SZÜLŐSÉG

Minőségi éhezés: túl sok kalóriában túl kevés tápanyag

2014. június 15., vasárnap 10:24

Ha alultápláltságról beszélünk, legtöbbünknek valószínűleg egy kórosan sovány ember alakja jut eszünkbe. Nem is tévedünk nagyot, hiszen az alultápláltságnak elsődleges formája pont ez, amikor konkrétan kevés az élelem, így nincs meg a megfelelő mennyiségű tápanyag sem. Létezik egy másodlagos formája is, amikor a szervezet felszívódási problémákkal küzd, vagyis nem tudja a bevitt tápanyagokat megemészteni vagy felvenni.

A meglepőbb azonban az, hogy egy szemre jó húsban lévő gyerek/felnőtt is lehet alultáplált; ekkor az elfogyasztott étel nem tartalmaz megfelelő mennyiségű tápanyagot - ásványi anyagokat, nyomelemeket, fehérjéket és vitaminokat. Ezt nevezzük minőségi éhezésnek.

shutterstock 96216545

Míg az alultápláltság előbbi formája elsősorban a fejlődő országokra jellemző, addig az utóbbi egyértelműen a fejlett országok civilizációs betegsége. Az egyoldalú, értékes anyagokban szegény táplálkozás – túl sok zsír, fehérje, szénhidrát – ráadásul előbb-utóbb elhízáshoz vezethet, ami további egészségügyi problémákat idéz elő.

De mik a minőségi éhezés tünetei, és milyen ételeket kellene a gyereknek adni, hogy biztosítsuk számára a fejlődéshez szükséges tápanyagokat? Erről kérdeztük dr. Veres Gábort, a Semmelweis Egyetem 1. Gyermekgyógyászati Klinika gasztroenterológusát, és Kovács Ildikó dietetikust.

A beszélgetések kiindulópontja az volt, egy a közelmúltban, a kórházi ellátásra szoruló gyerekek körében végzett felmérés kimutatta, a kórházba kerülő gyerekek kétharmadát fenyegeti a betegsége miatt a malnutríció, minden tizedik gyereket igen súlyosan. Márpedig, a szemre jól táplált gyerek gyógyulását is lassítja az, ha valójában alultáplált.

Veres elmondta; régen úgy tartották, ha valaki jó húsban van, akkor az egészséges is, mostanában már árnyaltabb a kép. Normális testalkattal is lehet valaki vitaminhiányos; D-vitamin, vas és kalcium-hiány is kialakulhat, amit az egyoldalú táplálkozás és a mozgásszegény életmód okoz.

Ezeket a hiányokat egyszerű vérvételből meg lehet állapítani, de ennél is egyszerűbb módszer az úgynevezett STRONG felmérés, amely segítségével az alultápláltságot pár kérdésre adott válaszból összeállított pontrendszer alapján a háziorvos is megállapíthatja.

Mozgás, napozás, sokféle étel

A legveszélyeztetettebb gyerekek azok, akik - például egy krónikus betegség miatt - nem tudnak kiegyensúlyozottan táplálkozni, és nem mozognak. Az egysíkú étkezést és a szélsőséges diétákat is kerülni kell gyermekkorban, hiszen ekkor van kialakulóban a csontrendszer és az izomrendszer, aminek minden tápanyagra szüksége van az első 20 évben.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a tejtermékek megfelelő mértékű fogyasztását, ami a kalcium mellett nagyszerű D-vitamin forrás. E vitamin, nevezzük inkább hormonnak, nem csak a csontfejlődésért felel, de szerepe van az egészséges vérkeringés kialakulásában, daganatmegelőző hatással bír és az elhízás ellen is véd.

shutterstock 109976480

Hiánya, és ezáltal a szóban forgó alultápláltság következménye lehet, hogy a gyerek könnyebben kap el fertőzéseket, ha kórházba kerül, ott több időt kénytelen eltölteni, mivel a lábadozás ideje is jelentősen megnyúlik, hosszabb a sebgyógyulás is – tette hozzá Veres. Mostanában divatos a napozást totálisan kiiktatni az életünkből, azonban ez a szélsőség sem kedvez az egészségnek; egy óra napozás – persze nem a déli órákban – jót tesz a szervezetnek, fontos D-vitamin forrás, és ne feledkezzünk el az olajokról, például a halolajról, amivel szintén tudunk D-vitaminhoz jutni.

Az elhízás is komoly veszélyeket rejt magában. Míg 15 évvel ezelőtt a gyerekek 10-15 százaléka volt elhízott, addig mostanra ez a szám 20-25 százalékra emelkedett, és Magyarország benne van az európai top ötben a gyerekek elhízottsága tekintetében.

Arra a kérdésre, hogy hogyan előzhetjük meg a kóros állapotokat, az orvos hangsúlyozta; a gyerekeknek sokkal kevesebb sót kellene fogyasztaniuk; manapság öt-tízszeres a sóbevitel a normálishoz képest. Ez melegágya a későbbi magas vérnyomásnak is. És persze ott vannak még a cukrozott üdítők, amik szintén nagyban hozzájárulnak a gyerekek elhízásához, és itt most nem csak a szénsavas üdítőkre kell gondolni, hanem bizony a gyümölcslevekre is, amik szintén tele vannak cukorral. Ez a fokozott energiabevitel elhízáshoz vezet, nem beszélve a rossz fogakról. Egy ország egészségi állapota lemérhető a fogak minőségén, és Magyarország ebből a szempontból sem brillírozik.

Mit kéne ennie egy gyereknek?

Kovács Ildikó dietetikust is megkérdeztük a témáról, és arról, hogy konkrétan miből mennyit adjunk a gyereknek, hogy valóban kiegyensúlyozott legyen a táplálkozása. A szakértő szerint az első lépcső az otthonról hozott szokások, vagyis, hogy mit lát otthon a gyermek, hogyan étkezik a család. Amint a gyermek bekerül a bölcsődébe, óvodába, iskolába, nem nagyon tudjuk befolyásolni a napközbeni étkezést, és persze a közétkeztetés is leszabályozza, pontosan meghatározza, hogy hány gramm szénhidrátot, fehérjét, zsírt kell fogyasztania.

shutterstock 175770095

Ez nagyon szép terv, de ha a gyerek például nem ismeri a főzeléket, mert otthon nem evett, akkor már problémák adódhatnak. Az első tíz évben ki tudjuk alakítani a jó étkezési szokásokat, és ha a gyermek például serdülő korában nem is úgy táplálkozik, ahogy mi szeretnénk, akkor is vissza fog térni az első tíz évében látott mintához, csak lehet, hogy egy kicsit később.

Kovács nem győzte hangsúlyozni a minta fontosságát; az, hogy mit esznek a szülők, egy életre meghatározhatja a gyerek táplálkozását. Fontos kialakítani követendő étkezési szokásokat, mint például a napi ötszöri étkezés. Ugyanilyen fontos lenne az asztalnál ülve, közösen enni, legalább reggel és este, amikor nagyjából otthon van a család összes tagja. A gyerek szívesen üljön le az asztalhoz, ne akarjon felugrándozni, és ne tegyük ezt mi sem.

A változatosság a gyerek szerint nem gyönyörködtet

A gyermek ízlése még ebben a korban elég egysíkú, sokszor nem igénylik a változatosságot, és a legtöbb kisgyereknél eljön az az időszak, amikor csak egy-két fajta ételt hajlandó megenni. Persze nem ez a legideálisabb táplálkozás, de a szülő ne essen kétségbe, ekkor adja azt, amit a gyerek szeret, ha ez csak a paradicsomleves betűtésztával, akkor adja azt. A lényeg, hogy nem szabad a gyereket erőltetni, hogy egyen, mert az maradandó evési zavarokhoz is vezethet, és kényszerítéssel amúgy sem érünk célt.

Fontos, hogy a zöldséget és gyümölcsöt elsősorban nyersen adjuk a gyereknek, és arra is figyeljünk, hogy ép, egészséges gyümölcsöt-zöldséget kínáljunk. Ha csak meghámozva, kis kockákra vágva fogadja el, akkor adjuk úgy, ha reszelve, akkor úgy. Persze, az a legjobb, ha a gyerek beleharap az almába, de ha nem hajlandó rá, ez ne szegje kedvünk.

Arra is figyeljünk, hogy lehetőleg idénygyümölcsöket kínáljunk, ez nyáron a legegyszerűbb és a legegészségesebb. A nassolást is ki lehet váltani szépen megpucolt, felvagdosott sárgarépával, karalábéval; készítsünk ki mindig egy tálkával, hogy a gyerek szeme előtt legyen, szinte biztos, hogy el fogja rágcsálni.

A dietetikus szerint a gyerek napi étkezésének ötven százaléka szénhidrátból kéne, hogy álljon, tizenöt százalék zsírból és tizenöt százalék fehérjéből.

A fehérjét csirkehúsból, sajtból, joghurtból és más tejtermékekből vihetjük be, napi kb. 10 dkg csirkehús fedezi a szükségletet. A túró is nagyon fontos fehérjeforrás, és igen sokféleképpen el lehet készíteni, és a legtöbb gyerek ráadásul szereti is! Joghurtból mindenképpen a natúrt válasszuk, és akár otthon, idénygyümölcsökkel elkészíthetjük a gyerekkel közösen a gyümölcsjoghurtunkat. Tehéntejet három éves kor után bátran adhatunk, de ahol nincs kifejezett allergia, ott kétéves kor után is lehet kínálni pl. reggelire, az a jó, ha napi 1-2 decit megiszik a gyermek. Sajtokból a természetes ízűeket válasszuk, semmiképp sem a füstölt változatot, a gyerekek általában nagyon szeretik a reszelt sajtokat, fel lehet a főzeléket, leveseket is dobni vele. Fontos a tojás is, fogyasszon heti kétszer belőle!

Jó, ha már kiskorában megismerkedik a teljes kiőrlésű péksüteményekkel, nem kell mindig és minden körülmények között ezzel tömni, de fontos, hogy ne idegenkedjen tőle.

A dietetikus összegzésként elmondta, hogy a legfontosabb a minta, hogy milyen szokásokat hozunk otthonról, ne nevelni próbáljunk, hanem mutassunk példát azáltal, hogy mi is egészségesen táplálkozunk. A másik fontos dolog a gyerek bevonása az ételek elkészítésébe, ezáltal ő is szívesebben fogja elfogyasztani a végeredményt.

Mikor forduljunk orvoshoz?

És hogy mikor forduljunk orvoshoz? Amíg szemmel láthatóan szépen fejlődik, addig nincs baj, jól csináljuk a dolgunkat, ha azonban azt vesszük észre, hogy túlsúlyos, vagy lemaradt a fizikai fejlődésben, mindenképpen forduljunk gasztroenterológushoz vagy dietetikushoz, mert ez esetben a szellemi fejlődés is veszélyben van.

Ha kíváncsiak egy egyhetes mintaétrendre, hogyan kell nagyjából kiegyensúlyozottan táplálni egy egy év fölötti kisgyereket, ebben a korábbi cikkünkben megtalálják.

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2014.06.15 11:08:15sncf

    "A dietetikus szerint a gyerek napi étkezésének ötven százaléka szénhidrátból kéne, hogy álljon, tizenöt százalék zsírból és tizenöt százalék fehérjéből."
    Mi legyen a maradék 20%-kal?

  • 2014.06.15 11:11:04ugyhogy

    Az fakultativ. Nem kell mindent agyonszabalyozni...

    Mi lenne ha mar leszallnatok a fozelek-fetisizmusrol? A legrosszabb dolog, amit egy zoldseggel tehetsz.

  • 2014.06.15 11:13:00Bosszancs

    A maradék 20% a zöldség gyümölcs.

  • 2014.06.15 11:33:21Konflikt

    el kene mar felejteni a tejet.
    [link]

  • 2014.06.15 14:32:19tyberius

    @Konflikt
    Az áltudományos, igazolatlan vagy egyenesen valótlan állításoktól hemzsegő tendenciózus propagandaírásokat kéne inkább elfelejteni.

  • 2014.06.15 16:31:00Valaki2

    Ne %-ban számoljunk, mert ez egy ökörség. Felnőttekről beszélve: szénhidrátból min. 80-100 gramm körül érdemes bevinni (ha nem akarunk alacsony szénhidráttartalmú ketogén étrendet, ekkor viszont mindenképp beszéljünk hozzáértő dietetikussal), fehérjéből testsúlykg x 1.4 - 2.0 grammot. Testépítők szépen levezették, hogy az ajánlott 0.8 gramm miért kevés még az izomtömeg fenntartásához is. A maradék lehet a zsír. Van egy napi energiaszükséglet, amit szépen ki lehet számolni, és egyszerűen azt kell fenntartani.

    A szénhidrát mennyiséget mindenképp hasznos korlátozni, főleg a gyors felszívódásúakat, abból lesz jó kis inzulinrezisztencia, meg pocak.

    Tejterméket önmagában nem gond, ha fogyaszt valaki, de igazából semmi nem indokolja, talán a kefír és a natur joghurt kivételével. Kalciumot máshogyan is be lehet vinni, legrosszabb esetben pezsgőtabletta formájában, annyi tejet úgysem iszik meg senki, amennyit szeretnének. Fontos tudni, hogy nálunk a lakosság kb. 30%-a laktóz intoleráns, és nem szűrik az embereket: ha tejfogyasztás után puffadás van, vagy a gyerek nem szereti a tejet, tejterméket, rosszul van utána, hasmenés, akármi, akkor érdemes kivizsgáltatni.

    A D vitamin viszont nagyon fontos, nagyon helyes, hogy említették.

  • 2014.06.15 16:32:27Valaki2

    10 dkg csirkemellben kb. 20-25 gramm fehérje van. Ez egy 20 kilós gyereknek talán elég, ha más fehérjét nem visz be.

  • 2014.06.16 08:47:21kanyabangita

    "Tíz-tizenöt perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érő, nyári, nappali (10 és 15 óra közötti) UV-B sugárzás körülbelül 1500–3000 NE D3-vitamin képzéséhez elegendő. Sajnos, a reggeli és délutáni, a késő őszi, téli és kora tavaszi napsugárzás D3-vitamin-képző hatása a mi égövünkön nagyságrendekkel kisebb. A szoláriumok által kibocsátott UV-A sugárzás pedig nem alkalmas D3-vitamin képzésére. A D3-vitamin-ellátottság alapvetően nem étrendi kérdés. Az átlagos magyarországi étrend ~2 μg-ot, 80 NE-et biztosít, de más országokban is 150 NE körül van a bevitel."
    Referencia: Takács István dr. et al. Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap, 2012 május. 153. évf. szupplementum 5-26.

  • 2014.06.16 08:51:48WildBear

    "Tejterméket önmagában nem gond, ha fogyaszt valaki, de igazából semmi nem indokolja, talán a kefír és a natur joghurt kivételével. Kalciumot máshogyan is be lehet vinni, legrosszabb esetben pezsgőtabletta formájában"

    Köszi, de nekem természetesebb a tejtermék (sajt, túró), mint a pezsgőtabletta.
    Ennyi erővel egyik élelmiszerfajtát sem indokolja semmi, mindent be lehet szerezni máshonnan, legrosszabb esetben mesterséges készítményből.

    A tejterméknek pont az az előnye, hogy változatosan, rendszeresen fogyasztható, és stabilan biztosítható vele a napi Ca mennyiség nagy része. Bónuszként van benne fehérje és zsír is. Ha valaki érzékeny a lektózra, ne tejet igyon, hanem olyan tejterméket fogyasszon, amiben a laktózt lebontották már a bacik/gombák.

  • 2014.06.16 09:28:36szambukusz

    Azt olvastam, hogy a gyermek már az anyaméhben ismerkedik az ízekkel, ugyanis az anya táplálkozásától függően megjelennek bizonyos ízanyagok a magzatvízben, amit a magzat olykor kortyolgat. Az anyatejről aztán nem is beszélve. Szóval az ízpreferencia egészen korán kialakul. Ha nem csak a gyerek születése után kezdjük a megfelelő táplálkozást, akkor a gyerek a számára már ismerős ízeket később is, többé kevésbé szívesen fogja fogyasztani.

    Egyel több ok, hogy egyébként is odafigyeljünk a táplálkozásunkra, ne csak "majd ha...". :-)

  • 2014.06.16 11:32:34Zka

    @Konflikt: inkább az antalvalit kéne elfelejteni.

  • 2014.06.16 15:52:25Felicitasz

    (Na, fogadjunk, hogy dupla lesz ha most elküldöm újra.)
    Addig is, ameddig a Zellerlevél nevű felhasználó ideér ;) én is leírom, ezredszer, hogy a "kellene" kezdetű táblázatokkal is az a baj, hogy jók az egyik embernek és minőségi éhezést kreálnak a másiknak, továbbá addig tűnnek hihetőnek és értelmesnek, ameddig át nem léped az országhatárt vagy nem kezdesz el másik kultúrában, bőrszínben stb. gondolkodni és össze nem veted az átlagos élettartamokat, táplálkozási szokásokat - majd pedig rájössz, hogy a japánok nem isznak tejet, az eszkimók nem esznek idényzöldséget, mi nem eszünk bogarakat, pedig amúgy szuper fehérjeforrás ám ;), azaz, erősen zártkörűek ezek a táblázatok, és nem veszik figyelembe, hogy majdnem bármilyen étend lehet megfelelő és egészséges, vezethet 90+ egészségben leélt esztendőhöz.

    Úgyhogy legjobban jársz, ha azt eszed, ami konkrétan _neked_ jó, illetve ha már a gyerekeknél tartunk, akkor odafigyelsz arra, hogy a kölködnek mi tesz jót és mi nem, és arra építve igyekszel őt változatosan etetni.

    "a gyerek napi étkezésének ötven százaléka szénhidrátból kéne, hogy álljon, tizenöt százalék zsírból és tizenöt százalék fehérjéből."
    Ezekhez a mondatokhoz olyan jó lenne hozzátenni (és akkor kevésbé lenne szülőparáztatás jellege a dolognak), hogy ha a heti-havi kaját visszaosztod és kábé kijön ez a napi átlag, akkor már jó vagy ám, azaz ha a gyerek egyik nap tésztán él, másik nap meg reggeltől estig almát majszol sárgarépával mert marha meleg van és nem kíván mást, és időnként húst eszik hússal, akkor nem kell azon zokogni, hogy jaj, a napi százalékokat nem teljesíti az ebadta, szaranya vagyok, és minden az én hibám.

  • 2014.06.19 13:00:15Enahma

    "Persze nem ez a legideálisabb táplálkozás, de a szülő ne essen kétségbe, ekkor adja azt, amit a gyerek szeret, ha ez csak a paradicsomleves betűtésztával, akkor adja azt. A lényeg, hogy nem szabad a gyereket erőltetni, hogy egyen, mert az maradandó evési zavarokhoz is vezethet, és kényszerítéssel amúgy sem érünk célt."

    Na ne. A gyerek velünk eszik, azt, amit mi. Nem kell megennie valamit, ha nem ízlik neki, de meg kell kóstolnia, azaz 2-3 általa telemert kanállal ennie kell belőle. Az általában 3 fogásból álló főétkezésnél eldöntheti, melyikből akar többet enni, de a többi étkezésnél is többféle étel van az asztalon.
    Nem csak paradicsomleves betűtésztával.
    Én nem gondolom, hogy ez kényszerítés lenne. Egy biztos: 5 és 7 éves gyerekeim jó evők, az óvodában is esznek mindenből, és egészében véve nem válogatósak.
    Igaz, emellett napi min. 4 órát kint vannak, és rengeteget mozognak. Mert, ugye, ez is javítja az étvágyat.
    Ja, és a táblázatok nem érdekelnek, csak amikor fogyózom. :-P

  • 2014.06.19 14:28:57Édanyu

    "...nem győzte hangsúlyozni a minta fontosságát; az, hogy mit esznek a szülők, egy életre meghatározhatja a gyerek táplálkozását. "

    Minta, na persze. Én pl biztosan a fiam előtt húst eszem hússal, a lányom előtt meg gyümölcsöt tésztával... :D
    A gyerek ízlése NEM azon múlik, hogy én mit szeretek és mit szeretnék, ha ő szeretne.

  • 2014.06.26 12:05:15czege

    érdekes a "tegyünk ki karalábét és répát felkockázva, biztosan megeszi a gyerek" - ezek az én lányomat még nem látták :D :D Tejtermék és tészta jöhet bármikor, meg hús, de a zöldségekkel-gyümölcsökkel hadilábon áll, megrekedt az alma-körte-banán/sárgarépa körben. Kínálom, de a torkán letuszkolni nem tudom - képes öklendezni a legfinomabb, mézédes epertől is -, ez van.

Blogok, amiket olvasunk

MAI MANÓ 6 híres első kép a természettudomány világából

A tornádóról egészen odáig a legtöbben azt hitték, csak valami babonás mendemonda, ami nem is létezik. Híres első képek.

SCHRÖDINGER Közeli vagy távoli jövő a fejátültetés?

A sajtóban néha elő-előbukkan egy hangzatos főcím, néha olyan is, amely 2017 végére már komplett fejátültetést is sugall. Mennyi igazság lehet ezekben? Hol tart a tudomány jelenleg?

HEALTH A legjobb módszer, ha leszoknál a dohányzásra

A leszokás sikerrátája "natúrban" csak 5-7 százalék. Ha viszont felkészülten állsz neki, ezt 50-70 százalékra növelheted. Leszokás lépésről, lépésre.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta