SZÜLŐSÉG

Három anyanyelvű gyerekek - működő rendszer lehet

2015. június 16., kedd 16:11 |

Két- vagy többnyelvű gyereknek lenni akkor igazán jó, ha a szülők hozzáállása következetes, vagyis ha tisztázzák, mikor, hol, kivel és milyen nyelven kommunikálnak a családtagok. A vegyes házasságokban ez általában úgy működik – feltéve, hogy legalább az egyik szülő beszéli a másik anyanyelvét -, hogy az anyuka vagy az apuka, illetve az adott szociokulturális környezet nyelve válik meghatározóvá.

De mi van akkor, ha a szülők nem (vagy nem igazán jól) beszélik egymás anyanyelvét, ráadásul a család egy harmadik, semleges országban él? Ennek jártunk utána Barancsi Boróka pszichológus segítségével. 

Egy személy - egy nyelv stratégia

„A férjem, Juan spanyol állampolgár, de már itt, Svájcban született, úgynevezett secundo. Én 2004-ben jöttem ki dolgozni, és a munkahelyemen ismerkedtünk meg. Ötéves fiunkat és hároméves lányunkat spanyol, magyar és német (svájci német) nyelven neveljük. Egyértelmű számukra, hogy van a spanyol ág és a magyar ág, és egyforma szinten beszélik mind a három nyelvet” - kezdi mesélni Lorca Adrienn. 

"Juannal egymással németül kommunikálunk, a gyerekekkel pedig mindenki a saját nyelvén társalog - kivéve akkor, ha valami olyan érdekes vagy fontos, például neveléssel kapcsolatos dolgot közlünk, amit mindenképpen szeretnénk, hogy anya vagy apa is megértsen. Nehogy az legyen, hogy én A-t mondok, apa meg B-t. De azért már sokszor megértjük egymás nyelvét is Juannal, nem mindig kell rögtön németre váltanunk" - fűzi hozzá Adrienn.

"Megesik, hogy kijavítjuk őket"

"Nem készültünk fel megrögzötten a három nyelvre való nevelésre, de azt fontosnak tartottuk, hogy születésüktől fogva a saját anyanyelvünkön beszéljünk a gyerekekhez. Először furának tűnik a helyzet, de megszokás kérdése: hamar belejön az ember és a többnyelvűség természetessé válik a családban. A német, pontosabban a svájci német nyelv is hamar az életük része lett, hiszen nagyon korán bekerültek a bölcsődébe. Rafael négy, Zoé hat hónapos kora óta heti két napot tölt ott, Svájcban ugyanis csak három hónap a szülési szabadság, és ha az anyukák nem akarják elveszíteni a munkahelyüket, akkor vissza kell menniük dolgozni." 

"Eleinte féltem egy kicsit, hogy a gyerekek majd belekeverednek a három nyelvbe, de nagyon ügyesek, hiszen egyik pillanatról a másikra tudnak váltani a spanyol, a magyar és a német között. Persze azért megesik, hogy nem helyesen ejtenek ki egy-egy szót, ilyenkor kijavítjuk őket, és egy kicsit ismételtetjük velük azokat. Egy kis akcentust lehet érezni a beszédükben, de ez idővel változhat.

Az is előfordul, hogy valamelyik kifejezést még nem ismerik magyarul, ilyenkor behelyettesítik azt némettel, vagy fordítva. A háromnyelvű környezet számukra teljesen természetes, mindig tudják, hogy kivel milyen nyelven értethetik meg magukat. Velem minden körülmények között magyarul beszélnek. Ha én esetleg németül szólok hozzájuk, mert azt szeretném, hogy a környezetem is megértse, mit mondok, ők ettől függetlenül magyarul válaszolnak" - mondja az anyuka.

Hiányos szókincs? Csak egy kis idő kérdése.

"Rafael kicsit később kezdett el összefüggően beszélni, mint a korosztálya. Az egyik barátja, a szomszéd kisfiú két héttel idősebb nála, és ugyan nagyobb szókinccsel rendelkezik, de gond nélkül kommunikálnak. A gyerekeimnek mindent három nyelven kell megtanulniuk, ami lehet, hogy egy kicsit tovább tart, de már most mind a három nyelven nagyon ügyesen ki tudják fejezni magukat, elmondani, hogy mit éreznek vagy gondolnak.

Vannak szavak, amiket csak németül ismernek, mert azokat a bölcsődében használják, és amikor nekem mesélnek, akkor megmondom nekik a szó magyar megfelelőjét, a következő alkalommal pedig már ugyanúgy magyarul mondják. Hihetetlen, hogy milyen fogékonyak, minden apró részletre emlékeznek!" 

Mi lesz a szülők kultúrájával?

Sokan úgy vélik, a harmadik kultúrájú gyerekek anyanyelv nélkül nőnek fel.

„Én inkább úgy fogalmaznék, hogy nekik három anyanyelvük van. A kultúrához való kötődés azonban nálunk még nem aktuális téma, mivel Zoé és Rafael még kicsik ahhoz, hogy megértsék, ez mit jelent. A férjemmel eldöntöttük, hogy Svájcban fogunk élni, a gyerekek itt járnak óvodába, majd iskolába, és valószínűleg nekik már ez lesz az otthonuk.

Természetesen mesélünk nekik a mi gyökereinkről is, hogy tudják, mennyire más apa és anya szülőhazájában az élet, de ebben egyelőre a magyar és spanyol meséknél, mondókáknál és daloknál tartunk. A nemzeti ünnepeket persze mindig megtartjuk és megemlékezünk, ha pedig később érdekelné őket mélyebben a szüleik kultúrája, a történelem, a földrajz vagy az irodalom, lesz lehetőségük megismerni.

Van nálunk egy magyar közösség, ahol minden második szerdán magyar óvodát, minden második szombaton pedig magyar iskolát tartunk. Apai részről is van erre lehetőség: minden szerda délután, amikor nincs tanítás, a spanyol gyerekek spanyol nyelvű iskolába járhatnak, ahova a férjem is járt. A nagyszülőket egyébként évente többször is meglátogatjuk, Zoé és Rafael számára pedig külön öröm, hogy hol Spanyolországban, hol Magyarországon nyaral a család” – fűzi hozzá Adrienn.

 Mi az az anyanyelv?

Definíciótól függően az anyanyelv az a nyelv,

  • amelyet életünk során először sajátítunk el,
  • amellyel azonosulunk,
  • amivel mások azonosítanak bennünket,
  • amelyet leggyakrabban használunk,
  • amelyet legjobban ismerünk.

Bármelyik definíciót is vesszük alapul, lehetetlennek tűnik anyanyelv nélkül felnőni. Más megközelítésből - abszolút értelemben - lehetetlen a szülők kultúráján kívül élni, hiszen a nyelven keresztül részesülünk a kultúrából, a nemzeti identitásból, és a családon keresztül sajátítjuk el az adott nemzetre jellemző szokás- és gondolati mintákat.

A szülővel való kommunikáció ráadásul az érzelmi fejlődés szempontjából is meghatározó. Az érzelmeink kifejezése pedig anyanyelvünkön történik a legtermészetesebben, hiszen mi is így tanultuk őket, így raktároztuk el legkorábbi emlékeinket – mondta a Díványnak Barancsi Boróka pszichológus.

Mi számít következetes szülői magatartásnak?

"Bármilyen stratégiát is követünk, ahhoz igyekezzünk ragaszkodni: elkülöníthetjük a nyelveket időben (pl. hétközben magyar, hétvégén angol nyelv használata), térben (otthon magyar, nyilvános helyen angol), helyzetek (tanulás közben angol, játék alatt magyar) vagy személyek (apával angolul, anyával magyarul) szerint.

A másik alapelv, hogy a nyelv soha ne legyen a kirekesztés eszköze: ne használjuk arra, hogy titkolózzunk vagy a másik szülőről beszéljünk a háta mögött, például Rendben, megnézheted a filmet, de apád ne tudjon róla! Amikor két alapelv ütközik egymással, érdemes fordításhoz folyamodni. Ha éppen nevelési céllal beszélgettem el a lányommal, fontos, hogy a másik fél is tudja, miről esett szó" – figyelmeztet a szakértő.

Minél természetesebb, annál jobb

“A többnyelvűség nemhogy nem hátrány, de kifejezetten előnyös mind a verbális (beszéd), mind a kognitív (figyelem, gondolkodás, emlékezet) fejlődésére nézve. Neurobiológiai kutatások bizonyítják, hogy a gyermekek a felnőttekhez viszonyítva viszonylag egyszerűen tanulnak meg új nyelveket: egy kétéves gyermek agyában másfélszer annyi neuroszinapszis (idegsejtek közötti kapcsolat) található, mint egy felnőttében, ami bőven elegendő nemcsak a második, de akár egy harmadik, vagy még több nyelv elsajátításához is” – magyarázza Barancsi Boróka.

“Egy adott nyelv anyanyelvi szintű elsajátításához azonban az ébren töltött órák legalább egyharmadát kell az adott nyelvi környezetben eltöltenünk. Egy mesterségesen nyelvet tanuló gyermek esetében ez nehezen megvalósítható. Ugyanakkor, amíg a többnyelvű környezetben nevelkedő gyermekek egyszerre számtalan forráson keresztül tanulják a nyelvet (otthon, óvodában/iskolában, kortársaktól, médián és mindennapi érintkezéseken keresztül), addig a mesterséges nyelvtanulás esetén ez egy-két (nyelvtanár/szülő, média) forrásra korlátozódik. A több forrás pedig egyben szélesebb szókincset jelent, így a többnyelvű környezetben nevelkedő gyermekek mindenképpen hatalmas előnyben vannak” – fűzi hozzá a szakértő.

Illusztráció
Illusztráció

Javítsuk ki a gyereket vagy hagyjuk rá?

Ha egynél több ‘abc' elsajátítására van szükség, az több energiaráfordítást, dupla vagy tripla annyi szó megtanulása pedig kétszer, illetve háromszor annyi időt igényel. Ugyanakkor a kutatások azt mutatják, hogy a többnyelvűség megkönnyíti magának a nyelv természetének a megértését, ami végeredményben javítja a verbális készséget.

Legyünk tekintettel gyermekünk önérzetére: ha állandóan kijavítgatjuk, vagy addig ismételtetünk vele egy kifejezést, amíg nem mondja azt helyesen, könnyen megtörhetjük az önbizalmát, illetve elvehetjük a kedvét a nyelvtanulástól. Ha például kérdez valamit, de nem a megfelelő nyelven, vagy helytelenül, ismételjük meg helyesen a kérdést és válaszoljunk rá. A türelem, a jutalmazás és a motiválás mindig célravezetőbb, mint a javítgatás vagy a kritizálás.

Arra is ügyelnünk kell, hogy a gyermekkel való kommunikáció során mi magunk ne váltogassuk véletlenszerűen a nyelveket, hiszen ezzel csak összezavarjuk és megnehezítjük számára a több nyelvi rendszer elkülönítését – figyelmeztet Barancsi Boróka. 

A testvérek nyelvi fejlődése is eltérhet

A lányok nyelvi érése általában gyorsabb, így az életkorral járó nyelvfejlődési eltérések mellett nemi különbségek is előfordulhatnak. Emellett befolyásolhat a gyermek családban vagy iskolában betöltött szerepe (pl. fordít a fiatalabb testvérnek), a családi dinamika (melyik szülővel van koalícióban, melyik ellen lázad stb.), az adott kultúrához való kötődésének erőssége (barát, kedvenc író, gyerekkori emlékek), illetve itt is léteznek egyéni különbségek, akárcsak az egynyelvű gyerekek esetében (az egyiküknek a matek, míg a másikuknak az irodalom megy jobban).

Gyökerek és beilleszkedés

A nyelv a kultúra, a nemzeti identitás közvetítő eszköze is, erős identitástudat nélkül pedig nem létezik egészseges önbizalom. Téves elképzelés, hogy az asszimiláció (beolvadás, a származási kultúra feladása) segítené elő a társadalomba való sikeres beilleszkedést. Kutatások bizonyítják, hogy minél pozitívabb az egyén nemzeti identitása, annál erősebb kapcsolatot képes kialakítani más etnikai csoportokkal.

A kisebbségnek számító szülők saját kulturális örökségének átadását sohasem lehet elég korán kezdeni, ugyanakkor az ismeretek jellege mindig alkalmazkodjon a gyermek korának megfelelő értelmi szinthez. Így kezdődhet a különböző gyermekmondókák, versikék megismerésével, majd jöhetnek a népmesék, rajzfilmek, népdalok.

Általában kamaszkorban erősödik fel az igény, hogy megismerjük a gyökereinket, hogy honnan jöttünk, mit jelent az adott kultúrához való tartozás. Ilyenkor tehát nyitottabbak lehetnek a fiatalok a kultúrára, az irodalomra vagy a történelemre. Ugyanakkor egy ezzel ellentétes tendencia is megjelenik: rendkívül felértékelődik a csoporthoz való tartozás. Ez azt jelenti, hogy a tinédzser mindent megtesz, hogy ne legyen más, ne lógjon ki a csapatból, azaz, hogy kortársai elfogadják.

Nagyon jó áthidaló megoldást jelenthetnek ilyenkor a kisebbségi közösségi helyek (pl. a Londoni Magyar Iskola) vagy vallási közösségek, ahol egyszerre élhetik meg az adott kultúrához és a kortársakhoz való tartozást – mondja a szakértő.

Illusztráció
Illusztráció

Kulturális különbségek a vegyes házasságban

A nézeteltérések megelőzésében elsődleges szerepe van a szülők egymás iránti tiszteletének, kölcsönös megértésének és elfogadásának. Ha a kapcsolatban a kommunikáció jól működik, lehetőség van rá, hogy a kényes kérdésekben előre megállapodjunk: Meg legyen-e keresztelve a gyermekünk? Milyen nyelven beszéljünk otthon? Hogyan tudjuk biztosítani, hogy a gyermek mindkettőnk anyanyelvét elsajátítsa? Melyik évben hol töltsük az ünnepeket és a nyári szünetet? stb. Fontos, hogy legyünk rugalmasak és lássuk be, nem kaphatunk meg egyszerre mindent. Vitassuk meg, hogy melyek az egyik vagy másik fél számára különösen érzékeny pontok és tegyünk engedményeket a számunkra kevésbé meghatározó kérdésekben – javasolja Barancsi Boróka.

Hosszú távon is működnie kell

“A nyelvtudás fenntartását - akárcsak a megszerzését - két rendkívül fontos tényező, a motiváció és a gyakorlás határozza meg. Ha valamelyik hiányzik, a tudás könnyen elvész. Ha a kamasz cikinek érzi magyar származását, vagy a szűk családon kívül haszontalannak találja az anyanyelvét, könnyen átpártolhat a többségi nyelvhez. Míg ha erős szálak (rokonok, barátok) kötik Magyarországhoz, személyiségének meghatározó része a magyar identitás, és a családon kívül is része egy magyar közösségnek, akkor adottak számára a nyelv gyakorlásának lehetőségei - amelyek egyben motivációt is jelentenek.

Bárhogyan is éljük meg bevándorló identitásunkat - büszkék vagyunk magyarságunkra, vagy éppen kisebbségi komplexussal küzdünk, tiszteljük és elismerjük befogadó országunk értekeit, vagy dühvel, megvetéssel, gúnnyal viszonyuljunk hozzá - fontos, hogy tisztában legyünk vele: mindezen érzéseinket a gyermekeinknek is átadjuk” – figyelmeztet a szakértő.

“Nemzeti tudatra nevelésüket illetően tartsuk szem előtt, hogy a szabad akaratból meghozott döntés általában időtállóbb, mint a kényszer. Éppen ezért kínáljunk alternatívákat, és engedjük, hogy gyermekeink egy bizonyos kor után maguk döntsék el, mi a számukra legmegfelelőbb választás.

Ha azt szeretnénk, hogy megfelelő önbizalommal legyenek képesek beilleszkedni szociokulturális környezetükbe és jól érezzék magukat abban a szociokulturális közösségben, ahol élnek, tiszteljük befogadó országunkat és ápoljuk gyökereinket, hiszen azok az ő gyökereik is.”

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2015.06.16 16:55:10szamok embere

    Majd a megfelelő időben az olvasását is gyakoroltatni kell, mert annak megértése nem automatikus.

  • 2015.06.17 00:20:58gorcsoldo

    En - Magyar anya, Apa - olasz, mi harman Angliaban. A gyerek mind a harom nyelven beszel, szepen. Ez csak a szuloktol fugg. Vannak meg hibak, de meg csak 5 eves. Itthon 90%-ban magyar es olasz konyvunk van.
    Az s betu mar regota jol megy. Most az r betu kiejtesevel vannak gondok, mert az angolok nem ejtik az r-t es igy eleg nehez. Barmilyen tanacsot szivesen veszek.

  • 2015.06.17 08:17:22Terézágyú

    Három anyanyelv? Miért nem öt? Miért kell megállni félúton???

    Vagy miért nem csak angol? A többi nyelv úgyse fontos.

  • 2015.06.17 09:23:09molnar.hajnalka

    Terézágyú:

    Nem tudom, olvastad-e a cikket, de azért három, mert tipikusan két szülője van egy gyereknek:

    1. anya nyelve
    2. apa nyelve
    3. ország nyelve, amelyben élnek

    gorcsoldo:

    Az r betű a csak magyar nyelvű gyerekeknél sem feltétlenül megy még öt éves korban. Általában ez az utolsó hang, amelyet megtanulnak a gyerekek. Nagyon jó logopédiai gyakorlatok vannak a neten, érdemes körülnézni, nem vagytok még elkésve egyáltalán.

  • 2015.06.17 11:25:01jause

    Jó összefoglaló, de az szerinem kimaradt belőle, hogy egy két-/háromnyelvű gyerek nem egyenlő két/három egy nyelven beszélő gyerekkel. Mivel kevesebb ideje van az egyes nyelvek elsajátítására, nem lesz olyan a szókincse és nyelvtana, mint egy azonos korú egynyelvű gyereknek. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne lenne képes a korosztályának megfelelően kommunikálni, de például az iskolában nem árt odafigyelni.
    Amúgy is a többnyelvűségben szerintem az iskolával jönnek a nagyobb kihívások, mert ott már számít a teljesítmény, amihez pedig fontos a nyelv, és számíthat az a nyelvi hátrány, ami egy többnyelvű gyerek esetében fennáll. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne tartanám szuper dolognak a többnyelvűséget, inkább csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy ez egy nagyon kemény folyamatos többletfeladat a szülőknek, amit ha nem vállalnak, akkor el is fog billenni a nyelvek egyensúlya.

  • 2015.06.17 17:38:59Gabor Ventilla

    jause:
    Az emberi -még inkább a gyermeki- agy kapacitása FÉLELMETES!
    Nem kell aggódni a "többletterhelés" miatt: csak és kizárólag javítja a gyeremek képességeit a többnyelvűség.

  • 2015.06.17 17:41:17Terézágyú

    "Nem tudom, olvastad-e a cikket, de azért három, mert tipikusan két szülője van egy gyereknek:"

    Értem.
    Akkor mégiscsak jobb, ha mindenki angolul beszél és a többi nyelvet leszarjuk.

  • 2015.06.17 21:15:43samot

    Terézàgyu
    Ràkattantàl az angolra?A spanyolt megközelitöen annyian beszélik a vilàgon,mint az angolt!
    Aztàn melyik angolra gondoltàl? Ir,skot,welsi vagy esetleg az amerikai,mert aztàn vannak "kis" eltérések!

  • 2015.06.18 13:22:18kvp

    A gyerekek integralodasa szempontjabol elonyosebb ha annak az orszagnak a nyelvet es kulturajat kovetik amiben elnek es elni fognak. Svajc pont nem jo pelda, mert ott eleve 3 allami nyelv van es sok allashoz mind a harmat, de legalabb kettot ismerni kell kozzuluk. A masik a kulturalis befogadas, mivel ha a gyerek nem is nagyon tudja, hogy a szulei nem az adott orszag oslakosai, akkor sokkal jobban be tud illeszkedni a helyi kulturaba. Felteve, hogy letezik ilyen, de pl. Londonban a helyi kultura inkabb karibi, pakisztani vagy indiai mint brit, mert britek nem nagyon elnek arrafele. Ha nem egy relativ tobbsegben levo kisebbseg tagjai vagyunk, akkor nagyon nehez lesz a beilleszkedes vagy az adott kisebbsegi csoporton kivuli boldogulas.

    Ilyen szempontbol ha mar 3 nyelv, akkor a svajci bevandorlok gyerekei jobban jarnanak a nemet, francia, olasz nyelvekkel, bar ez az iskolaban elo fog jonni. Egyebkent meg amint kikerulnek a szulok kozzul es barati kapcsolatok koreben is egy masik kulturkorbe kerulnek at, azonnal el fog csuszni az arany a harom nyelv kozott, sot neha az is elofordul, hogy a londoni magyar bevandorlok gyereke vegul barati tarsasagban egy pakisztani vagy afraikai nyelvet vagy nyelvjarast beszel, mert a baratai tobbsege onnan szarmazik es az iskolai kotelezo angol melle ezt tanulja meg mint masodik kommunikacios nyelvet. Ilyenkor a szoluk anyanyelve mar inkabb hatterbe szorul. Az otthoni nyaralasok es a nyelv specifikus tarsasagok segitenek, de osszessegeben el kell fogadni, hogy 1-2 generacio utan a legtobb bevandorlo csalad atall a befogado orszag nyelvere, kiveve ha a tarsadalomtol teljesen kulonallo toluk izolaltan elo csoport reszei, mint sok nyugat europai bevandorlo vagy a magyar ciganysag jelentos resze. Viszont a helyi tarsadalomba integralodott csaladok szuksegszeruen kulturalisan feloldodnak a tobbsegi tarsadalomban.

    Az egyetlen kerdes az hogy a gyerekeknek nem lenne-e elonyosebb ha mar a kezdetektol fogva a helyi kultura reszekent nonenek fel.

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta