SZÜLŐSÉG

Miért vállaljak gyereket: azért, mert csak!

2015. június 30., kedd 07:34

Mielőtt belevágna, senki sem tudhatja pontosan, milyen lesz az élete, ha megszületik az első gyereke. Valamelyest a második, harmadik, sokadik gyerek is lutri, mert az is olyan jelentős változás a család életében, ami számos meglepetést tartogat. Ám kétségtelen, hogy a legtöbb pár számára az első gyereknél a legnagyobb kérdés: jöjjön-e, készen vannak-e rá.

A legtöbb anya és apa valószínűleg nem tudna kapásból valami frappáns választ adni arra, hogy miért akar vagy akart gyereket, esetleg csak olyasmit, hogy „ez az élet rendje”. Manapság nagy divat a tudatosság hangsúlyozása, és nem egyszer találkoztam olyan hangokkal, amik ezt, mármint az indoklás hiányát problémának állították be.

Nem biztos, hogy probléma, hiszen emögött a „nem tudatos” hozzáállás mögött sokszor egyszerűen az áll, hogy az ember érzi, elérkezett egy következő életszakasz, megérett a helyzet egy új fejezet nyitására, és nincs is semmi különösebb akadálya annak, hogy ez megtörténjen. Illetve, van is kedve hozzá, hogy legyen gyereke – csak így, egyszerűen.

Gyakran éppen a megfogalmazható okokkal érdemes óvatosan bánni, mert nem biztos, hogy a gyerek olyan változást hoz az ember életébe, amire számított.

Az ember számolhat azzal, hogy megváltozik a párkapcsolata, és ebben a témában előfordulnak reális és irreális várakozások. Ha egyébként is elég jó a kapcsolat, akkor reálisan várható a gyermek érkezésétől, hogy ez újabb kötelék lehet a két ember között. Közös élményeket élnek át, és ez elmélyítheti a kapcsolatot, és lesz egy közös feladatuk, ami szintén sokat adhat. A gyermeknevelésre is gondolhatunk, mikor a Saint-Exupéry mondást idézzük, hogy „Nem az a szerelem, ha egymást nézzük, hanem ha együtt egy irányba nézünk.”

Ám egyrészt fontosak a feltételes módok, azaz nem törvényszerű, hogy összekovácsolódik a két ember: előfordul, hogy éppen a családdá válással jelennek meg olyan konfliktusok, amiknek korábban nem volt jele (vagy nem akarták észrevenni).

Másrészt, az is hangsúlyos, hogy az egyébként jó kapcsolatban van minderre lehetőség. Érdekes, mennyien várják a kapcsolat megjavulását, problémák megoldódását a gyermektől, noha soha, még egyetlen példával nem találkoztam, mikor ez bekövetkezett volna. Talán az az oka ennek, hogy a szülőpár jó kapcsolata az alapja egy működő családnak, és ha ez hiányzik, a gyermek megszületése, ami még nehezebb kihívások elé állítja őket, biztosan nem fogja megteremteni a stabil kapcsolatot.

Még az az érvelés is csalóka, mikor azt mondják, hogy jó (lenne) a kapcsolatuk, de kifáradt, újdonságként kell bele a gyerek. A világban van annyi szín, található annyi közös cél és téma, ami lehetőséget ad rá, hogy ne érezzük szürkének a kapcsolatot azzal az emberrel, akivel ezt a sok változatos élményt átéljük. Ha két ember nem érdekes már egymásnak, az nem annyira a gyerek hiányáról szól, inkább arról, hogy valamiért nem tudják egymás szükségleteit kielégíteni, csökkent köztük az intimitás.

A gyermekvállalás melletti érvek között sokszor szerepel, milyen sok barátnak születik babája. Önmagában ez sem baj. Persze, hogy az élmények, amiknek közvetetten részese az ember, meghozhatják a kedvét ahhoz, hogy ő is igent mondjon a gyerekre. Az is gyakori, hogy a barátoknál látott jó példák oszlatják el a gyerekvállalás körüli félelmeket. Az is rendben van, ha valaki nem akar kimaradni abból, ami most mindenkit foglalkoztat körülötte.

Ezzel a szemponttal csak akkor van baj, ha a gyerekvállalás feltételei nem adottak, főleg, ami az érzelmi, kapcsolati, érettségi szempontokat illeti. Lehet, hogy Lujza kiteljesedett a babázásban, de nem biztos, hogy az ő élethelyzete ugyanolyan. Ha a barátnője kapcsolata labilis –szemben Lujzáéval, ami stabil-, ha valójában szívesebben összpontosítana arra, hogy megvesse a lábát a szakmájában –szemben Lujzával, akinél ez már megtörtént, vagy az ő életében kevésbé fontos ez a kérdés-, akkor a barátnő nem ugyanazokat a boldog érzéseket fogja átélni, hanem a káosz és bizonytalanság időszaka köszönt be.

Még sok szempontot lehetne sorolni, ami önmagában nem feltétlenül probléma, csak ha túlzott, irreális remények társulnak hozzá, és ha kizárólagos okként merülnek fel. Ilyen például, mikor az ember a leendő nagyszülőknek szeretne örömet okozni a jövevénnyel, vagy ha ezáltal szeretné megélni, hogy van értelme az életének.

A legjobb, ha az ember legalább saját magával egészen őszinte ebben a kérdésben. Ugyanakkor legyen megengedő is. Nem baj, ha reménykedik abban, hogy lesznek ilyen-olyan hozadékai a gyerekvállalásnak. Viszont azt mindenképp érdemes megnézni, hogy ezek mennyire reálisak, és hogy mi a válaszunk arra, hogyha ez vagy az a remény nem teljesül, még úgyis van-e kedvünk hozzá. Ha erre azt mondjuk, hogy akkor is, akkor érdemes belevágni! Lehet, hogy valaki számára nem elég tudatos válasz a kérdésre: miért akarsz gyereket, hogy „azért, mert csak!”.

De gondoljunk bele, miután megszületett, azután is sokszor ebből az okból kell szeretnünk. Nem mindig lesz vele könnyű, sokszor akár tartósan undok arcát mutatja, sokszor nehéz lesz megtalálni vele a hangot, és előfordul, hogy bizonyos időszakokban több fejfájást, mint örömet okoz majd. És mégis, szeretni fogja a szülő, méghozzá azért, mert csak.

Cziglán Karolina
pszichológus

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2015.06.30 08:15:43"Leona"

    Szembenéztem magammal és nem vállaltam gyereket.
    Elméletileg hős kellene, hogy legyek, mert tényleg extra felelősen döntöttem, mégis az általános szánakozást kapom. Ez a legnehezebb.

  • 2015.06.30 09:10:02Andy73

    Miért vállaljak gyereket? Mert vágyok rá. Pontosabban: mert vágyunk rá, mind a ketten a párommal. Mert csak így tudjuk elképzelni az életünket, legalábbis csak így tudunk igazán boldogok lenni.

  • 2015.06.30 09:11:54Andy73

    Leona: miért lennél hős, mi az extra felelősség? És a párod mit szólt a döntésedhez?

  • 2015.06.30 09:33:03czege

    egyszerű, mindketten akartuk a férjemmel - a lányunkat is, most pedig a pocaklakó fiunkat is :) azóta is csak egy-egy nagyon extra pillanatra bántam meg - akinek egy ilyen se volt, az hazudik :D -, a világ legnagyobb boldogsága számomra.

  • 2015.06.30 10:46:51Haloperidol

    Szerintem az élet értelme a gyerek - mit hagysz magad után, ha nincsen gyereked?
    Az lenne az élet értelme, hogy kidolgozom a belem egy multinál, hogy utána valami ribivel elmenjek Balira koktélokat szürcsölgetni?
    Az lenne az életem értelme, hogy reklámokat vagy újságcikkeket írok, mert ún. "kreatív" vagyok?
    Az lenne az életem értelme, hogy van egy cégem és munkát adok pár embernek?
    Az lenne az életem értelme, hogy kutatóorvos vagyok és közlök pár cikket a rákos sejtek osztódásáról?
    Az lenne az életem értelme, hogy mások komisz kölykeit tanítom az iskolában vagy az óvodában?
    Én abba gondoltam bele, hogy ha 60-70 éves leszek, mire lehetek igazán büszke az életemben. És rájöttem, hogy a fentiek egyike sem olyan, hogy ami tartós lenne.
    Az egyetlen, akire, amire időskorodban igazán büszke lehetsz, ha néhény normális gyereket sikerült felnevelned, akik boldogulnak az életben, és néha visszajönnek a szüleikhez látogatóba. EZ igazán hatalmas erőfeszítés és teljesítmény. És egy átlagember számára is elérhető.

  • 2015.06.30 12:19:20Angaga

    És mi van ha nem hagyok semmit magam után? Nem azért élek, hogy magam után hagyjak valamit, kit érdekel mi lesz ha én már nem leszek.
    Én most akarom jól érezni magam. Ès végiggondoltam, gyerek nélkül jobban érzem magam. Pont.

  • 2015.06.30 13:09:36Franquette

    Az életnek semmi értelme nincs, és ez engem abszolút nem nyugtalanít.
    A legtöbb embernek valóban azért van gyereke, mert fosik tőle, hogy mi lesz akkor az ő élete értelme. Megmondom: ugyanúgy semmi. Unatkozni, azt nem fog :)

  • 2015.06.30 13:59:31ubu1

    Sajnos nem objektív a cikk, pedig alapvetően jó gondolatok vannak benne. Szerencsére a kommentek valamennyire ellensúlyozzák.

  • 2015.06.30 15:18:13fityfirity

    Az életnek a gyerek nem az értelme, hanem a FELTÉTELE. Aki nem vállal nem hős, szimplán hozott egy döntést. Egyéni szoc problem. Én gyerkkel képzeltem el a jövőnket ( a férjem is) -de nem kötelezőám mindenkinek így gondolni. Peace

  • 2015.06.30 15:37:18SAndris

    @Haloperidol: +1

  • 2015.06.30 16:15:41[c]

    Haloperidol
    Az egyén életének nicns értelme. Akkor se, ha szaporodik.

  • 2015.06.30 16:27:14Andy73

    Angaga: Kérdés, hogy hány éves vagy. Lehet, hogy később meggondolod magad. Lehet, hogy ráérsz még, de az is lehet, hogy akkor már késő lesz.

  • 2015.06.30 19:56:47aaeronika

    Imádom ezeket a 'majd meggondolod magad' hozzászólásokat. Nem csak itt, az életben is. Azt mondjuk ne is képzeljük el, mi van, ha valaki akkor gondolja meg magát, miután megszületett a gyermeke, hogy hoppá, mégsem tűnik ez jó ötletnek.
    Az az értelme az életednek, hogy felnevelj néhány értelmes gyereket? Annak mi értelme? Mert majd az ő életüknek is ugyanez lesz az értelme, az unokáidénak is stb.
    És akkor mi lesz? Semmi.
    Aki visításokkal és szaros pelenkák cserélgetésével magát kínozni évekig, az ő döntése. Aki meg úgy érzi, hogy soha nem lesz ehhez kedve, azt a gyerekesek hagyják békén.
    Egyik sem önző dolog.
    Ha minden párnak lenne gyermeke a földön, akkor nem 7, hanem 27 milliárdan élnénk hatalmas nyomorban.

  • 2015.06.30 21:32:37Haloperidol

    Ki az, aki ismer jókedvű, kellemes gyerektelen 60-70-80 éves embereket?
    Hol találkoztatok velük?
    Szeretném megismerni őket, és szeretném megkérdezni tőlük, hogy mit gondolnak a döntésükről. Mert 40 éven felül senki nem kommentel ide a fórumba... 40-50 évesen könnyű dumálni, hogy milyen jó, hogy nincsen gyerekem.

  • 2015.06.30 22:58:58Crescence

    Ha a fajfenntartás a lényeg, akkor minden nőnek kötelessége a gyermekvállalás, ha emberként próbál élni, lehet választani. Miért a gyermekvállalás a fontosabb téma (mert őt fogja majd az állam kizsákmányolni,mert katona kell,akit fel lehet áldozni?), miért kevésbé fontos, hogy minőségi oktatást,nevelést és ellátást kapjon(mert önálló és gondolkodó lény lesz?).Szerintem mindenki ismer olyan 60-70-80 éves embereket, akiket egyedül hagynak vagy kihasználnak a gyerekeik, csak éppen ezek az emberek sohasem mesélik el ezt, vagy mert annyira betegek már vagy azért mert szégyen. Ismertem, aki azt mondta "a lányom már meghalt" - nem látogatta amikor megbetegedett ezt csak így tudta elfogadni. Ezt nem mondtam el a lányának - pedig megérdemelte volna.

  • 2015.07.01 04:33:38sydneybeachgirl

    Ez a pszichológus válasza hogy "azért mert csak"??? Meg " ez az élet rendje"?? Lehet hogy valaha ez volt az "élet rendje" és a nagy többségnek még mindig ez az "élet rendje" de tudtammal még nem kötelező egy nőnek szülni. Ha valaki szül az szül, ha valaki meg nem szül - valamelyin oknál fogva- akkor nem szül. Ha ezt egy pszichológus nem képes kommunikálni de úgy reagál "szüljél, mert csak!" akkor az hol objektiv vélemény vagy esetleg segitség?

    Hány olyan nő van aki nem szült, mert nem tudott és lelki problémája van miatta (depresszió stb) vagy olyan aki nem szült mert nem akar (pl trauma érte stb) és igy támogtatja és fogadja el őket a társadalom hogy "másodrendű nő vagy mert nem szültél"????

    jah - kell az adófizető állampolgár mert az az "élet rendje"? Kiváncsi lennék ki szeretne az a gyerek lenni aki azért született meg mert "kellett - hogy ki legyen pipálva", nem lehet jó ebben a tudatban felnőni..Elképesztő

  • 2015.07.01 09:21:11sdani

    Én nagyon örülök, hogy olyan korban élek, amikor, ha valaki nem akar gyereket, akkor nem lesz egyereke és kész. Ezzel mindnekinek csak jót tesz, főleg a gyereknek. Aki nem akar gyereket, az minden bizonnyal pocsék szülő lenne, és csak egy szellemileg sérült gyereket nevelne, arra meg mi szükség?

    Az, meg, aki azért vállal gyereket, mert a társadalmi nyomás, meg ilyenek.... csúcsszánalom. Nem is értem, hogy lehet valaki annyira gerinctelen, magáért kiállni képtelen, hogy élete legfontosabb döntését hagyja, hogy mások hozzák meg helyette.

  • 2015.07.01 10:12:49Andy73

    Igen, tényleg fontos a megfontolt döntés, mert a gyereknek fontos, hogy kiegyensúlyozott családban nevelkedjen, és sajnos nagyon sokan nem abban élnek. Egyfelől tehát kevés a gyerek, másfelől meg a megszületettek között is rengeteg csonka családban él, vagy nevelőszülővel, stb.
    Van akinek tényleg nem való a gyermeknevelés, de a kevés gyereknek gazdasági következményei is vannak, a fogyó és elöregedő társadalomban a jelenlegi nyugdíjrendszer egyre kevésbé fenntartható és egyre nagyobb terhet jelent az aktív korosztályra.

  • 2015.07.01 10:47:31sydneybeachgirl

    jah jah "a nyugdíjrendszer" meg a "ki fog eltartani?" "miért nem járulsz hozzá a társadalomi költség és teherviseléshez azzal hogy szülsz, hát nő vagy szüljél már!" nah pont ezekekkel lehet egy nőt aki nem szült (valamilyen oknál fogva) rendesen depresszióba taszítani.

    Mi az hogy a gyermektelen nem járul hozzá a társadalmi költségekhez? Pont ő az aki igencsak hozzájárul - befizeti az adóját és nem igényel vissza gyest, gyed, családi pótlék, iskoláztatási támogatás, óvodai helyet stb stb...
    Aki gyereket vállal azt támogatja a társadalom a gyerek felnevelésében ezen juttatások révén amelyet, többek között gyermektelenek fizetnek be, ez a társadalom rendje. Persze a gyerekből adófizető állampolgár lesz 30 év múlva és ha addigra lesz nyugdijrendszer akkor az ő általa befizetett adóból a gyermektelen nyugdiját is kifizetik (talán) de 30évvel ezelőtt meg a gyermektelen adójából támogatták azt a gyereket, szóval ez a szöveg hogy "szüljél mert nem lesz nyugdijad" valahogy sántit..

    Mindenesetre be kellene látni, Magyarországon még mindig él az "hit" hogy "nő vagy szüljél és ha nem szülsz akkor annyit is érsz" Még egy pszichológus is annyival konstatálja a témát hogy "szüljél, azért mert csak!"felháborító..El kéne fogadni hogy nem minden nőnek lehet gyereke vagy akar gyereket - de ettől még ugyanolyan értékes tagja a társadalomnak mint bárki más. Ne döntse el az a nő értékét hogy hány gyereket szült - a férfi értékét miért nem az szabja meg hány gyereket nevelt fel vagy hány kocsit vett?
    Aki szül az szül, aki nem szül az nem szül ugyanolyan nő mindkettő.

  • 2015.07.01 11:13:39buvarpocok

    Én 29 éves vagyok és jelenleg félidős az első gyermekemmel. Mindig is nagy családról álmodtam, én el sem tudnám képzelni az életem gyerek nélkül. Nem azért szülök mert kell, mert elvárás, hanem mert ez volt az álmom, hogy gyerekeim legyenek, anya legyek.

    De nem bántom azokat akik nem szeretnének. A ciki, hogy ha öreg korára rájön, hogy a kutya se nyitja rá az ajtót :D

    De ha valaki csak azért nem szül mert megrögzött lázadozó, és "csak azért sem szülök, há nehogymá nekem bárki is megmondja, hogy szüljek-e" típusú embereket fejberúgnám.

  • 2015.07.01 11:15:39kolbászmustárral

    Mi sem akarunk gyereket, még.
    Lehet változni fog ez dolog és pár éven belül lesz gyerek.
    De. Iszonyú szánalmas a saját üres életüket csak gyerekkel kitölteni képes párok, emberek, akik próbálják rád erőltetni habzó szájjal (Haloperidol) a saját dolgaikat.
    Vannak olyan barátaim, akik tényleg erre születtek, és nagyon jó szülők.

    De érdekes, a 80-90-es években még az volt a baj, hogy a fránya nők gyereket/házasságot akarnak, ezzel börtönbe taszítják szegény férfiakat, rengeteg vicc és sirám volt erről,
    most meg azért kapnak kiokítást, dühödt indulatos beszólásokat, ha nem akarnak se gyereket, se házasságot.

  • 2015.07.01 11:18:44kolbászmustárral

    buvarpocok

    Rengeteg idős emberrel nem foglalkozik a gyereke.

    "De nem bántom azokat akik nem szeretnének. A ciki, hogy ha öreg korára rájön, hogy a kutya se nyitja rá az ajtót :D" Hihihi, (dehogynem bántod) gyerekes-unokás öregekkel is előfordul ez, kurva vicces.

    "De ha valaki csak azért nem szül mert megrögzött lázadozó, és "csak azért sem szülök, há nehogymá nekem bárki is megmondja, hogy szüljek-e" típusú embereket fejberúgnám."

    És ő mit ártott neked? Fuh, na erről beszéltem, a végtelenül primitív, agresszív hozzáállásról.

  • 2015.07.01 11:23:08vader74

    Sztem minden nagyrészt az otthonról hozott mintákon múlik: akinek elváltak a szülei, apja/anyjaproblematic volt ( verte, alkoholizmus, veszekedések, megcsalás, stb) , esetleg egyke volt és kinyalták a seggét, az esélyes, hogy nem akar gyereket. Akit normális értékek szerint, szeretve neveltek jó mintákat mutató szülők ( azaz szerencsés volt) , voltak tesók és vidám családi összejövetelek, az esélyesebb hogy tudat alatt is erre vágyik, azaz egy minőségi gyerekkort, oktatást és jövő biztosítani a gyerekeinek. Az még egy plussz dolog, hogy nincs az a maldív fehérhomokos tengerpart, ami felér azzal, amikor este hozzád bújik a saját véredből való kis csöppség és azt mondja, hogy "apuci, szeretlek, olyan jó, hogy vagytok nekem..". Ezt csakis az érti,akinek van és aki ezért ölni tudna, bármit , bármikor, szemrebbenés nélkül.

  • 2015.07.01 12:13:50aranea

    "Leona"
    "Szembenéztem magammal és nem vállaltam gyereket."
    Az emberek többsége sajnos nem rendelkezik azzal a képességgel, hogy reálisan felmérje saját magát. Légy büszke, hogy neked sikerült, még a szánakozók tömege ellenére is.

  • 2015.07.01 12:15:41aranea

    Haloperidol
    "mit hagysz magad után, ha nincsen gyereked?"
    Akinek önmagában értelmetlen az élete, az gondoljon rá, hogy maga után is csak egy ugyanolyan értelmetlen létű droidot hagy.

  • 2015.07.01 12:20:17aranea

    Haloperidol
    "Ki az, aki ismer jókedvű, kellemes gyerektelen 60-70-80 éves embereket? "
    Mifelénk jópár van. S tudod mi van még? RENGETEG olyan öreg, akire nagy ívben tojnak a leszármazottai, felé se néznek az öregek otthonába, ahova bevágták - ellenben nagyon jól tudnak marakodni az örökségen. S van nem kevés olyan ember, akik - ha empatikus fülekre találnak! - bizony elmondják, hogy nagyon megbánták, bezzeg, ha most lennének fiatalok...! Nekik vajon mit mondanál?

  • 2015.07.01 12:25:24aranea

    "40 éven felül senki nem kommentel ide a fórumba... 40-50 évesen könnyű dumálni, hogy milyen jó, hogy nincsen gyerekem."
    Hopp, egy mondaton belül ott az ellentmondás magadnak. Mind1.
    41 vagyok, kommentelek. Férjem 47, ő is szokott (na ő egy tipikus olyan, akinek van gyereke, de ha újra fiatal lenne, nem vállalna). Családjában több, kiegyensúlyozott, boldog aggkort megért gyerektelen volt. Anyám nem ismeri a modern ketyeréket, nem kommentel - ő is nagyon megbánta a gyerekszülést. Dédnagyanyám nem él - amint tehette, kihajította a lányát, és egyedül élt 98 éves koráig (meglepően boldogan). És még sorolhatnám napestig a tágabb környezetemből.

  • 2015.07.01 12:27:37aranea

    "Kiváncsi lennék ki szeretne az a gyerek lenni aki azért született meg mert "kellett - hogy ki legyen pipálva", nem lehet jó ebben a tudatban felnőni."
    Én gyakorlatilag egy ilyen utód vagyok....

  • 2015.07.01 12:29:32vader74

    aranea - én őszintén örülök, hogy a családjaitokban ennyi boldog gyerektelen volt, igazából nem is értem, hogy titeket ki hordott és pottyantott ki. Biztos vmi félresikerült baleset lehetett és már rég megbánták..:))))) érdekelne, mesélj róla...

  • 2015.07.01 12:31:12vader74

    közben megjött a válasz. részvétem, bocs.

  • 2015.07.01 12:31:59vader74

    aranea - közben írtál is választ.. részvétem, bocs, az tényleg xar lehet..

  • 2015.07.01 12:38:06aranea

    vader74: Minden felmenőmnek bemagyarázták a kötelező gyerekesedési szövegeket... hát bevállalták, hogy "majd megszeretik". Becsülettel felnevelték-iskoláztatták az utódot, de érzi azt egy gyerek, hogy ő csak egy feladat. Ha jól sejtem a családtörténetből, valamikor az ükszüleim vonalában kellett volna azt mondaniuk, hogy kösz, de nem szaporodunk tovább. Persze választási lehetőség nem volt: kötelező kiházasítás, fogamzásgátlás nuku, gyerekek potyogtatása (gyakran) halálig - illetve számtalan kreatív ötlet a vetéléshez. Anyám az utánam jövőt már elvetette: ha ilyen a gyerek, nem kell több.

  • 2015.07.01 12:38:57Franquette

    még néhány gondolat
    1, A pszichológus, lehet, szarul fogalmazza meg, de szerintem azt akarja kifejezni, hogy gyereket vállalni nem racionális indokkal kell, amiket itt felsoroltatok (ezavilágrendje, mindenkieztcsinlája, kivakaraszarból, majdnobeldíjaslesz-haénnem), hanem csakis azért érdemes, ha valakinek ez a mindent elsöprő irracionális vágya (uhh mondjuk ez is szokott nagyon rosszul elsülni), vagy talán az egyetlen racionális ok erre az lehet, hogy egy egészséges, boldog embert neveljen fel. A "csak" itt szerintem nem úgy értendő, hogy csakazértis, észnélkül, semmire.
    2, be kéne már fejezni ezt a folytonos értelemkeresést. Az értelem egy emberi elme által kreált dolog, olyan állatok vagyunk, akiknek a túlélése nagyban függ a dolgok összefüggéseinek megtalálásában, és mindent a cortexünkkel átgondolt "céllal" csinálunk (más állatokkal ellentétben, akik ösztönből tesznek mindent). Ez rendben van, mi egy ilyen állat vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy mindennek van értelme, mert mi azt akarjuk, hogy legyen. Szerintem az életnek nincs az ember által "értelmesnek" gondolt értelme, ahogy mondtam, és ezzel nem is fárasztom magam. Nem mindennek van értelme.
    3, Az ajtót 80 éves korodban akkor nyitják rád, ha érdemes vagy rá. Ha nem vagy érdemes rá, akkor az unokáid sem nyitják rád. Ennyi.

  • 2015.07.01 12:45:29aranea

    vader74: Párom nője meg tabletta mellett - és megtartották...

  • 2015.07.01 12:46:34aranea

    Franquette: jól beszélsz!

  • 2015.07.01 12:54:24Rebelde

    Sydneybeachgirl +1

    sdani,

    ezt kár volt idehányni... aki nem akar gyereket, az rossz szülő lenne?

    jóval több felelősség, értelem van bennük, mint pl. a várandós buvárpocokban, akik simán a fejbe rúgná azt, aki nem vállal gyereket :/

  • 2015.07.01 13:00:38sdani

    @Rebelde

    Ahelyett, hogy a neked nem tetsző komment minősítésével voltál elfoglalva, megpróbálhattad volna megérteni... Én ugye nem állítottam, hogy aki egyereket vállal, az autómatikusan jó szülő lesz. Másrészt, aki olyan dolgot csinál, amihez nincs kedve, terhére van, undorodik (ez esetben a gyerekvállalás), akkor az a tevékenység nem lesz olyan minőségű, mintha szeretné, és szívvel-lélekkel végezné. Ez tény. Ezen miért kell kiakadni?

  • 2015.07.01 13:17:30[c]

    Haloperidol
    "Ki az, aki ismer jókedvű, kellemes gyerektelen 60-70-80 éves embereket?
    Hol találkoztatok velük?"
    Volt szomszédom egy tündéri 80+ éves néni, akivel többet törődik bárki (köztük én), mint a saját fia. Nem hiszem, hogy rászolgált erre. De a családomból is tudok olyan példát említeni, hogy a(z egyébként nem túl jó) szülőket le se szarták, de a pénzükért pereltek.

  • 2015.07.02 06:57:53John Silver

    Imádom azokat az embereket akik magabiztosan, önbizalommal teli beszélnek arról amiről fogalmuk sem lehet, hisz megélni, átélni még volt szerencséjük.

    Megértem őket, hisz valamivel meg kell magyarázni a döntésüket, csak épp olyanról akotnak határozott véleményt amiről azt sem tudják milyen.

    Életünkben rengeteg parttalan vita van köztük ez is az.
    Gyermekes vs gyermektelen...

    Egy dolgot azonban sokan elfelejtenek, a gyermekes emberek TUDJÁK milyen gyermektelennek lenni és TUDJÁK milyen szülőnek lenni.

    Rálátnak, megélték, átélték mindkét élethelyzetet így mindkét szemszögből vizsgálni tudják a dolgot.
    Persze ettől nem lesznek jobb emberek azoknál akik úgy döntenek nem vállalnak gyermeket de azért szögezzük le azok akik úgy döntenek, hogy gyermek nélkül élik le életüket úgy hoznak döntést hogy elképzelni sem tudják milyen szülőként élni.

    Teljesnek érzik az életüket, hisz nincs rálátásuk arra, hogy mi lenne ha....
    A két tábor parttalan vitája itt dől el, nem azon hogy ki a jobb, felelősségteljesebb, okosabb, értelmesebb.
    Az ember élete egy gyermek születésekor válik teljessé (már most érzem hányan köveznek meg ezért az egyetlen mondatért), és habár innentől egy egészen másik élet veszi kezdetét ami olykor nehéz, bonyolult, olykor kiszámíthatatlan de minden "negatívum" eltörpül amikor akár egy pillanatot is együtt élsz meg a gyermekeddel.
    A kötődésről lehet beszélni, lehet elképzelni de az ember ezt érezni csak akkor képes ha már "benne van" ebben az élet szituációban.

    Hangsúlyoznám mégegyszer nem pálcát törni jöttem, sokkal inkább rávilágítani egy olyan oldalra amit viszonylag kevesebben vizsgálnak.

  • 2015.07.02 09:49:25aranea

    John Silver: Akkor miért nem mész el pl. egy sarkkutató expedícióra? Honnan tudod, hogy nem tetszene neked?
    Ugye, meghökkentő, hogy van, aki más kárán is képes tanulni? :)

  • 2015.07.02 10:06:50aranea

    elszállt az előző szöveg :(
    Na még1x

    "Az ember élete egy gyermek születésekor válik teljessé "
    Szívesen összezárnálak anyámal egy vitára ezügyben. Jobb kedvében szimplán körberöhögne, rosszabb hangulatban addig ütne ezért a baromságért. amíg mozogsz....

    Ha pedig valakinek még se jön be a hozzád hasonlóak okoskodása nyomán "kipróbált" gyerekes lét, akkor a sajátján felül minimum 2 ember életét cseszte szét a próbával (gyerek+ másik szülő). S ha megpróbál megszabadulni a helyzetből (elválik, nagyszülőknek adja, állami gondozásba teszi - tudok ilyet!!!) akkor gondolom elsők között lennél felháborodva, hogy "minek az ilyennek gyerek", "milyen anya/apa az ilyen", "hogy-ott-rohadjon-meg-a-féreg". Ugye...?!

    Hidd el, hogy aki a társadalmi és össznépi nyomasztás ellenére fel meri vállalni, hogy a "nem" mellett dönt, az nem kis önismerettel rendelkezik, és nem egyszer körbejárta a témát.

  • 2015.07.02 10:15:12John Silver

    aranea: Tényleg ennyi esett le magának belőle?

    Kár? kár... :-)

    Hasonlata silány, ne haragudjon hogy ezt mondom, de nem feltétlenül kell(ene) személyes támadásnak vennie azt amit leírtam. pusztán csak egy vélemény...

    A tény ettől még tény marad, az egyik fél rálát mindkét állapotra szemben a másikkal aki "csak" elképzeli (jó esetben) milyen lehetne...

    Persze ettől még a döntés az életre szól mindkét esetben és épp oly jelentőséggel bír.

  • 2015.07.02 10:27:41John Silver

    aranea: Tyűűűű, világos számomra minden.
    Utóbbi hozzászólása mindent elmond miért is elfogult ebben a kérdésben (és miért is érzi személyes támadásnak).

    Én azonban (annak ellenére, hogy normális, szeretettel teljes családban nőttem fel) nem mennék bele egy ellen példa felhozásában hisz nem sok értelme lenne.

    A döntés felelősségteljes, és nem lehet elítélni egyik embert sem amiért úgy dönt nem akar gyereket (mint ahogy ezt eddig is hangsúlyoztam mily érdekes eme sorokat nem találta meg...), de továbbra is vallom, hogy maga a döntés egy olyan környezetben születik aminek semmi köze sincs a döntés következményére.

    Ezzel nincs is semmi baj, ezek az emberek soha nem is tudják meg miről "maradnak" le, pont ettől szép számukra az élet (és teljes is).

  • 2015.07.02 12:32:46fityfirity

    Huhú, az idős szülő fejêre szaró gyerek dologgal csak óvatosan. Ok nélkül semmi sem történik! Én inkább azon szoktam elgondolkodni h mekkora seggfejnek kellett lennie a saját gyerekével h az tojjon rá később, nagy ívben?! (Lásd:Anyám. 50+ , a toyboyánál van minden gondolata-az unokája első szülinapjára használt, vmi ismerősétől elkuunyizott játékokat hozott. Undorító nő-idegenek elott bezzeg jatssza az agyát h ő a szupernagyi. Nos, felőlem pl ott fordul fel ahol, de a fiam elott sem fogom titkolni hogy miért is nincs kontakt a "nagyival".)

  • 2015.07.02 13:43:49zizi77

    Fityfirity, megértem amit írsz, csak az merült fel bennem, hogy ha gyerek tőled ezt látja, akkor hogyan fogod arra nevelni, hogy veled majd foglalkozzon idős napjaidban? Én a jó példában is hiszek. :) Persze megértem ,hogy haragszol édesanyádra.

  • 2015.07.02 17:33:53fityfirity

    A gyerekemnek sosem mutattam hogy hogyan borítsa magára a vizespohara tartalmát, mégis megteszi. Ordibálni sem szoktam vele, mégis előfordul h megemeli a hangját. Magyarán netto hulyeség h a pèlda alapján lesz a gyerek olyan amilyen.

  • 2015.07.02 17:36:28fityfirity

    Mire odajutunk meg lesz annyi agya h felfogja mi a kulonbseg koztem, meg a "mama" kozott.

  • 2015.07.02 17:45:26fityfirity

    De ha a példa mégis "ragadós" sikerül majd azt leközvetítenem, hogy nem baj fiam ha szarnak a fejedre, te akkoris csinálj magadból lábtörlőt mert az JÓ. Hát kösz, nem lúzer akarok nevelni belőle.

  • 2015.07.02 21:58:53zizi77

    Azért a gyerek nem csak pici marad. És ahogy sok dologban esetleg ebben is a szülői mintát fogja követni. Mert hidd el nagyon leveszik a mintát.
    Édesapám 22 éves koromban halt meg. Nekünk se volt felhőtlen a viszonyunk/sőt/, de a mai napig bánom, hogy nem voltam türelmesebb vele. Attól nem leszel lúzer, hogy elnézed a szülőd hülyeségeit.
    De nem kötekedni akartam, csak érdekelt volna erről a véleményed. Most már tudom, köszi.

  • 2015.07.03 09:26:13buvarpocok

    Rebelde :)

    Tanulj meg értelmezni.

    Nem azokat rúgnám fejbe akik nem szülnek. Nem ezt írtam, ha nem megy az értő olvasás akkor minek állsz belém?

    Engem aztán hol érdekel, hogy a jóskapista szül-e kölyköt vagy sem... nem az én életem.

    Én azt nem csípem, ha valaki azért nem csinál valamit, mert lázad...ha valaki csak azért is az árral szemben megy.

    Elvárás a gyerek? csak azért sem, még ha boldogtalan leszek, akkor sem, há nehogymá

    Meg kell állni a pirosnál?? Én ugyan nem, nehogy má

    Zebrán kell átmenni, nem a főút közepén? nehogy má

    Én azokat utálom akinek a fehér csak azért is fekete.

    Én ismerek olyan öreget aki megbánta, hogy nem szült.

    Az egyik barátnőm is házasság, gyerek ellenes volt. De múltkor érdekes, két sör után a nyakamba bőgött, hogy irigyel, mert normális párkapcsolatom van, jön a bébi és boldog vagyok. Ő meg csak úgy van egymagában. Bár ő még nincs elkésve.

    Említettétek, hogy vannak olyan öregek akire a kutya nem néz rá. Hát nem tudom, ha valaki normálisan nevel fel egy gyereket, akkor azok feléje néznek.... ha nem néz rá senki, akkor annak csakis saját maga az oka és nem a társadalmat kéne okolni, meg, hogy rákényszerítették az anya-apa szerepet, hanem kicsit magukba kellene szállniuk, hogy Ők mit csesztek el.

    Én látogatom az apámat, napi szinten tartjuk a kapcsolatot. A férjem szintúgy. Valószínű, ha az apám egy se*fej idióta lenne, akkor én sem lennék rá kíváncsi. Ez nem a gyerek hibája, hanem a szülőé.

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta