Jót tesz-e a tiniknek a TikTok? Most kiderül!

Olvasási idő kb. 3 perc

A 16 év alatti korosztályban jelenleg a TikTok a legnépszerűbb applikáció. Tinik millióinak biztosít lehetőséget arra, hogy vicces, gondolatébresztő, vagy épp csak egy ismert számra tátogó videót töltsenek fel, a többiek által megosztott posztokat pedig lájkolni és kommentelni tudják.

Azt, hogy milyen hatással van az alkalmazás a fiatalok életére, egy korábbi cikkünk járta körbe, olvasóinkat pedig a Facebookon kérdeztük meg arról, vajon biztonságos-e a TikTok.

Miben más, mint minden más? 

A TikTok leginkább abban tér el a közösségi média többi felületétől, hogy főképp a 10–25 év közötti korosztály használja. A legtöbb profil nyilvános, ugyanis regisztráció során ez az alapbeállítás, és kevés fiatal vesződik azzal, hogy átállítsa a profilja láthatóságát. A legtöbb klipben egy szám szövegére tátognak a fiatalok, de rengeteg olyan videót is feltöltenek, amelyben egy-egy kihívást próbálnak megvalósítani.

A válaszadóknak csupán a 35 százaléka gondolta úgy, hogy az alkalmazás használata nem rejt veszélyeket a fiatalokra nézve, 65 százalék szerint közel sem biztonságos az applikáció. Olvasóink jellemzően nem az alkalmazás letiltásában, sokkal inkább a szülői jelenlét mértékében látják a megoldást:

A legnagyobb probléma az, hogy ha valami egyszer felkerül a netre, az ott is marad. Pont emiatt nem véletlen a 16–18 éves korhatár, amit a legtöbb közösségimédia-platform megkövetel, ugyanakkor már 8–10 éves kortól jellemző a sokszor teljesen szülői felügyelet nélküli internethasználat. A másik probléma, hogy az ilyen felületeken akadály nélkül terjednek a veszélyes hülyeségek kihívás formájában, és itt már nemcsak az osztály vagy a haverok nézik végig, ahogy fahéjat vagy rosszabb esetben mosókapszulát fogyaszt a népszerűségre vágyó gyermek, hanem »kis szerencsével« mindenki. Szóval egyértelműen veszélyes, de a megoldás nem az, ha egyáltalán nem használhatják, hanem a veszélyek tudatosítása, ami szülői és iskolai felelősség egyaránt.”

Ne gondold, hogy ők még túl fiatalok ehhez
Fotó: golero / Getty Images Hungary

Nem tesz se jót, se rosszat. Nem kell magasztalni, de démonizálni sem. Nem mondanám ártalmasabbnak más közösségi oldalaknál. Nevelés kérdése, hogy a tini hogyan használja. Nem pár eleve tematikusan összegyűjtött videómontázsból kell megítélni a többi felhasználót. Vannak rajta valóban olyan tartalmak, amiket nem könnyű felnőtt fejjel felfogni, de ha a tini értékrendje a helyén van, nem a tátika/pucsitós videókat fogja követni. Rengeteg kreatív videós található itt is, pont, mint a YouTube-on: attól, hogy vannak fent szennyek, találhatók érdekes csatornák is. Az app algoritmusa úgy működik, hogy minél több hasonló témájú videót és videóst követünk be, annál több hasonló típusú videót kapunk a videófolyamba.

Huszonéves létemre én magam is használom DIY videók (kézi készítésű dolgok), hangulatos utazós videók, rajzos alkotások, sportteljesítmények és táncos produkciók követésére. Most már olyan jól beállt az algoritmus, hogy havi egyszer dob fel maximum egy tátikát. Azt ki lehet bírni. Úgyhogy, ahogy az elején is írtam, ha a gyerekünk megfelelő értékrenddel rendelkezik, nem kell aggódnunk. Akik meg a primitívebb tátogós/pucsítós oldalt képviselik, azokkal más közösségi oldalon is lehet találkozni.”

Úgy tűnik, most is az arany középút lett a nyerő a Dívány olvasói számára. Legközelebb megnézzük, mit gondoltok arról, vajon érdemes-e nagyvárosban autóval közlekedni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.