Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mert a konyhában a helyük? Nagy Katalintól kasztíliai Izabellán át Margaret Thatcherig volt ám jópár olyan nő, akik nem esnének át egy vak komondoron.
Ostoba és szexista hozzáállásból és beszólásokból nincs hiány a magyar kormányzat részéről, legutóbb Angela Merkel német kancellárnak címezve fejtette ki Földi László, az Információs Hivatal egykori vezetője a közmédiában, hogy le kellene mondania, mert bár "ő Európa jelenlegi vezetője, és bár elvileg erre teljesen alkalmas, mégis: mikor nyert meg háborút egy nő?"
Távol álljon tőlünk a kioktatás, de nekünk azért már szimpla általános iskolai történelemóráról is rémlenek háborút nyert uralkodónők. Földi nyilatkozatára azóta rengeteg válaszreakció született politikusoktól és közszereplőktől egyaránt, mi olyasvalakiére támaszkodnánk, aki szakmájából adódóan kétségbevonhatatlanul hitelesnek tekinthető. Gábor György, az MTA tudományos fűmunkatársa egy Facebook-bejegyzésben rántott össze egy gyors listát olyan keménykezű nőkről, akik hosszú évtizedekig uralkodtak, sőt, háborúkat is nyertek. Alább kicsit körbejártuk, kik is voltak ők.
Többfunkciós nők már a Bibliában is
Kezdjük a Bibliával, amelyben Lappidóth neje, Debóra prófétanő, Bárákkal, Abinóam király fiával háborút indított Jábín, kanaánita király ellen. Már Debóra sem az a feleség volt, aki beérte volna azzal, hogy a konyhában a helye, hanem közbenjáró bíró, prófétanő, Izrael anyja - és kiváló katonai stratéga. A nevének jelentése annyit tesz, mint,"méhkirálynő”, "darázs”, "méhecske”, és a feljegyzések szerint ez illett is rá, alapvetően kedves, nagylelkű nő volt, de ha a szükség úgy hozta, keményen odadöfött az ellenségnek, legyen szó akár szellemi vitáról, akár igazi háborúról.
A bibliai történet szerint Debóra seregének nem voltak jó esélyei a győzelemre, ugyanis az ellenség vezetője, Sisera óriási haderővel rendelkezett. Egy történész ezt írta erőfölényéről:„Sisera tábornok vezetése alatt ott volt 300.000 gyalogos, 10.000 lovas és 900 vasszekér. Ezek a vasszekerek nemcsak a főutakat és a földutakat ellenőrizték, hanem egy egész hadsereg képes volt hajtani, s a kerekeken levőkardok elvágták a legerősebb és legbátrabb katonák lábait is. Félelmetesek voltak, mint napjainkban a tankok. Izraelnek nem volt válasza az ilyen tömegpusztító, a pokol gyomrában kovácsolt, halálos fegyverekre”.
A csekély esélyek ellenére Debóra (aki maga is katonáival együtt, a frontvonalban harcolt) mindezek ellenére is győzelemre vitte a háborút, sőt, olyannyira leverte az ellenséget, hogy azok kénytelenek voltak gyalog menekülni. Győzelmét a Biblia is megörökíti, és Mint Gábor György megjegyzi: "a héber Biblia legősibb fejezete a Debora győzelmi éneke (Bírák könyve 4-5)".
A történelem szerint is voltak nők, akik háborúkat nyertek
Megértjük, ha a Bibliában írottakat nem mindenki veszi készpénznek, de a történelem jegyzett eseményeivel azért már nem lehet vitába szállni. Itt van például I. Izabella kasztíliai és león királynő, aki férjével együtt a spanyol történelem legjelentősebb uralkodói voltak. Izabella nevéhez fűződik a kasztíliai örökösödési háború, amelyet 1479 februárjában V. Alfonz csúnyán elbukott. Miután Trujillóban aláírták az új egyezményt, a teljes kasztíliai nemesség elfogadta a királyi pár uralmát.
Keménykezű és sikeres uralkodó volt II. avagy "Nagy" Katalin cárnő is, akinek irányítása alatt Oroszország a leghatalmasabb politikai erővé vált Délkelet-Európában, az 1768-74-es orosz-török háborút követően. A harcok ideje alatt az Oszmán Birodalom óriási vereségeket szenvedett el, többek között Çeşménél, illetve Kagulnál.
Az Európa nagyanyjaként emlegetett brit uralkodó, Viktória királynő 63 éven és hét hónapon át tartó királyságával a második leghosszabb ideig uralkodott a britek fölött, szerepel minden idők leghosszabb ideig trónon lévő uralkodói között, és nem utolsó sorban ő volt a királynő a győztes Krími háború idején is. A történelem során igazi legendává vált, még Winston Churchill is Viktória nagy napjait emlegette.
Jól példázza a nők inkompetenciáját I. Erzsébet is, akinek uralkodásának 45 évét az angol történelem aranykoraként tartják számon, sőt, nevét a tíz legnagyobb brit személyiség között emlegetik. Nem véletlenül, ugyanis Erzsébet nemcsak okos, de szerethető személyiség is volt, és óriási népszerűségnek örvendett az alattvalói között. Sőt, mi több: uralkodása alatt, 1588-ban verték le a spanyolok Nagy Armadáját, ami tengeri hatalommá tette Angliát. Úgy fest, a történelem szerint mégis lehet valaki annak ellenére jó vezető úgy is, hogy az érzelmi intelligenciája nem a nullát verdesi, és nem kizárólag az aktuális hatalmi érdekek mentén cselekszik.
"Ma még életben vagyok, de holnap már nem biztos, hogy élni fogok. Az utolsó leheletemig szolgálni fogom az országot, és ha meghalok, minden csepp vérem Indiát fogja erősíteni és egységben tartani." – ezt sem egy tökös férfi mondta, hanem Indira Gandhi, aki tehetséges stratéga volt, és mellesleg elsőként irányíthatta nőként óriási hazáját. Elnöksége során, 1971-ben India beleavatkozott a pakisztáni függetlenségi háborúba, majd le is győzte Pakisztánt a szovjetek segítségével.
Szarvashiba lenne kihagyni a sorból a Vasladyt, Margaret Thachert, aki nemcsak az angol politikai élet kiemelkedő alakja volt, hanem brit nőként ő tölthette be először a miniszterelnöki posztot, és ő volt az első, aki a Konzervatív Párt élén egymás után három parlamenti választást nyert. Háborúskodásban is volt annyira erős ellenfél, mint a vitákban, az ő elnöksége alatt brit győzelemmel ért véget, a Falkland-szigeteki háború.
Természetesen volna még kiket felsorolásba venni, de ez a (jó) pár név bőven elég érv arra, hogy a nők mennyire nem képesek "érzelmektől mentes”, racionális döntéseket hozni, urambocsá' a férfiaknál jobb vezetőkké, háborús stratégákká válni. Persze, csak ha a konyhából kifelé jövet keresztül nem esnek át egy vak komondoron.
