A fákkal együtt a Kertem is eltűnik majd a Városligetből

Olvasási idő kb. 2 perc

Úgy tűnik, elszámolta magát az a menő japán építészcsapat, akik a Magyar Zene Házát terveznék: nemhogy nem tudnak megmenteni fákat az építkezés során, de még továbbiakat is ki kell irtani.

A ligetlatvany.hu terveit elnézve a jövőben búcsút mondhatunk a város egyik leghangulatosabb kerthelyiségének, a Kertem nevű kocsmának: ha ugyanis a jelenlegi tervek alapján épül meg a Sou Fujimoto által tervezett Magyar Zene Háza a Városligetben, az pont ennek a helyén áll majd. Mi a szabadtéri szórakozóhely miatt is aggódunk, de osztjuk a szakemberek és a környezetvédők álláspontját is, akik az értelmetlen fakivágások okát nem értik.

Fotó: ligetlatvany.hu

A menő japán építésziroda tervei szerint a megvalósításhoz 26 fát kell kivágni és 17-et szándékoznak megmenteni. A ligetlatvany.hu szerint azonban, ha figyelembe vesszük a fák törzsátmérőjét, magasságát, korát, lombkoronájának közelségét a tetőhöz, akkor egy sem marad majd. Az oldal cikkéből kiderül az is, hogy a pinceszint és a nézőtérnek szánt domb miatt további 44 fát kell kivágni, amelyeket ugyan facsemetékkel kívánnak pótolni, de azok az árnyékoló tetőknek köszönhetően alulfejlettek maradnak majd.

Fotó: ligetlatvany.hu  

A felmerült problémán felbuzdulva megkérdeztünk egy szakavatott tájépítészt is arról, hogy valóban ilyen fakivágásokra számíthatunk e a ligetben. „A magyar valóságban biztosan. Tény, hogy sok pénzzel meg lehet menteni a nagy fákat, mármint ha az a cél. Csak sajnos a vezetékekre nem tudnak vigyázni, nemhogy a fák gyökerére.

Fotó: ligetlatvany.hu

Eleve úgy kezdődik, hogy felméretik majd a fákat, amikor kiderül, hogy a fele életveszélyes, a másik fele meg beteg, stb. Amúgy néhány éve a Margitszigeten is volt egy hasonló hiszti, ott végül átültették a nagy fákat. Ezzel egyébként sem lesz helyrerakva ez a park, ami a kontinens első közparkja. A Városliget ugyanis Angliát leszámítva Európa első olyan közparkja, ami ennek is készült. Anno sok tájépítész és építész önként készített róla tanulmányt. Az egészhez először is egy rendezési terv kellene nem pedig pályázat” – mondta a tájépítész.

Ha valakit behatóbban érdekel a Liget sorsa, akkor ide kattintva tanulmányozhatja a városliget hasznosításáról szóló anyagot, itt pedig megtekintheti, milyen alternatív koncepciót dolgozott ki egy független szakértői csoport a Liget Budapest új múzeumi épületeire kiírt tervpályázatára.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

bb
bb
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.