Mi ez a kanyaró, és hogyhogy napjainkban ismét felüti a fejét? Kire veszélyes, kire nem? Elmagyarázzuk.
Makó klassz hely, mégsem szívesen utaznék most oda a hathónapos gyerekemmel. Ugyanis nincs beoltva kanyaró ellen, hiszen ezt az oltást csak 15 hónapos korukban kapják a gyerekek, az ennél fiatalabb csecsemők így nem védettek a betegséggel szemben. Igaz, a kanyaró önmagában nem feltétlenül súlyos betegség, a védőoltás szükségességét inkább a betegség szövődményei támasztják alá.
De mi ez a kanyaró, és hogyhogy napjainkban ismét felüti a fejét? Elmagyarázzuk.
De mégis, mi az a kanyaró?
A kanyaró vírusfertőzés, amely jellemzően gyermekkorban lázzal, kiütéssel járó megbetegedést okoz. Cseppfertőzés útján terjed. A megfertőződött egyénnél a fertőzést követő 10-12 nappal később jelentkeznek az első tünetek, de már a tünetek megjelenése előtt is tovább fertőzhet.
Az első tünetek nem specifikusak: orrfolyás, láz, köhögés, kötőhártyagyulladás. Néhány nappal később jelennek meg a szájnyálkahártyán a jellegzetes foltok (ún. Koplik-folt), valamint az arcon és a testen a jellegzetes kiütések, amelyek 5-6 napig maradnak meg. Ezalatt is magas láz jellemzi a kórképet.
Szövődménymentes esetben ezután az ember meggyógyul, és soha többé nem lesz kanyarós, bár néhány napig még fertőző lehet. Az esetek 7-8 százalékában, azaz minden 11-12. esetben hasmenés és/vagy középfülgyulladás jelentkezik szövődményként. Ennél jóval súlyosabb szövődmény lehet a tüdőgyulladás, amely szintén nem ritka, a kanyarós esetek 5-6 százalékában fellép (vagyis egy kanyarós ovis csoportból egy vagy két gyereknek lesz tüdőgyulladása is). A tüdőgyulladás kétféle lehet: a legyengült immunrendszer miatt baktériumok okozzák, vagy maga az immunrendszer hibás reakciója okozza azt, utóbbi esetben óriássejtes tüdőgyulladásról beszélünk.
Ritka szövődmény (néhány ezrelék gyakoriságú) az enkefalitisz, vagyis agyvelőgyulladás, amely potenciálisan halálos kimenetelű. Szintén ritka, de nagyon súlyos szövődmény az úgynevezett szubakut szklerotizáló pánenkefalitisz (SSPE): ez úgynevezett lassúvírus-betegség, a kanyaró lezajlása után 5-10-15 évvel jelentkeznek a tünetek.
A betegség a szervezetben „meglapult” kanyaróvírus aktiválódásának a következménye. Idegrendszeri tünetekkel, azaz szellemi hanyatlással, mozgászavarokkal jár, majd súlyos leépüléshez, végül halálhoz vezet. A védőoltásnak köszönhetően az utóbbi években az SSPE-esetek száma folyamatosan csökken hazánkban.
Mire kell figyelni?
Az oltásra kötelezetteknél Magyarországon 98 százalékos az átoltottság, ami elég jó arány, vagyis egy, a romániaihoz hasonló méretű kanyarójárvány kitörése nem túl valószínű. Néhány óvintézkedést persze nem árt betartani: ha lehet, a 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők és szüleik ne utazzanak Romániába, illetve a fertőzött területekre. Emellett pedig tartsuk be az alapvető higiénés szabályokat, vagyis mossunk kezet gyakran, szappannal.
Az ÁNTSZ arra figyelmeztet, hogy a kanyarófertőzés kockázatának kitett felnőttek bizonyosodjanak meg arról, valóban két oltást kaptak-e. Ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán, majd kiütések jelennek meg az arcán és a fején, vegyék fel a kapcsolatot a háziorvosukkal: fontos, hogy előzetesen egyeztetett időpontban menjenek orvoshoz, hogy ne fertőzhessenek meg másokat a váróteremben.
Zárlat a makói kórházban
Az Országos Epidemiológiai Központ laboratóriuma kanyaró megbetegedést igazolt négy, a makói kórházban dolgozó személynél – adta hírül az ÁNTSZ. Az országos tisztifőorvos ezért elrendelte a kórház járványügyi zárlatát és intézkedési tervet adott ki.
A védőoltásnak köszönhetően hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő. Az elmúlt 15 évben 12 behurcolt esetet jelentettek csupán, de ők nem adták tovább a betegséget hazánkban. Ezért számít most ijesztő eseménynek, hogy négy kórházi dolgozónál már igazolták a kanyarót, egynél majdnem, öt további dolgozó vérmintája pedig feldolgozás alatt van.
Mindez a romániai kanyarójárvánnyal függ össze: Romániában 2016. január 1. és 2017. február 17. között több mint háromezer fő betegedett meg kanyaróban, közülük 16 meghalt. A járványban a legérintettebbek a csecsemők és kisgyermekek voltak.
Mi be vagyunk oltva?
Valószínűleg igen. Kivéve, ha nem. Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, vagyis a ma 47 éven felüliek oltási sorában még nem szerepelt a védőoltás. Persze, mivel a kanyaró nagyon jó fertőzőképességgel rendelkezik, az oltás bevezetése előtt nagyon sok gyerek átesett rajta, így a 47 év felettiek között is sokan védettek, hiszen átestek a betegségen. Tovább árnyalja a képet, hogy az 1969-től alkalmazott egyetlen oltás nem adott életre szóló immunitást, ezért 1989-től kezdve emlékeztető oltást is adnak. A két oltást 15 hónapos, majd 11 éves korban kapják a gyerekek. Az oltás és az emlékeztető oltás együtt 99 százalékos védelmet biztosít.
A kanyaró szempontjából veszélyeztetett csoportok ennek megfelelően a 15 hónaposnál fiatalabb csecsemők, valamint azok a felnőttek, akik 47 év felettiek, ezért még nem kaptak oltást, de át sem estek a kanyarón. Az 1969 és 1989 között született személyek csak egy oltást kaptak, ezért az ő esetükben az is előfordul, hogy a védettségük az évek során lecsökkent, így meg tudja fertőzni őket a kanyaró. Emiatt az ebben az intervallumban született és csak egy oltást kapott egészségügyi dolgozókat a Romániával határos megyékben újraoltják az MMR oltással.
Az MMR, vagyis a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni kombinált védőoltás az oltásellenesek kedvenc mumusa. Bár az eredeti vizsgálatról kiderült, hogy meghamisították az adatokat, azóta semmiféle módon nem sikerült igazolni összefüggést az oltás és az autizmus között, ja, és az autizmus jelei megfelelő módszerekkel már magzat, illetve kiscsecsemőkorban megfigyelhetőek, a történet mégis az oltásellenesek kedvelt érvei közé tartozik.
