SZÜLŐSÉG

Vigye a szabadba a rövidlátó gyereket!

2015. május 30., szombat 12:12

Tinikoromban rengeteget olvastam, bár nagymamám mindig figyelmeztetett: el fog romlani a szemem. A sok olvasástól, de különösen attól, ha túl közel tartom a könyvet az arcomhoz, ha fekve, furcsa szögben olvasok; ha félhomályban olvasok; vagy ha közben a szemembe lóg a hajam. Tény, hogy felnőttként valóban szemüveget viselek, bár mindeddig kételkedtem benne, hogy ez az olvasás miatt van. Az elmúlt néhány évben megjelent kutatások azonban – igaz, csak részben – megerősítik nagymamám intelmeit: ki kell menni a szabadba, különben elromlik a szemed!

A szemüvegesek stréberek?

A kutatók előtt az is régóta ismert, hogy a rövidlátás összefügg az IQ-val és az iskolai végzettséggel, vagyis tudományos adatok támasztják alá a közkeletű előítéletet: a szemüveges gyerekek okosabbak. A rövidlátás ezenkívül az iskolai teljesítménnyel is összefügg: jobban teljesítenek a rövidlátó gyerekek. Ugyanakkor az összefüggés ok-okozati viszonyait illetően nem teljesen egységes a tudományos álláspont. Lehetséges, hogy a rövidlátó gyerekek nem olyan ügyesek a kültéri sportokban, a szemüknek kényelmesebb az olvasás, ezért inkább olvasnak, a sok olvasástól pedig okosodnak. De lehet, hogy épp fordítva van: az intelligens gyerekek sokat olvasnak, a sok olvasás pedig rövidlátáshoz vezet. És az sem kizárt, hogy nincs is ok-okozati összefüggés, hanem csak arról van szó, hogy a rövidlátás és az IQ is öröklődik és a két gén kapcsoltan működik, azaz együtt öröklődik. Olyan kutatás is napvilágot látott, amely szerint a kisiskolás gyerekek körében az IQ és a rövidlátás összefügg, függetlenül attól, hogy heti hány könyvet olvasnak el a gyerekek – vagyis lehet, hogy az olvasásnak nincs is köze a dologhoz.

A legelterjedtebb nézet szerint valószínűleg mindegyik fenti elmélet igaz: az IQ és a rövidlátás összefüggésének vannak örökletes okai is, ugyanakkor környezeti tényezők is befolyásolják azt. A környezeti tényezők közül pedig talán nem is annyira az olvasás, mint inkább a szabadtéri játékkal, sporttal eltöltött idő a kulcsfontosságú tényező.

shutterstock 101982625

Ki a szabadba!

A témában már sok kutatás született, ezek eredményeit 2012-ben foglalták össze egy meta-analízisben. A tanulmány összesen 23 kutatás adatait összegezte, amelyek a gyermekkori rövidlátás és a szabadban eltöltött idő kapcsolatát vizsgálták. Ezek közül 8 tanulmány adatait összegezve újra is számolták, így a kutatók összesen több mint tíz ezer gyerek és tini adataival dolgoztak. Az eredmények egyértelműek: minden heti egy óra szabadban töltött idő 2 százalékkal csökkentette a rövidlátás esélyét. A rövidlátó gyerekek átlagosan 3,7 órával kevesebb időt töltöttek odakinn egészséges szemű és távollátó kortársaikhoz képest.

Az adatok szerint a már megkezdődött rövidlátás további romlása is csökkenthető, ha gyorsan elkezdünk minél több időt a szabadban tölteni. A kutatók szerint tehát a válasz egyértelmű: a gyerek töltsön minél több időt a szabadban, ha pedig rövidlátó, akkor még annál is többet.

A magyarázat a szakemberek szerint a természetes fény és a távolba nézés: ez a két faktor az, amitől olyan értékessé válik a szabadban töltött idő a szemünk számára. A kutatók eredetileg arra számítottak, hogy az olvasás, számítógépezés vagy tévézés szerepe is megmutatkozik majd eredményeikben, vagyis kiderül, hogy ezek a tevékenységek rontják a látást – de nem ez történt. Az összegző tanulmány szerint csak az volt a fontos, hogy mennyi időt tölt a szabadban a gyerek – hogy a bent töltött időt éppenséggel barkácsolással, szobabiciklizéssel vagy olvasással tölti, az a rövidlátás szempontjából mindegy volt.

Evolúciós oka lehet

A rövidlátás, az IQ és a szabadban töltött idő összefüggéseire többféle magyarázat is létezik, amelyek nem zárják ki egymást – vélhetően mindegyikben van némi igazság. Egyrészt, az emberi szem evolúciója évezredekre nyúlik vissza, és ezalatt az idő alatt többnyire kültéren, messzire kellett vele néznünk – a képernyők és a széles körben elterjedt olvasás csak az elmúlt pár évtized találmánya. A képernyőn vagy papíron lévő betűk és ábrák követése a szemünktől állandó, aktív munkát kíván: a szemlencsének sokáig alkalmazkodnia kell egy fix távolsághoz (ahhoz, ami a papír/képernyő és a szemünk között van), és a szemlencsefüggesztő rostok emiatt megnyúlhatnak – ez főként a fejlődésben lévő szemet érinti. Magyarul, a szemünknek nem tesz jót, ha sokáig – naponta órákig - fókuszálunk vele a közelben lévő, fix pontra.

A másik, ámbár igen hasonló evolúciós teória szerint inkább az a baj, hogy modern világunkban nem éri elég inger a szemünket. Az inger alatt itt részben a közelre és távolra nézés folyamatos váltakozását, részben a fényviszonyok változását, részben pedig a mozgó elemeket értjük. Az őskorban ugyanis változatos, színes, mozgó környezetet kellett megfigyelnünk: dzsungelt, szavannát, benne közeli és távoli célpontokkal. A modern ember ezzel szemben állandó fényviszonyokkal rendelkező, mesterséges fénnyel megvilágított helyeken tölti idejének jelentős részét, és ehhez nem kell olvasni, elég, ha szimplán beltéren vagyunk: a szobánk ugyanis biztosan nem nyújt annyiféle mozgó, közeli, távoli, változatos látványelemet, mint mondjuk egy erdő. Ez a jelenség régóta ismert: a tengeralattjárók legénységénél is gyakori a rövidlátás, de rövidlátóvá válnak azok a kismajmok is, akiket állatkísérletben csak közelre engednek nézni. 

A kültéri játék és sportok ebből a szempontból hatalmas előnyt jelentenek: ezalatt ugyanis több irányba nézünk, több inger éri a szemünket, gyakrabban kell váltani távolba és közelre nézés között és több mozgó elem is, mint a szobában. Azaz, ha egy mód van rá, vigye a gyereket ingergazdag, mozgalmas kültéri környezetbe – legyen az akár hegyi túra, akár a lakótelepi játszótér.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2015.06.02 10:13:00encir

    Akkor tulajdonképpen mivel magyarázzátok, hogy egyre több a rövidlátó ember? Mert nekem elég meggyőző és logikus a cikk.

  • 2015.06.04 23:38:23Tenoce

    [link]

  • 2015.06.05 11:29:36Bővíz László - JUEX

    Egyes elméletek szerint a modern táplálkozás szénhidráttal, fehérjével teli étrendje miatt gyorsabban nőnek a gyerekek, több a növekedési hormon, ez hat a szemre és okozhat rövidlátást. Kicsit az IQ-s összefüggésre is magyarázatot adhat azaz, akit jót tápláltak gyerekkorában az értelmesebb lesz, de nagyobb valószínűséggel rövidlátó.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta