Természetes, hogy szülőként nagyon aggódunk a gyerekünkért, a környezetünkért, a nagyszülőkért. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jogunk van a megváltozott helyzettől szintén szenvedő gyereket eltiltani bármelyik rokonától. Hiába él messze mondjuk a gyerek apja, akkor is elviheti őt, ha ehhez utaztatnia kell. A megfelelő higiéniára, a maszk viselésére, a távolságtartásra és a kézfertőtlenítésre azonban fokozottan oda kell figyelnünk.
„Gyermekjogi alapítványként arra tudjuk felhívni a minket felkereső szülők figyelmét – fejti ki Bárdossy-Sánta Nóra –, hogy a gyerek érdekeit elsősorban az szolgálja a jelenlegi járványhelyzetben is, ha a szülei meg tudnak egyezni a kapcsolattartás közös átalakításában, az aktuális járványügyi helyzetnek megfelelően.” A felelős szülők megállapodást kötnek arról, hogyan alakuljon át ebben az új helyzetben a kapcsolattartás a gyerek érdekében. Bár mindkét szülőnek megvan a saját elképzelése arról, mit tart biztonságosnak, próbáljuk közelíteni az álláspontokat – például akár tömbösíthetjük is a hétvégéket.
A gyereknek joga van ahhoz is, hogy a kapcsolattartása biztonságos legyen. Ha csak tömegközlekedéssel megoldható az utaztatása, akkor be kell tartani a 1,5 méteres távolságot a többi utastól (ide nem értve a gyereket kísérő, vele egy háztartásban élő szülőt). A kapcsolattartás idején is be kell tartani a járványügyi szabályokat és előírásokat. További fontos szempont, hogy a kapcsolattartásra jogosult szülő és gyerek fizikailag el tudjon jutni a kapcsolattartás helyszínére (és onnan vissza a lakóhelyére), az érintett település a járványügyi helyzetre tekintettel megközelíthető legyen.
Mikor maradjon otthon mégis a gyerek?
A gyerekek a téli időszakban koronavírus nélkül is gyakran betegek, ilyenkor ismét át kell beszélniük a szülőknek a kapcsolattartás időpontjait. Jó esetben a rendszer elég rugalmas ahhoz, hogy lehessen pótolni a kieső napokat, vagy beleférjen egy-egy pluszlátogatás. Arra azonban nagyon érdemes figyelnünk, hogy ezzel senkit se veszélyeztessünk. Ha a gyerek utaztatása biztonsággal nem megoldható, vagy ha a gyerek tartós betegsége, egészségi állapota nem engedi, akkor ne utazzon – teszi hozzá a jogász. Ugyanez a helyzet akkor is, ha önkéntes házi karanténban kell tartózkodnia. Ha a külön élő szülőnél bármilyen ok (például fertőzésnek különösen kitett munkakör) miatt a kapcsolattartás a gyerek egészségét veszélyezteti, indokolt lehet a kapcsolattartás elmaradása a járványügyi helyzet idejére. Ezekben az esetekben kiemelten fontos, hogy a szülők előzetesen, írásban jelezzék egymásnak a kapcsolattartás elmaradásának indokát, valamint biztosítsák a kapcsolattartási alkalom pótlását a járványügyi helyzet elhárultával (az elmaradt alkalomtól számított 6 hónapon belül). Addig pedig a gondozó szülő ajánlja fel a nem személyes kapcsolattartási lehetőségeket a gyerek és a külön élő szülő számára.
A bíróságon találhatja magát az a szülő, aki akadályozza a kapcsolattartást
A gyereknek joga van mindkét szülőjéhez. Amennyiben nem betegség vagy óvatosság miatt maradnak el a közös hétvégék, és az ügy egyedi körülményei sem indokolják a kapcsolattartás elmaradását, akkor a gondozó szülőnek felróható lehet a kapcsolattartás elmaradása. 2020 márciusától változtak a jogszabályok, így már nem a gyámhivatal, hanem a bíróság jár el a kapcsolattartás akadályozásával összefüggő ügyekben. Ha a kapcsolattartásban korlátozott fél a kapcsolattartás elmaradásától számítva 30 napon belül bírósághoz fordul, és a bíróság megállapítja, hogy a gondozó szülőnek felróható a kapcsolattartás elmaradása, akkor első körben pótlást fog elrendelni, majd bírságolhat is. Jelenleg nincs iránymutatás még a bíróságok részéről, hogy mit fognak „felróhatónak” minősíteni a kapcsolattartás elmaradása esetén. Jelenleg a szülőnek kell végiggondolnia, a fentiekben felsorolt szempontok mentén, hogy miért tartja fontosnak, biztonságosabbnak, ha nincs személyes találkozása a gyereknek a külön élő szülővel. Gyermekjogi szempontból az a fontos, hogy a gyerek értse a kialakult helyzetet, életkorának megfelelően véleményt nyilváníthasson, és ne legyen elzárva a másik szülőtől. Nagyon fontos a példamutatás – ebben a helyzetben is. Gyermekjogi szempontból (is) súlyosan elítélendő az, ha valaki ezt a közegészségügyi válsághelyzetet használja ki arra, hogy a gyerek és a külön élő szülő közötti kapcsolatot akadályozza.
