Minden miniszoknyás nő dugni akar?

Olvasási idő kb. 3 perc

A Comedy Central ál-természetfilmje szerint igen. De hova gurulhatott el a gyógyszere annak, aki ezt kitalálta?

A Comedy Central viccesnek természetfilmes sorozata, A Betondzsungel Ösvényein a nagyvárosi élet mindennapjait mutatja be. A legutóbbi, inkább gyomorforgató, mint humoros részre, mely egyébként a csatornán is lement, kollégánk hívta fel a figyelmet.

Az 1 percnél kezdődő részben egy csinos, magassarkút és miniszoknyát viselő nő sétál el a melósok mellett, akik persze füttyögni és cuppogni kezdenek, miközben a sorozat főszereplője, Jivens O. Breewenses narrálja a történéseket.  A “vicc" lényege a következő:

  • ez a kincskeresők törzse
  • a szőke, szexi lány konkrétan párzási szándékát jelzi öltözékével
  • amikor nem reagál a munkások füttyére, amiatt van, mert “még nem találták meg a kincset”, vagyis egzisztenciálisan nem megfelelőek számára
  • a sportkocsiba azért ül be, mert azt az egyedet tünteti ki szexuális figyelmével, aki gazdag.

Ez az egész akkor sem lenne különösebben vicces, ha egy valóban felvilágosult világban élnénk, ahol

  • a nőket már nem zaklatják az utcán, sem máshol, és nincsenek előítéletek velük szemben öltözékük vagy csak szimplán nemük miatt
  • nem gondolnánk minden nőre azt, hogy csak és kizárólag a férfiaknak akarnak tetszeni
  • nem gondolnánk azt, hogy minden nő kurva.

Valójában viszont egy olyan országban élünk, ahol az emberek közel fele szerint elfogadható a nem kölcsönös beleegyezésen alapuló aktus, és ahol a nők 53%-a tudatosan (félelemből) kerül el olyan helyzeteket, szituációkat, ahol bántalmazás vagy zaklatás érheti.  Ha ön férfi, és nehezen hiszi el, amit a zaklatás magas arányáról állítok, kérdezze körbe nőismerőseit, érték-e őket traumatikus élmények utcán, tömegközlekedésen. És itt kifejezetten traumatikusra gondolok, nem arra, hogy szóltak-e már be nekik, az ugyanis a szó legszorosabb értelmében minden nővel, kb. bármilyen ruházatban, és mindenféle állapotban megtörténik.

Szóval kedves férfiak, gondolkodjatok el a következőn:

  • üvöltöttek-e rátok agresszívan (nem, nem kedvesen vagy bókolási szándékkal) nálatok fizikailag erősebb emberek az utcán, hogy “de megbasználak”
  • éreztetek-e már fenyegetettséget amiatt, mert olyan öltözéket vettetek fel, ami egyébként társadalmilag elfogadott sőt csinosnak számít
  • éreztetek-e kifejezett félelmet, ha éjszaka egyedül kellett valahonnan hazamenni, és szembejött egy nagyobb, ellenkező nemű társaság, vagy ha úgy éreztétek, valaki huzamosabb ideig jött mögöttetek, stb., kerültetek-e el emiatt kényszerből szituációt
  • gúnyolódtak-e már rajtatok amiatt, mert ezt vagy éppen azt az embert tüntetitek ki a szexuális figyelmetekkel, kérdőjelezték-e meg ennek a szándékait, akartak-e beleszólni
  • kezelnek-e úgy benneteket, mint akik csak és kizárólag szexuális céllal tudnak egy másik nemű ember közelébe menni, legyen az negatív vagy pozitív.

A nők életében a fentiek nagyon, nagyon sokszor előfordulnak. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy ne lennének kedvesen bókoló férfiak, meg hogy a férfiakat ne érné zaklatás, vagy szexuális bántalmazás... csak.

Gondolom nem akarunk senkit, se melóst, se banktisztviselőt, se diplomatát, se vezérigazgatót, se timbuktui táncosfiút arra tanítani, hogy rendben van, ha egy nőt kurvának néz, és jogában áll beszólni neki, vagy füttyögni utána. Éppen ezért vannak dolgok, amikkel nem viccelünk, vagy nem így, és ez egy jó példa. És igen, egy olyan világban ahol kiemelkedően magas a nők elleni fizikai és verbális erőszak aránya, egy televízióadónak igenis van felelőssége a normák alakításában.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Miklya Anna
Miklya Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.