SZÜLŐSÉG

Ezekről miért nem szólt senki a gyerek előtt?

2013. november 28., csütörtök 08:26

Közhely, hogy minden gyerek más, minden terhesség más, és a legtöbb dolog – fogja-e szeretni a babakocsit, a saját ágyában akar-e aludni vagy csak kézben alszik el, szeretsz-e szoptatni vagy utálod az egészet – ott dől el, élesben. Vagyis, sok minden el sem dől, hanem hetente változik.

Akármennyire is felkészült az ember, számtalan meglepetés érheti, lehet, hogy senki nem szólt a tágulási vérzésről, vagy hogy szülés után a gátseb mellett belső varrat is lehet a hüvelyben, vagy hogy meddig és pontosan hogyan lesz kellemetlen a szex.

Vagy hogy pici babával milyen egyszerű tud lenni az élet, lehet ide-oda vinni, ahová leteszem, ott marad, és hogy pici babával milyen bonyolult az élet, mert hogy megyek le a társasház földszintjére kulccsal ajtót nyitni, hogy pakolok el a bevásárlás után, amíg még két kézzel kell fogni a fejét nem tartó babát.

Nálam már a terhesség alatt elkezdődött, majd a szülés után vált igazán a meghatározó gondolattá az a felismerés, hogy „hé, nekem ezt nem mondták, nekem erről senki nem szólt!”. Sok emberrel beszélek, sokat olvasok, és mégis, hogyan érhetett ennyire váratlanul egy csomó minden?

shutterstock 140567926
Fotó: Shutterstock

Persze, ha jobban belegondolok, nem is igaz, hogy nem figyelmeztettek: számtalan dolgora figyelmeztettek, csak nem hittem el, vagy elengedtem a fülem mellett, vagy azt gondoltam, ez egy hülyeség, és rám nem vonatkozik.

Az első pár hét otthon a babával nagyon megerőltető

Persze, biztos. Merthogy nem lehet eleget aludni, és 24 órában „dolgozni” kell, szoptatni, ringatni meg ilyeneket. Terhességem alatt nagyképűen úgy gondoltam, hogy akik ilyeneket mondanak, bizonyára ahhoz vannak szokva, hogy egy irodában lakkozzák a körmüket maximum délután négyig.

shutterstock 136105790(1)
Fotó: Shutterstock

Én ennél sokkal nagyobb terheléshez szoktam, éjszakai műszakokhoz, gyakori ébredéshez és visszaalváshoz, túlórákhoz, meg ahhoz, hogy sok, különböző dolgot kell egyszerre csinálni, esetleg időnként a főnököm és a beosztottaim helyett is, hát nehogy már egy fő csecsemő ellátása akár fizikailag, akár szellemileg nehezebb legyen ennél. Nehezebb.

Ha három óránként szoptatsz, van egy órád két etetés között

Tudtam, hogy a csecsemőket úgy nagyjából három óránként szokás szoptatni, dehát akkor mi a probléma? Megszoptatod, és van majdnem három órád. Két és háromnegyed órád, amit mással tölthetsz, addig rábízhatod a babát egy családtagra, te meg alhatsz, olvashatsz vagy főzhetsz.

Aha. Arról senki nem tájékoztatott, hogy ez a csecsemő nagyjából egy óra alatt hozta össze az adagját – mindig elaludt szoptatás közben, és ébresztgetni kellett – és utána még tejserkentés céljából fél órát fejnem is kellett minden etetés után. A „háromóránként” pedig az első etetés elejétől a második elejéig számolódik. A pelenkázás, ráhangolódás is beletelik némi időbe, marad tehát kb. egy óra, ami alatt lehet enni, zuhanyozni, esetleg el lehet aludni, persze, mire elaludna az ember, már kezdődik is az új kör.

Úgysem fogsz tudni aludni

Terhességem alatt vettünk egy fotelágyat a nappaliba, hogy ha valamelyikünk majd nyugodt éjszakára vágyik, akkor az kint alhat. Például én. A férjem majd dajkálgatja a síró csecsemőt, én meg alszom a nappaliban. Kisgyermekes barátnőim ezen elnézően mosolyogtak, és azt mondták, mostantól csak felszínesen fogok aludni, minden nyüsszenésre felébredek majd, és akkor is, ha a bébi a másik szobában nyüsszen.

shutterstock 56934898
Fotó: Shutterstock

Nos, én világéletemben csodálatosan jó alvó voltam, tőlem flexelhet is az alsó szomszéd éjfélkor, akkor is békésen alszom. Csak arra ébredek fel, ha a csecsemő álmában egy kicsit nyöszörög. Vagy köhint. Meg amikor a másik oldalára fordul.

Úgysem akarsz sehova se menni

Nekem fontos, hogy sportoljak. Ugyan hat hétig elvileg tilos, de már megbeszéltem az orvosommal, hogy ha minden jól megy, négy hét után azért valami kíméletesebb jóga vagy pilates-órára majd nyugodtan elmehetek. Úgyis háromóránként kell szoptatni, kettő közé pont befér egy alkalom odaúttal, tusolással, visszaúttal, a babára meg majd vigyáz anyukám vagy a férjem. A barátnőim szerint persze szar érzés otthonhagyni a kisbabát, és fél óra után már alig várja az ember, hogy láthassa, meg amúgy is egyfolytában aggódsz, jól van-e, nem sír-e utánad, csakhogy ez rám nem vonatkozik, ugyanis nem vagyok őrült. De igen, az vagyok.

A parának sosincs vége

Eleinte szorongok, hogy teherbe essek, de ha az sikerül, akkor már azért meg lehet nyugodni egy kicsit. Ja, hogy akkor kell majd csak igazán elkezdeni izgulni, hogy megmarad-e. Jó, de a tizenkettedik héten azért már meg lehet majd nyugodni. Vagyis majd a genetikai ultrahang után. Meg ha fogom érezni a mozgását, akkor majd többé már biztos semmin sem fogok aggódni (csak azon, hogy túl sokat mozog, meg hogy túl keveset).

shutterstock 58824379
Fotó: Shutterstock

Jó, akkor a terhesség totál para, de ha épen, egészségesen megszületett, akkor már végképp megnyugodhatunk. Ja, hogy akkor kell csak igazán elkezdeni félni, miért sír, eszik-e eleget, köhög, nem kalil, nem fordul át, megette-e azt a tízforintost vagy sem, csúfolják az oviban, egy ostoba bunkóba szerelmes, nem veszik fel egyetemre, elválik tőle a felesége, nem tudja fizetni a lakáshitelt. Most már sohasem lehet úgy istenigazából megnyugodni? Engem erre nem figyelmeztettek!

Mi az, amiről senki nem szólt, vagy szóltak ugyan, de nem hitték el?

Ne maradj le semmiről!

KOMMENTEK

  • 2013.11.28 09:35:21baby bee

    :))) ez mind!! engem is a szoptatás akasztott ki, a képeken egy kisminkelt mama szoptat egy csupasz babát (miért csupasz?). azt hittem majd szoptatok. aha a fejésről nem volt szó, meg h ülni sem tudok a gátseb miatt.

  • 2013.11.28 09:43:21kismorgó

    Nagyon jó írás! Élveztem olvasni! És nagyon igaz!

  • 2013.11.28 09:52:07janper

    Ehhez kepest eddig az elso ket honap nalunk egyszeruen tokeletes, az asszony kipihent, kisimult, a gyerek boldog, ejjel alszunk, ha kicsit sir, akkor orommel nezegetjuk. Szoval sokfele lehetoseg van, nagyreszt szerencse kerdese.

  • 2013.11.28 10:02:40Lhunara

    Az anyai ráhangolódás se történt meg a szüléssel egyidejűleg. Az első 2 napban csak néztem a gyereket, és azon gondolkoztam, hogyan tovább (persze a szoptatás-pelenkacsere-ölelgetés háromszögön túl). Azóta belerázódtunk (mindketten, mindhárman).
    Azt hittem, tudom, mi a fáradtság. Hát, nem. Most már, így, hogy 13 hónapja nem aludtam át egy éjszakát, kezdem sejteni :D
    Gondoltam, hogy ha jó és gondos anya vagyok, és figyelek a gyermek igényeire, akkor nem lesz hasfájás, nehéz altatás, hányás, tokától bokáig kaka. Lett. Pluszban még be is sárgult az elején.
    Az érzelmi hullámvasútról is elfelejtettek szólni.

  • 2013.11.28 10:03:23Figyel Castro

    Két gyereket szoptattam, a második még mindig kap anyatejet, de sosem maradt csak egy óra két etetés között. Elég kicsi, enyhén éretlen babák, 3-4 héttel korábban, de sosem aludtak be, amíg az adag meg nem volt, pedig a sárgaság miatt lehettek aluszékonyabbak. Az hazugsag, hogy a nagyobbal könnyebb, az újszülöttel sokkal inkább!

  • 2013.11.28 10:40:39Rongy Rázó

    A szex egyáltalán nem kellemetlen :-) csak nem szabad elkapatni apucit, hogy mostantól ez így lesz és bármikor leszopom. Vagyis: sokkal ritkábban van, mint a gyerek előtt a rendes szex, és különösen ki kell érdemelnie, vagyis legyen kedves egész délután és este és kérés nélkül csinálja meg ami nekem épp nehéz. Esetleg virág. (Édességet jó darabig nem ehettem szülés után, hogy visszanyerjem a versenysúlyom, bő két hónap után pedig már nem fájt a seb.) A harmadik gyerkőcnél nem volt gátmetszés (a másodiknál sem kellett volna, csak akkor fiatal volt az ügyeletes orvos és megijedt, milyen gyorsan tágulok).

  • 2013.11.28 10:44:45Rongy Rázó

    Az alvás sokkal rosszabb volt az utolsó két hónapban, mint a picivel, bárhogy fordultam, negyedóra után felriadtam és megint fordulnom kellett. Lehet, hogy wellpur (memóriás) matraccal ez kicsit jobb lenne, de akkor még nagyon drága volt.

    Ja, és ahogy nő a gyerek, szaporodnak a feladatok? Bizony. Ezt a részét nem is értem kedveském, ennyire elfelejtette a saját gyerekkorát?

  • 2013.11.28 11:16:42Hokunda

    Aggodalomra mindig lehet találni okot. Aki szétaggódja magát szülés után, az a szülés előtt is azt tette, csak épp most nem a munkája, főnöke, határidő miatt aggódik, hanem a cikkben írtak miatt. A folytonos aggódástól meg lehet szabadulni, mint ahogy a körömrágástól is. Ehhez nem kell gyereket szülni.
    Egy újszülöttel sok a dolog, már csak azért is, mert újdonság. Egy egy éves gyerekkel sokkal több a dolog és akkor már nem érted miért gondoltad, hogy egy újszülöttel sok a dolog, mikor alig -alig igényel időt, ott lehet hagyni egyedül az ágyban, míg pisilni mész, stb. Egy egy éves gyereket a szoba közepén magára hagysz 2 percre és jó eséllyel megrág olyasmit, amit semmiképpen sem szerettél volna a szájába adni. Elkezded majd értékelni, hogy amíg gyerek nélkül voltál reggel is úgy nézett ki a szoba, ahogy este hagytad, valamint senki sem keltett fel éjszaka 8-10 alkalommal, senki sem találta ki hajnal 3-kor, hogy eljött a játék ideje, vagy reggel fél hatkor, hogy TV-t (mesét) akar nézni. A cikk végén említett probléma, hogy a 4 gyerek 4 különórára vagy edzésre jár a város 4 szegletébe és haza kell őket vinni, mert egyedül nem engeded haza őket, az egy picit több időt visz el, mint a szoptatás...

  • 2013.11.28 11:28:36R2D2 & C3PO

    Azt mindenki kifelejtette, hogy soha senkit nem gyűlöltem még úgy, mint a gyereket... Mindenki jön a szar, de imádom dumával. Hát, nem. Szar és gyűlölöm az okozóját.

    Szerencsére, nekem az eleje volt k_rva szar, azóta egyre jobb. Mondjuk egy etetés min. másfél órácska volt és nem, nem a kezdetétől számolva éhezett meg újra (szerencsére...), fejni viszont tudtam szoptatás közben, sőt csak úgy csináltam, mert a fejőtől nem indult be a tejelválasztásom..., és utáltam is az egészet, de sajnos olykor szükség volt rá (hogy ne álljon le a tejtermelésem, mikor a sebeim nyalogattam). Ja, az a mítosz, hogy csak 2 hétig fáj a szoptatás megvan? Lassan 15 hónapja... Mondjuk mostanra már egész elviselhető, tekintve, hogy semmit sem érzek a melleimben...

  • 2013.11.28 11:30:21R2D2 & C3PO

    Amúgy a főnöki lét sokkal stresszesebb, mint az anyai. Tisztára habostorta...

  • 2013.11.28 11:42:06szambukusz

    Hogy a feltett kérdésre válaszoljak: ha ezt mindenkinek mondanák, és mindenki felfogná, akkor senki sem szülne. Kihalnánk! :-)

  • 2013.11.28 11:44:52Nojem

    Amiről sehol sem olvastam vagy hallottam és drasztikus volt nekem, az az, hogy a szoptatás kegyetlenül tud fájni. Csillagokat láttam közben és el sem tudtam hinni, hogy képes leszek akár még egy napig is csinálni. Szerencsére hónapok alatt lassan elmúlt, de az elején kegyetlen volt. A másik, hogy szoptatás alatt jóval nagyobb az igény a kalóriabevitelre, én nem is terhesség alatt szedtem fel plusz kilókat, hanem szoptatás alatt. (Van olyan is, akit pont fogyaszt a szoptatás.) Ja, és persze az emberi kapcsolatok is nagyon átértékelődnek.

  • 2013.11.28 11:59:14lakos001

    @R2D2 & C3PO: Neked nincs veletlenul kezeletlen szules utani depressziod? Nem akarsz szakemberhez fordulni? Nem csesztetesbol kerdezem, sokat lattam mar es olyankor segitseg kell az embernek. Szerintem - az altalad irtak alapjan - Neked is.

  • 2013.11.28 12:15:19D2

    Drámai a hajhullás. Elolvasod mindenhol, hogy milyen természetes és újranő, de egyrészt amikor az egész lakásban mindenhol (incl. csecsemő pelenkáját) hajszálak vannak, pedig folyton összefonva van a frizkó, másrészt hajmosás/fésülés után csomókban áll a kezedben a hajad, az eléggé lehangoló.

    Drámai a fáradtság. Koraterhesen és gyermekágy alatt bármilyen pozícióban/időtartamban képes vagyok aludni.

  • 2013.11.28 12:26:48baby bee

    @R2D2 & C3PO: igen, sztem is, gondold meg, mert nem lesz jobb. nekem is volt, de nagyon jól kezelhető. @D2: igen!!! és igen, szoptatás alatt nem fogytam semmit. nőgyógyi szerint 3 hónap alatt visszanyerem alakom, ez baromira nem igaz.

  • 2013.11.28 12:36:23D2

    @baby bee: khm még a fogyás elképzelhető (bár sokaknál nem jön be), de hogy visszanyered az alakod, az max. akkor, ha bébiszittyót fogadsz és naponta 12 órát edzel ;).
    (A nőgyógyid biztos pasi, a nők tudják: kilenc hónap fel, kilenc hónap le.)

  • 2013.11.28 12:39:08janper

    D2: nem no ujra. Azert nem, mert a terhesseg alatt nagyon lecsokken a hajhullas, es a szules utan az oreg, felesleges hajszalak kihullanak, ezt ertik felre sokan, es hiszik azt, hogy valami baj van, holott csak visszaall normalisra a dolog.

  • 2013.11.28 12:42:41hahaha999

    szerintem jól összeszedted, én is hasonlóan éltem át a babázás elejét (az én picim nagyon hasfájós volt, és sajnos nagyon sokat sírt, totál kétségbeestem, h mit csinálok rosszul)
    és nem hiszem, h ez negativizmus, nekem pl jó olvasni, hogy más is hasonlóan érez, mint én, így már nem hiszem azt, h én vagyok ennyire rossz anya... és igen, imádom a gyerekem, évek óta csak rá vártam, de attól még lehet nehéz, lehetek kétségbeesett, hogy jól csinálom-e, amit csinálok
    szóval köszönöm

  • 2013.11.28 12:47:18D2

    @janper: ha rövid a hajad nem veszed észre. Egyébként látszik a bébihaj.

  • 2013.11.28 12:53:53jojoka

    1-8 éves korig olyan cukik, hogy minden "rosszat" (nem is rossz csak kellemetlen, meg más mint a megszokott) elfelejtesz. Meg arról sem szól a cikk amikor már nem szopcsizik és végigalussza az éjszakát meg délután is alukál egy nagyot.

  • 2013.11.28 13:28:17Wind Callman tér

    a pici, a picibaba, a picibabával együtt fosizunk

  • 2013.11.28 15:38:53TiaMina

    Nem három óránként kell szoptatni, hanem amikor a baba kéri. És akkor nem kell utána fejni, mert beáll a dolog. A többi nagyjából OK.

  • 2013.11.28 16:14:04miriamele

    Az aggódás az teljesen felesleges. Mondom én, és soha, de SOHA nem aggódom semmin. A gyerekeim már felnőttek, de az ne jöjjön vissza rossz álmomban sem, amikor először vitte el a nagy a kicsit autóval külföldre. :-)

  • 2013.11.28 17:05:30Mr. Rocketfinger

    ez mind tök jó, csak nem értem, hogy miért kell feleslegesen stresszölni a népeket? aki magától is görcsöl a terhesség alatt, azon ez a cikk nem segít. aki nem görcsöl, az most majd elkezd agyalni. igazából senkin nem segít. ezek nem örök érvényű igazságok, nem kell előre kifeszülni olyasmin, ami lehet, hogy nem is úgy lesz, ahogy olvastad/elképzelted/elmesélték, stb...

  • 2013.11.28 17:50:27ViktoriaF

    Ez mind igaz, amirol a posztolo ir, de nekem meg mindig konnyebb volt egy picibabaval, mint egy 2-4 eves kisgyerekkel..Sokkal kiszamithatobbak a kisebbek.

  • 2013.11.28 18:26:23Rózsika

    nem lehet mindenre felkészülni. a probléma felmerül, anya megoldja. ezért anya. sokat picsogtam az első gyerekkel, most várom a másodikat, és nem gondolkodom azon, hogyan lesz. megoldom, ha kell, hát elfogadom a segítséget.. ...pedig a járulékos teendők még szaporodtak is az első gyerek babakora óta... a picsogás még néha visszajön, akkor gyorsan találok valami újabb feladatot...

  • 2013.11.28 19:18:05ezergabor

    Abszolút egyetértek vágtázó halottkémmel. Igen, vacak néha anyának lenni. Ha ezt nem tudja ellensúlyozni, hogy szereted a gyereked, akkor fordulj pszichológushoz. Komolyan, kellene egy oldal arról, hogy az iskola befejezése után mindenki hogy ki van akadva, hogy senki sem szólt, hogy ilyen nehéz dolgozni. Hogy fárasztó, meg hülye a főnök, meg túlórázni kell, meg fáj a lábam egész nap a magassarkúban, meg egyebek... Cserébe kapsz érte fizetést.
    Szülni, terhesnek lenni néha pocsék, de megéri, mert lesz egy gyereked. Ja, hogy ez nem arról szól, hogy engem tesznek boldoggá, hanem hogy nekem kell boldoggá tennem valakit? Hát, igen kérem.
    Egy vigasztaljon: ha gyereked van, MINDEN csak átmeneti. A rossz dolgok is.

  • 2013.11.28 19:38:38Delfinci

    Mindenki azt mondja 3 óránként kell szoptatni... nekem senki nem szólt, hogy nem is! Amíg a pocakban van a baba, ismeretlen számára az éhség, amikor megszületik nehezen viseli ezt az érzést. Kövezzetek meg, de én óránként-másfél óránként szoptattam eleinte. Éjjel is. Hat hónapos volt, amikor három óránként szopott (mellétáplálással). És nem azért, mert nem volt mit ennie, mert akkor még átvették a kórházban a tejet és oda is jutott annyi volt. Magam sem értem hogy bírtam. De ez elég megrázó volt. Én nem hagytam üvölteni, inkább felvettem, megszoptattam és csend volt. Meg egy boldog baba. :) (Tápszer nélkül. A cumisüveget nem fogadta el.)
    Szóval nekem erről nem szólt előre senki.

  • 2013.11.28 21:08:21zurka

    Nekem meg arról, hogy van olyan baba, aki NEM SZERET szopizni....az elején még nagyjából rendben ment a dolog, de ahogy elkezdett jönni a foga (igen korán), keserves menet volt, sírt, nem akart, ellökött...7 hónapos koráig bírtam, kövezzetek meg, de úgy döntöttem, ebből elég. Pedig addig volt tejem, de a folyamatos görcs nem tett túl jót a tejtermelésnek. Pedig én szerettem szoptatni, nem fájt, kifejezetten jól esett. Szóval ilyen is van.

  • 2013.11.29 08:23:44Frengi

    Érdekes: a babák átalában nem sírnak, ha valakire rá bízzuk őket, csak bennünket tüntetnek ki ezzel. sokszor előfordult, ha az addig 2-3 óránkét szopó és közben engem túráztató gyerekem apukával, vagy nagymamával 4-5 órát is képes volt aludni egyhujjában. Hazáérsz és megkapod, hogy mi bajod van neked tulajdon képpen, ez a gyerek csak alszik mint a tej.

    Egyébként a kutyám is képes hasonló tünetekre: mindenki mással minta kutya, csupán az én türelmem teszi próbára.

  • 2013.11.29 09:26:53Rongy Rázó

    R2D2 & C3PO - szerintem neked pszichológushoz kell menned. Ezt szeretetből és együttérzésből mondom, megesett a szívem rajtad, ahogy olvastalak. Ha dobsz egy üzenetet, tudok ajánlani, nagyon kedves nő, aki maga is megjárta a hadak útját és megtanulta szeretni azokat, akik hozzá járnak.

  • 2013.11.29 10:18:43punkcsaj

    fejés? háromóránkénti etetés? szerencsére nekem senki nem mondott ekkora baromságot.

    ettől függetlenül az első pár hét elviselhetetlen, az alvásnak valóban lőttek, egy jó ideig.

    kitartás.

  • 2013.11.29 12:19:47isolde

    punkcsaj: hát nekem anno maga W. Ungváry Renáta, a La Leche Liga elnöke személyesen magyarázta el öt naposan, hogy hogyan és mikor fejjek, szóval azért megvan ennek is a létjogosultsága egyes esetekben, nem feltétlenül mindig ostobaság :)

  • 2013.11.30 21:38:37Audrey80

    A parának sosincs vége, de tudni kell kikapcsolni. Ha ezeket csinálták volna a gyerekeim, kiugrottam volna az ablakon. Ezzel együtt másfél éves koruk előtt Artuhoz hasonlóan éreztem, de legtöbbször SEMMIT. Csak egy feladat volt a gyerek, kötelesség, állandó készültség. Az oviskor már igazán élvezetes.
    Pedig gyerekek jól aludtak, jól szoptak, mármint babához képest, 10-20 perc alatt ettek, nemám egy órát, mindig pisiltem is, legfeljebb kiságyban addig nézte a forgót vagy ordított.

  • 2013.12.03 00:48:42Slano

    nekem csak annyi jutott eszembe, hogy ahhoz, hogy parázzál, nem kell terhesnek lenni és gyereket szülni, lehet azok nélkül is csak úgy magadon, a párodon, ha van azon, ha nincs azon, a családodon, a munkádon, bármin, amihez kedved van. Minden hozzáállás kérdése, ez a gyerekre ugyanúgy igaz, mint bármi másra.

Blogok, amiket olvasunk

FOODY A világ 10 leggazdasabb séfje

A világ leghíresebb séfjei sokkal többek, mint szakácsok, ôk már márkák. Na de ki vezeti azt a listát, ahol Nigella csak az utolsó helyet tudta megcsípni?

ZEM 8 tanács kezdő futóknak, hogy ne hagyd abba a harmadik héten

Bárki elkezdheti, majdnem bárhol végezhető, és egy jó cipőn kívül semmi sem kell hozzá. Adunk néhány tippet, hogyan találhatod meg benne az örömödet, azaz hogyan nem fogod abbahagyni a futást pár hét után.

GADGETSHOP Így válassz okoskarkötőt

Az értékesítési adatok alapján az okoskarkötők az idei év slágercikkei lehetnek. Én is az okoskarkötők szerelmese vagyok, így elárulok néhány titkot, hogy tudj választani a több száz elérhető fajtából.
Ajánlok blogbejegyzést

Hirdetés

Bookline - Szívünk rajta