Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén nagycsoportos gyerekek szülei lassan kezdhetik törni a fejüket, hogy jövőre hogyan tovább, ugyanis ha szeretnének mentességet kérni a jövő szeptemberi iskolakezdés alól, akkor azt januárig kérvényezniük kell. Ennek apropóján kérdeztük Jokán Andrea pszichológust, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha a gyerek idő előtt kerül át az óvodából az iskolába.
Az iskolakezdés a legtöbb szülő számára hatalmas stresszel jár, hiszen a gyerek a következő minimum 12 évét oktatási intézményekben fogja tölteni, és sokat számít, hogy milyen élmény az első találkozás ezzel a közeggel, a pedagógusokkal, a diáktársakkal. Szerencsés esetben az óvodából egy kedves, határozott és gondoskodó tanító szárnyai alá kerül, olyan osztályba, ahol jól érzi magát. Ehhez a jó érzéshez viszont elengedhetetlen, hogy a gyerek iskolaérett legyen, ellenkező esetben ugyanis a kudarcok könnyen elvehetik a kedvét a tanulástól.
Egészen mostanáig az óvodapedagógusok döntöttek arról, hogy egy gyerek iskolaérett-e, és a rugalmas iskolakezdésnek köszönhetően még egy évet ráhúzhatott az óvodában, ha úgy látták indokoltnak. (Sőt, bizottsági döntés alapján akár 8 évesen is lehetett kezdeni az iskolát.) Gondoljunk csak bele, hogy ennyi idősen még milyen nagy különbségek lehetnek a gyerekek között, és hogy milyen sokat számít az, ha valaki úgy kezdi az iskolát, hogy novemberben már 7 éves lesz, miközben a másik csak július végén lett 6.
Ezt a lehetőséget vette most el a szülőktől és az óvónőktől a kormány, amikor megszavazták az új köznevelési törvényt, mely szerint nem a gyereket ismerő pedagógusok, hanem egy bizottság, vagyis az állam dönt majd arról, hogy a gyerek iskolaérett-e. Hivatalosan tehát nem lesz kötelező 6 évesen az iskolakezdés, ugyanakkor kérdés, hogy a bizottság milyen szempontokat vesz majd figyelembe a döntéskor. Ráadásul bár ebben a korban minden hónap számít, a szülőknek januárig kérvényezniük kell, hogy a gyerekük maradhasson az óvodában, ami nagyon korai a szeptemberi iskolakezdéshez képest.
De mik azok a szempontok, amik jelzik, hogy egy gyerek iskolaérett? Ezekről kérdeztem Jokán Andrea pszichológust, a Vadaskert Alapítvány munkatársát.
Honnan tudhatjuk, hogy a gyerekünk iskolaérett vagy sem?
Az iskolaérettség komplex dolog. Fizikai, értelmi, pszichés és szociális érettség kell ahhoz, hogy egy kisgyerek az iskolapadba üljön. A gyerekek ebben az időszakban egy sor testi és lelki változáson mennek keresztül. A központi idegrendszer érési folyamata is kíséri ezt a változást, ami 7-8 éves korra zárul le. Egy átlagos 6 éves gyerek kb. 120-130 cm magas, 20-22 kg. Az alacsonyabb, kisebb súlyú gyerekek gyakran fáradékonyabbak kortársaikhoz képest, amitől a teljesítményük is hullámzóbb lehet. Kérdés, hogy az ilyen gyerek egyáltalán fizikailag fogja-e bírni az iskolával járó megnövekedett terhelést, például magát az iskolatáskát.
Ideális esetben hatéves korra egy gyerek figyelme hosszabb időre rögzíthető, feladattudata kialakult, tehát képes arra, hogy hosszabb időre megüljön egy helyben és koncentráljon. Testi szükségleteit is tudja irányítani, az evést, ivást, vécézést késleltetni. Elkezdődik nála az első fogváltás, a fizikai erőnléte megfelelő. Mozgásában látszik az elemi mozgások rendezettsége. A kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelés páros lábon és fél lábon, fejemelgetés háton és hason fekvésben – ezek hibás végrehajtása idegrendszeri éretlenségre utalhat, ami az olvasás-írás tanulásánál nehézséget okozhat. Az iskolaérett gyereknek kialakult a ceruzafogása, jobb-bal kéz dominanciája, valamint stabil a testsémája.
Egy iskolaérett gyerek tud alkalmazkodni a szabályokhoz, együttműködik, alapvetően megteszi, amit kérnek tőle, az őt körülvevő felnőttekkel bizalomteli kapcsolatot tud kialakítani, például tud tőlük segítséget kérni. Az igényeit bizonyos mértékig tudja késleltetni, és az érzelmeit is tudja szabályozni, tehát például el tudja fogadni, ha valami nem vagy nem elsőre sikerül neki.
Fontos az is, hogy képes legyen egy közösségbe beilleszkedni, barátságokat teremteni, megismerni és elfogadni a társas érintkezés szabályait.
Milyen veszélyei vannak annak, ha egy gyerek túl korán kerül iskolába?
Ennek számos veszélye lehet. Tanulási nehézségek alakulhatnak ki, amelyek szorongást, alacsony önértékelést, hangulati tüneteket válthatnak ki. Ezek a gyerekek azt élhetik meg, hogy társaikhoz képest rosszabbul teljesítenek, a sorozatos kudarcok hatására pedig romlik az önbecsülésük, és ennek akár hosszú távú következményei is lehetnek. Az ilyen gyerekek kerülhetnek perifériára vagy éppen válhatnak az osztály bohócává, így kompenzálva tanulási nehézségeiket. Számos esetben az opponáló magatartás vagy más viselkedési problémák hátterében éppen a tanulásban megélt kudarcélmény áll.
Az óvodához képest az iskola teljesen más közeg. Hogyan segíthetünk a gyereknek, hogy könnyebb legyen ez a váltás?
Fontos, hogy várja az iskolát, alakuljon ki benne az iskola iránti érdeklődés, a tanulás iránti vágy. Az iskola iránti kíváncsiság felkeltése lehet a beavatkozás egyik terepe. Nemcsak a gyerekek, de még a felnőttek számára is létfontosságú az alapvető információhoz jutás. Biztonságérzetet ad, ha tudjuk, hova megyünk, ott mit fogunk csinálni, mettől meddig maradunk – mondja Jokán Andrea.
A pszichológus válaszai alapján tehát az iskolaérettség rendkívül összetett dolog. Vannak olyan tényezői, amelyek fejleszthetők, míg mások esetében pusztán időt kell adnunk a gyerekünknek. Egy biztos: a sürgetés semmilyen esetben nem jó stratégia.
