Mindannyiunk magánélete belefér egyetlen órába

Olvasási idő kb. 3 perc

Fullajtár Andrea és Alexis Latham két párban jelenítik meg a világ összes szerelmesét, hogy kiderüljön: nincs megoldás. Magánélet kritika.

Megint a Jurányi, mert úgy tűnik, valamiért bírjuk - leginkább talán azért, mert elég színes a repertoár. Most éppen a Scallabouche Theatre Magánélet című színházi kísérletén jártunk, ami Noel Coward drámája alapján készült. A Scallabouche Theatre-t még 1998-ban hozta létre Alexis Latham brit színész-rendező, aki közel húsz éve él Magyarországon. Most Fullajtár Andreával és Gyergye Krisztiánnal állítottak színpadra egy párkapcsolatokat boncolgató színművet, félig magyarul-félig angolul, de ez senkit se ijesszen el, mert az előadás - hadd lőjük le a poént - zseniális. 

Aki élt már valaha hosszabb párkapcsolatban, annak nem kell magyarázni a folyamatos ellentéteket, amiket az együttélés okoz. De most nem is a piszlicsáré, mindennapos dolgokra gondolunk, hanem a két fél személyiségéből eredő problémák áthidalhatatlanságára. Kábé mindenkinek kötelezővé tennénk a megnézését, annyira pontosan érez rá - az elvileg az 1930-as években játszódó - színmű a különböző, mégis mindenkiben ott bujkáló embertípusokra. A rendező leporolta a színdarabot, és kizárólag az alapszituációt megtartva húzta rá a történetet két színészére. 

Fotó: Berze Zsófia

Már az alaphelyzet is remek: egy párkapcsolati terápián járunk, ahol nemcsak a párokat, hanem rögtön azok új partnereit is megismerhetjük. A színészek ebben a feldolgozásban azonban nem változnak, csak a személyiségek, de azok igen élesen. (Amikor Fullajtár Andrea elkezdi törni a magyart, már sejthető, hogy most egy másik nőt alakít, Elyot új partnerét, aki egy jóval femininebb, lágyabb teremtés Amandánál, és Amanda új partnereként Elyot, azaz  Alexis Latham is egy bohókásabb karaktert hoz.) Így hiába szólna a darab eredetileg arról, hogyan találkoznak a válás után öt évvel új nászútjaikon a régi szerelmesek, a nászút itt háttérbe szorul, és a terápia veszi át a főszerepet.   

Egy kanapén ismerjük meg Amandát és Elyotot, akiknek nemcsak az anyanyelvük más, de egymásról alkotott nézeteik is. A terapeuta egy hümmögő női hang, aki nem hagyja a feleséget panaszkodni, és miután meggyőződnek arról, hogy még annyi együttműködésre sem képesek, hogy megállapodjanak egy közös szóban, amit veszekedéskor kimondanak, inkább elválnak. Az új partnerek se kecsegtetnek azonban sok jóval, mindkettőnek vesszőparipája az első feleség/férj, és addig zrikálják velük szerelmeiket, míg azok ismét egymásra nem találnak - hogy aztán újra egy kanapén kössenek ki, ahol halálra szekírozhatják egymást. 

A Magánélet ezzel együtt se sokkal hosszabb egy óránál, ami azért jó, mert végig azért szurkoltunk, hogy még ne legyen vége. Jó nézni a párokat, mert hiába lehet tudni, hogy ezeket az isten is egymásnak teremtette, ordít róluk, hogy képtelenek az együttélésre. 

Fotó: Berze Zsófia

Az előadás magyar és angol nyelven játszódik, de ez ne riassza el azt, aki esetleg nem beszéli a nyelvet, mert ettől függetlenül is tökéletesen érthető. Gyergye Krisztiánnak ezzel a darabbal adatott meg az, hogy rendezőként is részese lehet az előadásnak, végig kint ül a nézőtéren és az alaptörténeten kívül egy másik világba is betekintést enged: a színházi próbák világába. Megmutatja, hogy három különböző színházi kultúrából érkező ember (Fullajtár a Katonából képviseli a klasszikus színházi értékeket, míg Alexis Latham az angol színjátszás és az improvizációs technika szakembere, a rendező maga pedig a fizikai színház egyik képviselője) miként tud megbirkózni a műhelymunkával, és bizony sok helyen kiderül, hogy pont olyan nehezen, ahogy emberi kapcsolataikban. Ez persze kiszólásokkal jár a darabból, ami a nézőnek úgyis felüdülés, hogy közben egy pillanatra se akarják elhihetni vele, hogy ez most egy spontán leállás, hanem tökéletesen illeszkedik abba. 

Mivel az elvileg négyszereplős darab nagyjából minden lehetséges aspektusát felvonultatja egy lehetséges párkapcsolatnak, a néző akkor is könnyen azonosul a szereplőkkel, ha a kevésbé temperamentumos fajtából való. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk, mert tökéletes tükröt tart elénk. Reméljük, jó sokáig fog menni, mert ennek az előadásnak tényleg csak egy kanapéra, meg egy kis szobára van szüksége ahhoz, hogy megszülethessen. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?