Tudja, mit csinál egy könyvsebész?

Olvasási idő kb. 3 perc

Brian Dettmer orvosi segédeszközökkel esik neki idejétmúlt könyveknek, hogy látványos szobrokat faragjon belőlük.

Nem csak japánok látnak fantáziát a könyvfaragásban. Könyvsebésznek hívja magát a New York-i székhelyű művész, Brian Dettmer, aki szikék, csipeszek, kések és egyéb sebészeti segédeszközök segítségével boncolja fel, majd faragja ki bonyolult szobrait, ráadásul mindehhez elavulttá vált enciklopédiákat, régi orvosi folyóiratokat, szótárakat, tankönyveket, térképeket és más érdekes irodalmi műveket használ fel alapanyagként – írja a MyModernMet.com szerzője. A „könyv át- és beültetést” is végző 1974-es születésű művésznek pár kérdést is feltettek figyelemfelkeltő munkáival kapcsolatban.

Galéria ikon

14

Galéria: Brian Dettmer munkái
Fotó: briandettmer.com

Hogyan írná le a munkáját?

Munkám során együttműködöm a már meglévő anyaggal és a múlt alkotóival, így új kapcsolatot teremtek az eredeti koncepció és a könyv új elemei között. A forma és az információk mondanivalója az idő múlásával elhalványul, így megmutatom annak még fel nem tárt mélységeit. A könyv formája pedig lineáris egy nem lineáris világban, ennek fizikai megváltoztatásával a benne lévő információk is megváltoznak, új funkciók és váratlan szerepek jelennek meg.

Galéria ikon

14

Galéria: Brian Dettmer munkái
Fotó: briandettmer.com

Van valamilyen háttértörténete a kedvenc darabjainak?

Azt hiszem, hogy az egyik kedvenc darabom a The New Books of Knowledge. 2007 és 2008 körül már több különböző könyvvel is kísérleteztem, de ez volt az első olyan, amit sikeresen elkészítettem. Ez nem úgy működik,mint egy átlátható térkép, hanem inkább úgy, mint egy szervezet, amely több, különálló alkatrészből áll. Először a könyvborítókat hajlítottam és ragasztottam meg, de ezen belül is különféle vastagságú elemekkel kísérleteztem. Miután egymáshoz kapcsoltam őket, megcsiszoltam az oldalakat és az így kapott „tömböt” kezdtem el faragni. De míg eljutottam a faragás fázisáig, addig hetek teltek el. Mikor nekiláttam, még fogalmam sem volt, hogy a végén mi sül ki az egészből.

Az évek során fejlesztett a technikáján?

Remélem igen, mivel mindig igyekszem felkutatni az új lehetőségeket. Könyvekkel 2001 körül kezdtem el dolgozni, a faragásukba pedig 2003 táján fogtam bele. De csak 2007-ben kezdtem el kombinálni egymással a könyveket, akkor készítettem több könyvből egy egységes alkotást. Szóval azt mondanám, hogy a részletek és a különböző megközelítések valóban fejlődtek az elmúlt években. Sokan úgy gondolják, hogy van egy határ, amit már nem fogok tudni megugrani, és meglepődnek, mikor látják, hogy mennyit változtak a munkáim a kezdetek óta. Sok munkám intuitív és gyakran, mikor nekilátok egy műnek, fogalmam sincs, hogy mi lesz abból a legvégén.

Galéria ikon

14

Galéria: Brian Dettmer munkái
Fotó: briandettmer.com

Vannak olyan kortárs művészek, akiket úttörőnek tart?

Mindig csodáltam Tim Hawkinson munkáit, Tom Friedman pedig eszembe juttatta, hogy mennyi lehetőség van a hétköznapi anyagok használatában. Buzz Spector volt az első olyan művész, akit könyvekkel, mint anyaggal láttam dolgozni.

Segítségedre volt az internet vagy a közösségi média abban, hogy többen megismerjék a munkáidat?

Szeretnék majd szervezni egy beszélgető estet a könyv jelenlegi szerepéről, történelméről és jövőjéről a médiakultúrában. A digitális világban sokkal könnyebben elérhető minden információ, mint valaha. Bár nekem még kicsit formátlannak és törékenynek tűnik az egész egyszerre, de ugyanakkor persze ijesztő és izgalmas is. Az internet nagyszerű dolog, mert önfenntartó elemként működik. Én nem Twitterezem és a Facebookon sem vagyok megtalálható, szóval ezen a téren nem igazán támogatom saját magamat. Kissé közhely, de a dolgok tényleg alulról épülnek most. Szerencsés vagyok, hogy egyes blogok, újságok és magazinok megemlítik a munkáimat és ezáltal megismerhetik azt mások is.

Galéria ikon

14

Galéria: Brian Dettmer munkái
Fotó: briandettmer.com
 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?