Miért vállaljak gyereket: azért, mert csak!

Olvasási idő kb. 4 perc

Gyakran éppen a megfogalmazható okokkal érdemes óvatosan bánni, mert nem biztos, hogy a gyerek olyan változást hoz az ember életébe, amire számított.

Mielőtt belevágna, senki sem tudhatja pontosan, milyen lesz az élete, ha megszületik az első gyereke. Valamelyest a második, harmadik, sokadik gyerek is lutri, mert az is olyan jelentős változás a család életében, ami számos meglepetést tartogat. Ám kétségtelen, hogy a legtöbb pár számára az első gyereknél a legnagyobb kérdés: jöjjön-e, készen vannak-e rá.

A legtöbb anya és apa valószínűleg nem tudna kapásból valami frappáns választ adni arra, hogy miért akar vagy akart gyereket, esetleg csak olyasmit, hogy „ez az élet rendje”. Manapság nagy divat a tudatosság hangsúlyozása, és nem egyszer találkoztam olyan hangokkal, amik ezt, mármint az indoklás hiányát problémának állították be.

Nem biztos, hogy probléma, hiszen emögött a „nem tudatos” hozzáállás mögött sokszor egyszerűen az áll, hogy az ember érzi, elérkezett egy következő életszakasz, megérett a helyzet egy új fejezet nyitására, és nincs is semmi különösebb akadálya annak, hogy ez megtörténjen. Illetve, van is kedve hozzá, hogy legyen gyereke – csak így, egyszerűen.

Gyakran éppen a megfogalmazható okokkal érdemes óvatosan bánni, mert nem biztos, hogy a gyerek olyan változást hoz az ember életébe, amire számított.

Az ember számolhat azzal, hogy megváltozik a párkapcsolata, és ebben a témában előfordulnak reális és irreális várakozások. Ha egyébként is elég jó a kapcsolat, akkor reálisan várható a gyermek érkezésétől, hogy ez újabb kötelék lehet a két ember között. Közös élményeket élnek át, és ez elmélyítheti a kapcsolatot, és lesz egy közös feladatuk, ami szintén sokat adhat. A gyermeknevelésre is gondolhatunk, mikor a Saint-Exupéry mondást idézzük, hogy „Nem az a szerelem, ha egymást nézzük, hanem ha együtt egy irányba nézünk.”

Ám egyrészt fontosak a feltételes módok, azaz nem törvényszerű, hogy összekovácsolódik a két ember: előfordul, hogy éppen a családdá válással jelennek meg olyan konfliktusok, amiknek korábban nem volt jele (vagy nem akarták észrevenni).

Másrészt, az is hangsúlyos, hogy az egyébként jó kapcsolatban van minderre lehetőség. Érdekes, mennyien várják a kapcsolat megjavulását, problémák megoldódását a gyermektől, noha soha, még egyetlen példával nem találkoztam, mikor ez bekövetkezett volna. Talán az az oka ennek, hogy a szülőpár jó kapcsolata az alapja egy működő családnak, és ha ez hiányzik, a gyermek megszületése, ami még nehezebb kihívások elé állítja őket, biztosan nem fogja megteremteni a stabil kapcsolatot.

Még az az érvelés is csalóka, mikor azt mondják, hogy jó (lenne) a kapcsolatuk, de kifáradt, újdonságként kell bele a gyerek. A világban van annyi szín, található annyi közös cél és téma, ami lehetőséget ad rá, hogy ne érezzük szürkének a kapcsolatot azzal az emberrel, akivel ezt a sok változatos élményt átéljük. Ha két ember nem érdekes már egymásnak, az nem annyira a gyerek hiányáról szól, inkább arról, hogy valamiért nem tudják egymás szükségleteit kielégíteni, csökkent köztük az intimitás.

A gyermekvállalás melletti érvek között sokszor szerepel, milyen sok barátnak születik babája. Önmagában ez sem baj. Persze, hogy az élmények, amiknek közvetetten részese az ember, meghozhatják a kedvét ahhoz, hogy ő is igent mondjon a gyerekre. Az is gyakori, hogy a barátoknál látott jó példák oszlatják el a gyerekvállalás körüli félelmeket. Az is rendben van, ha valaki nem akar kimaradni abból, ami most mindenkit foglalkoztat körülötte.

Ezzel a szemponttal csak akkor van baj, ha a gyerekvállalás feltételei nem adottak, főleg, ami az érzelmi, kapcsolati, érettségi szempontokat illeti. Lehet, hogy Lujza kiteljesedett a babázásban, de nem biztos, hogy az ő élethelyzete ugyanolyan. Ha a barátnője kapcsolata labilis –szemben Lujzáéval, ami stabil-, ha valójában szívesebben összpontosítana arra, hogy megvesse a lábát a szakmájában –szemben Lujzával, akinél ez már megtörtént, vagy az ő életében kevésbé fontos ez a kérdés-, akkor a barátnő nem ugyanazokat a boldog érzéseket fogja átélni, hanem a káosz és bizonytalanság időszaka köszönt be.

Még sok szempontot lehetne sorolni, ami önmagában nem feltétlenül probléma, csak ha túlzott, irreális remények társulnak hozzá, és ha kizárólagos okként merülnek fel. Ilyen például, mikor az ember a leendő nagyszülőknek szeretne örömet okozni a jövevénnyel, vagy ha ezáltal szeretné megélni, hogy van értelme az életének.

A legjobb, ha az ember legalább saját magával egészen őszinte ebben a kérdésben. Ugyanakkor legyen megengedő is. Nem baj, ha reménykedik abban, hogy lesznek ilyen-olyan hozadékai a gyerekvállalásnak. Viszont azt mindenképp érdemes megnézni, hogy ezek mennyire reálisak, és hogy mi a válaszunk arra, hogyha ez vagy az a remény nem teljesül, még úgyis van-e kedvünk hozzá. Ha erre azt mondjuk, hogy akkor is, akkor érdemes belevágni! Lehet, hogy valaki számára nem elég tudatos válasz a kérdésre: miért akarsz gyereket, hogy „azért, mert csak!”.

De gondoljunk bele, miután megszületett, azután is sokszor ebből az okból kell szeretnünk. Nem mindig lesz vele könnyű, sokszor akár tartósan undok arcát mutatja, sokszor nehéz lesz megtalálni vele a hangot, és előfordul, hogy bizonyos időszakokban több fejfájást, mint örömet okoz majd. És mégis, szeretni fogja a szülő, méghozzá azért, mert csak.

Cziglán Karolina
pszichológus

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Cziglán pszichológus Karolina,
Cziglán pszichológus Karolina,
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.