Mikor jó jutalmat adni és mikor nem? A 4 legfontosabb szempont a döntéshez

Olvasási idő kb. 3 perc

Tanárok, munkahelyek és szülők örökösen egyensúlyoznak a jutalmazás és a „hát ez alap, miért kéne érte jutalom” felfogás között. Az lenne a jó, ha az elvárt, hasznos, egészséges szokások belsővé válnának, és nem azért csinálnák őket az emberek, mert jutalmat kapnak érte, hanem maguktól. Illetve ha semmiért nem kapunk külső megerősítést, az elég demoralizáló. Mi a jó megoldás?

Számtalan ok miatt szoktunk jutalmat vagy külső megerősítést adni. Ha valaki a munkakörén kívüli projektekben is részt vesz, általában számíthat valami megerősítésre. Vagy nem. Minden szülő szeretné például, ha a gyerekek kivennék a részüket a házimunkából. Az lenne a jó, ha ez a mindennapjaik része lenne, egyértelművé válna, hogy mi a dolguk – és nem csak akkor vinnék ki a szemetet, ha kapnak érte kétszáz forintot.

Általában azért jutalmazunk, hogy valaki jól végezze a feladatát, vagy megszüntessen egy nem megfelelő viselkedést, vagy beemeljen a szokásai közé egy eddig nem végzett, ám számára vagy a közösség számára hasznos dolgot. Ha az emberek simán kondicionálással működnének, ami például az egereknél jól működik, akkor egyszerű lenne a helyzet: az elvárt viselkedésért mindig jutalmat adunk. Régóta tudjuk azonban, hogy ez bonyolultabb dolog. Sok kísérlet kimutatta, hogy egy örömmel, belső motivációból végzett tevékenység elveszíti a varázsát, ha elkezdjük kívülről is jutalmazni, megerősíteni. A külső megerősítés hatására az ember már nem azért csinálja, mert akarja csinálni, hanem mert jutalmat kap érte. Értelemszerűen, ha a jutalom valamiért megszűnik, akkor abba is hagyja, hát hülye lenne tovább csinálni, ha nem éri meg.

Írj nekünk

Szerzőnk, Szalay Ágnes pszichológus, több mint 15 év szervezetfejlesztési tanácsadói tapasztalattal. A SelfGuide pszichológiai műhely egyik alapítója. Coachként támogatja ügyfeleit céljaik megtalálásában és elérésében, legyen szó munkahelyi, vezetői vagy személyes fejlődési igényről. Motivációs elakadással, karrierváltással, stresszkezeléssel, szakmai, vezetői fejlődéssel kapcsolatban lehet hozzá fordulni személyesen, vagy olvasói levélben, melyre (a névtelenséget megőrizve) a Dívány.hu-n is szívesen válaszol.

Uri Gneezy, a San Diego-i egyetem közgazdásza alaposan tanulmányozta, hogy mikor működik jól a viselkedés pozitív megváltoztatásában a jutalom. Ez alapján azt állítja, hogy ne írjuk le a külső jutalmak hatását, sokszor nagyon hasznosak – csak tartsuk észben az alábbi négy szempontot:

#1 Jól jön a jutalom új szokások kialakításánál

Vegyük például azt, amikor valakinek arra lenne szüksége, hogy elkezdjen edzeni. Ezt nehéz beépíteni a napi rutinba, hiszen korábban is eltelt a nap enélkül, valamiről, talán éppen a pihenésről le kell mondani miatta. Ráadásul eleinte nehézkes, az ember szenved az edzőteremben, bénának érzi magát, izomláza lesz, a pozitív hatás pedig nem is észlelhető – ahhoz legalább néhány hónapig rendszeresen kéne járni. Gyakran az történik, hogy szembesülve a nehézségekkel inkább abbahagyjuk a dolgot. Ilyenkor sokat segít a külső megerősítés, legalábbis addig, amíg nem válik az új viselkedés szokássá. Ha valaki már régóta jár edzeni, és akkor kezd érte valami jutalmat kapni, akkor az kontraproduktív, a külső megerősítés kioltja a belső motivációt. De ha új szokást akarunk megerősíteni, akkor sokkal hatásosabb valami külső jutalmat adni, mint elvárni, hogy az adott viselkedés csak úgy magától szokássá váljon.

#2 Rossz viselkedésekről való leszoktatásnál is működik

Ez hasonló az előzőhöz, csak éppen nem arról van szó, hogy valamit kezdjünk el, hanem hogy hagyjuk abba. A dohányzásról való leszokásnál például remekül működik, ha van külső megerősítés. Egy kutatásban például azt látták, hogy hátrányos helyzetű várandós nők nem jutalmazott társaiknál jóval nagyobb arányban szoktak le a cigiről, ha pénzjutalmat kaptak a nem cigizős napokért.

Amint hazaértünk, nézzük meg a kedvenc részünket a kedvenc sorozatunkból
Fotó: vgajic / Getty Images Hungary

#3 Legyen a jutalom azonnali

Az a gond az új szokásokkal, hogy az áruk (nem gyújtok rá, szenvedek az edzőteremben, nem eszem meg a kedvenc hamburgeremet) azonnali, a jutalom pedig távoli és néha elég megfoghatatlan. Ezért ha úgy döntünk, hogy az új, pozitív viselkedés kialakulását külső megerősítéssel támogatjuk, akkor fontos, hogy a megerősítő dolog rögtön élvezhető legyen. Mondjuk, ha valaki azt szabja ki magának, hogy minden edzésen töltött óráért jár neki egy rész a kedvenc sorozatából, akkor azt még lehetőleg aznap nézze meg, ahogy hazaért, azaz a jutalom időben is legyen összekapcsolva a viselkedéssel.

#4 Megerősítés lehet az akadályok elhárítása

Néha pénzügyi akadályai is vannak egy szokás elkezdésének. Gneezy szerint működik, ha az elején elhárítjuk ezeket az akadályokat (a drogdílerek régóta kihasználják ezt a hatást), és később már az ember maga is vállalja a pénzügyi ráfordítást is a dologért. Egy egyetemen diákok egy csoportjának adtak ingyenes kondibérletet, míg másokat csak biztattak az edzésre. Akik kaptak ingyen bérletet, háromszor többet voltak a teremben (és javult a tanulmányi eredményük), mint szintén bérlettel rendelkező társaik, akik viszont nem ingyen kapták a bérletet.

Összefoglalva: a tanulság az, hogy már meglévő viselkedéseket ne kezdjünk jutalmazni, új szokások kialakításához viszont használjunk egyértelmű és azonnali jutalmat egészen addig, míg az a szokás nem állandósul.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Szalay coach pszichológus, Ágnes
Szalay coach pszichológus, Ágnes
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?