Pöttyös a gyerek - mindent a bárányhimlőről

Zanza!

A bárányhimlő sok szülő életét keseríti meg. Az egyik leggyakoribb fertőzéses betegség, melynek jellemző, szűnni nem akaró, viszkető pöttyei a gyerekkor és a közösségbe járás velejárói. Vagy mégsem? Az Országos Epidemológiai Központ szerint a bárányhimlő legjellemzőbben (az esetek 70 százalékában) az óvodás kor végéig fertőzi meg a gyerekeket, és a szakértők egyre inkább javasolják a fertőzés elleni védőoltást. Olvasó-szerzőnk, Tímea orvosként szakérti a betegséget.

A bárányhimlőt (varicella) legtöbben kiütésekkel járó, ragályos gyermekkori betegségnek ismerik. Az esetek zömében ez valóban így is van: 75-80%-a  a bejelentett megbetegedéseknek a 15 év alatti korosztályból származik. Viszkető kiütések jelentkeznek a bőrön, ritkán a nyálkahártyákon és a hajas fejbőrön is, melyek a betegség lefolyása során hólyagokká alakulnak át. Ezek beltartalma 1-2 napon belül zavarossá válik, majd a hólyagok beszáradnak és pörk marad a helyükön. A betegség enyhe lázzal, étvágytalansággal, hasi fájdalommal, gyengeséggel járhat.

A varicella cseppfertőzéssel terjed, de használati tárgyak is közvetíthetik, ennek is köszönhető, hogy nem ritkán – főleg a téli és tavaszi hónapokban – járványok formájában jelentkezik. Jó tudni, hogy a fertőzőképesség már 1-2 nappal a kiütések megjelenése előtt kezdődik, és a pörkök leeséséig tart. Miután a fertőzés bekövetkezett, a tünetek jelentkezésére kb.10-21 nap múlva számíthatunk.

Nem kívánt szövődmények

Sokszor az édesanyák a bárányhimlőt a gyermekkor szükséges velejárójának tekintik, és kevesen tudják, hogy ez a betegség nem minden esetben veszélytelen – időnként súlyos szövődményekkel is járhat. A bárányhimlő összekapcsolódhat légúti fertőzéssel - akár tüdőgyulladással -, középfül-gyulladással, idegrendszeri fertőzéssel, vagy például a viszkető kiütések vakarása ezek felülfertőződéséhez, elgennyesedéséhez vezethet. Minden tizedik szövődményes eset kórházi kezelésre szorul.

Ugyancsak kevésbé ismert tény, hogy a betegség felnőtteknél is jelentkezhet, azoknál, akik gyerekkorban nem estek át a fertőzésen. Felnőttkorban általában súlyosabb, hosszabb lefolyásra kell számítani. A beteg gyermeküket ápoló szülők, az óvodai, iskolai, egészségügyi dolgozók – amennyiben nem estek át gyermekkorukban a betegségen – fokozottan veszélyeztetettek.

Bárányhimlő és terhesség

A terhesség során is jelentős kockázatot jelent a fertőzés a várandós kismama, de a magzat számára egyaránt. Terhes nőknél például sokkal nagyobb a bárányhimlő szövődményeként fellépő tüdőgyulladás kockázata.

A bárányhimlő magzatkárosító hatásának a kockázata a terhesség első három hónapjában – ami a magzat szervfejlődésének időszaka – fokozott. Szélsőséges esetben ugyanis komplex, az idegrendszert, a látást, hallást, szívet, a végtagokat érintő, gyógyíthatatlan fejlődési rendellenesség alakulhat ki.

Ha a kismama fertőzése a harmadik hónap után alakul ki, a súlyos szövődmények kialakulásának kockázata a magzatra nézve már csekély. A szülés körüli időszakban azonban ismét nő a rizikó: amennyiben a kismama a szülés előtt öt napon belül, vagy két nappal utána betegszik meg, nagy mennyiségű vírus juthat a babába, aki világra jön még mielőtt az anya termelte ellenanyagokhoz hozzájutna. Az így fertőzött újszülöttek esetében súlyos lefolyású fertőzésre lehet számítani 10-12 napos korban, amely megfelelő ellátás nélkül az esetek 30 százalékában halállal végződik.

Aki túl van rajta

A betegség átvészelése egész életre szóló védettséget jelent, bár a varicella zoster vírus – a bárányhimlő kórokozója – látens formában a szervezetben marad, és az immunrendszer legyengülése, különböző betegségek, kezelések esetén az övsömör nevű betegséget okozza.

Megelőzés

Magyarországon 1998-ban törzskönyvezték a bárányhimlő elleni vakcinát (Varilrix), amely alkalmazásával a betegség, szövődményeivel együtt, megelőzhető. Így az életkor előrehaladtával kialakuló betegség súlyosabb lefolyása kivédhető, valamint a veszélyeztetett csoportokkal gyakrabban érintkezők (tanárok, óvónők, gyermeknevelők, hozzátartozók, egészségügyi személyzet) egészsége megóvható. Oltással megelőzhető a járvány kialakulása gyermekintézményekben, és egyéb zárt közösségekben. Alkalmazásával kivédhető a felnőttkori övsömör létrejötte.

A vakcina kimondottan ajánlott terhesség előtt álló és a betegségen még át nem esett nőknek, hiszen a várandósság első harmadában bekövetkező fertőzés súlyos, végzetes következményekkel járhat. Ebben az esetben a védőoltás beadását követően három hónapig terhesség vállalása nem ajánlott.

A megelőző vakcina 9 hónapos kortól adható, ez a gyártói ajánlás korábban nem volt feltüntetve, de mostanra az orvosok által teljeskörűen elfogadott. Két oltás szükséges, a másodikat leghamarabb 6 héttel az első beadása után. Az oltóanyag kevés mellékhatással jár, általában jól tolerálható, azonban ritkán enyhe lefolyású következményekkel járhat – jelentkezhet láz, légúti tünetek, enyhe kiütések, az oltás helyén fájdalom, bőrpír –, de ezek néhány napon belül megszűnnek.

Tímea

Blogmustra