Unortodox pontgyűjtő akcióval neveli ki a jövő vásárlóit az IKEA

Olvasási idő kb. 3 perc

A takarékosságra nevelés keretében 17 látogatás után gyermekünk megvehet egy ötezer forint értékű terméket.

Az Ikea új, kifejezetten gyermekek számára elérhető akciót hirdetett: a Peták névre keresztelt rénszarvassal hirdetett vásárlási lehetőség a cég szerint arra szolgál, hogy a 12 év alattiak megtanulják, hogyan kell bánni a pénzzel. A cél nemes, de a megvalósítás több sebből vérzik: a rendszer bonyolult, a játékpénz értéke a megvásárlandó tárgy árától függően változik, és ha szerencsétlen gyerek épp valami drágább árut nézett ki, takarékosságra nevelés helyett egyszerűen szívatja őt a pontrendszer.

Fotó: Ikea

A leírás szerint egyszerűen hozzá lehet jutni a takarékkönyvhöz. Az Ikea gyermekklubjába regisztrálhat minden 0-12 éves korú gyermek. Az ÁSZF alapján a szabályos regisztráció feltétele az, hogy a gyermeket törvényes képviselője regisztrálja, illetve az, hogy a jelentkező, vagyis a gyermek aláírása szerepeljen az űrlapon – akkor is, ha egy mindössze 3 éves gyermek szeretne csatlakozni, hogy önerőből szerezhesse meg álmai plüssbaglyát. Remélhetőleg a regisztrálást végző munkatárs aláírás helyett beéri egy-egy kusza cicával, virággal vagy autóval is.

Pozitívum, hogy a pénz, vagyis a peták megszerzése nem túl bonyolult, nem csak vásárláshoz kötik: jár már pusztán azért is, mert a gyerek a szüleivel együtt betette a lábát az Ikeába. Emellett gyerekmenü vásárlásával, gyerekeknek szóló akciós ajánlat után, illetve a petákgyűjtésről szóló programokon, rendezvényeken lehet gyarapítani a kölök vagyonát.

A nehézségek ezután jönnek: bár az üzletlánc a pénz kezelését kívánja megtanítani a gyerekeknek, nem egyszerűsítették meg a dolgukat. A petáknak ugyanis nincs meghatározott, forintban kifejezhető pontos értéke. Megnézve azokat a termékeket, melyeket jelenleg megvehetnek a gyermekek, elsőre az derül ki, minél drágább áruról van szó, annál többet ér egy peták. Jobban megnézve az is kiderül, ez az állítás sem teljesen fedi a valóságot.

Fotó: Ikea

A legdrágább árkategória a 35 petákos. Ennyiért kapható többek között játszószőnyeg, ágyneműhuzat-garnitúra, különféle lámpák (ezek eredeti, vagyis a 12 éven felülieknek fenntartott ára 3990 és 4990 forint között mozog(. Tehát egy peták jelen esetben 114–142 forintot ér.

Ha azonban a 6 peták alatti termékeket (szívószál, áfonyaital, csokoládé) nézzük, akkor nyugodtan beszélhetünk a peták jelentős elértéktelenedéséről. Ebben az esetben ugyanis a fizetőeszköz értéke már a felére csökken, mindössze 40-50 forintot ér.

Ebben a jelentős értékkülönbségben az Ikea szerint az a nemes célkitűzés rejtezik, hogy gyermekünk megtanuljon spórolni, gyűjtögetni. A nagyobb célok eléréséhez azonban rögös út vezet.

A legdrágább, ám egyben a leggazdaságosabbnak tűnő, 35 petákos termék megvételéhez ugyanis legrosszabb esetben is 17 alkalommal kell ellátogatni az Ikeába (Family klubtagság esetén elég csak kilencszer, mert nekik egy látogatásért 2 peták jár). A szükséges látogatások számát ugyan lehet csökkenteni a rendezvényeken való részvétellel, és a gyerekek számára szóló ajánlatok kihasználásával, de legoptimistább számításaink szerint 5-6 látogatás így is szükséges.

Ezek után jogosan merül fel a kérdés, tényleg hasznos-e ez a program, vagy csak újabb burkolt módja a fogyasztásra ösztönzésnek? A cég ugyan hangsúlyozza, hogy a peták megszerzése alapesetben nem kerül semmibe, de a járulékos költségek miatt mégis csak a családi kasszából tűnnek el jelentős összegek azért, hogy a gyermekünk megtanuljon spórolni. Hiszen már az is pénzbe kerül, hogy eljussunk az üzletbe, és ha az ember bejut az Ikeába, nem távozik üres kézzel, még akkor sem, ha eredetileg nem akart venni semmit. Mindez különösen igaz akkor, ha gyerekekkel látogatunk oda, még akkor is, ha erről az egész peták-gyűjtögetős játékról amúgy nem is hallottak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?