Ön lakott már üvegajtós lakásban? Ön is gyűlölte? A szakértő szerint is csak nagyon ritkán indokolt – de akkor miért olyan gyakori?
Ön lakott már üvegajtós lakásban? Nem olyan ajtóra kell most gondolni, ami kizárólag üvegből készült, hanem aminek a közepén van egy nagy (vagy több kicsi) üvegbetét. Amikor én először szembesültem az üvegbetétes ajtók valóságával, már jóval húszon felül voltam, ketten költöztünk össze egy kétszobás kis lakásba, ahol a két szoba között egy üvegbetétes ajtó volt. Eleinte rengeteg helyzetben nagyon zavart (lásd alább), de azt gondoltam, majd megszokom. Nem szoktam meg, továbbköltöztünk (nyilván nem emiatt), de sajna az üvegbetétes ajtók azóta is üldöznek. Az elmúlt egy évtizedben további két ilyen lakáshoz volt szerencsém.
Az alábbi öt pontból kiderül, hogy miért kellemetlen üvegbetétes ajtókkal ellátott lakásban lakni, de természetesen egy hivatásos lakberendezőt is megkérdeztünk arról, hogy a sok hátrány ellenére mik az előnyei az ilyen nyílászáróknak. Nikoletti Petra válaszait és ötleteit az öt pont alatt találja.
1. Nincs külön éjszakázás – Velem sokszor fordul elő, hogy éjszakába nyúlóan dolgozom otthon. Egy kétszobás kis lakásban már önmagában is idegesítő, hogy én hajnalig motoszkálok, ha a másik normális életritmus szerint aludni szeretne, pláne tragikus a helyzet akkor, ha a két szoba között üveg van az ajtóban, és ha én égetem a lámpát a nappaliban, akkor az bevilágít a hálószobába is. Kipróbáltuk azt, hogy egy pokrócot az ajtóra terítünk, így viszont nem lehetett becsukni az ajtót.
2. Mindenhol sötétíteni kell – Hiába néz nyugatra az ön hálószobája, ha keletre is néz egy szoba és a két helyiség között üveg van az ajtóban. Hamar megtanultam, hogy az üvegajtós lakásokban este körbe kell menni és le kell ereszteni az összes redőnyt az összes ablakon, különben hajnalban a napsugarak kerülőúton, az ajtón keresztül köszönnek be a hálószobába. Persze biztosan sokan vannak, akik nem ébrednek fel az üvegajtón keresztül vízszintesen beszűrődő napsugarakra reggel ötkor, én azonban sajnos nem alszom ennyire jól. Így aztán a nappaliban is besötétítek, ha a hálóban szeretnék aludni, mert, ugye, az ajtót hiába csukom be.
3. Rendesen látni úgysem lehet – Az üvegbetétes ajtók értelme nyilván az, hogy ha van egy ablaktalan helyiség a lakásban, akkor oda is szűrődjön be valamennyi természetes fény. Kár, hogy a kellemetlenségekért cserébe ezt a funkciót még sose sikerült kihasználnom. Először is a kétszobás lakásunkban nem volt ablaktalan helyiség, tehát nem is értem, hogy jutott eszébe a tulajdonosnak az ajtóüvegezés. De a kettes és a hármas számú lakásokban tényleg volt egy-egy előszobaszerű folyosócska, aminek nem volt ablaka. Felmerül azonban a kérdés, hogy ki akar az előszobában huzamosabban tartózkodni úgy, hogy az összes ajtó be van csukva. Senki.
Ha valamiért bent vagyok, kinyitom az ajtót, és kétszer annyi természetes fény jön be, mintha becsuknám, és az üvegbetéten átszűrődő fényre hagyatkoznék. Van olyan ember, aki ha fényt akar, üveget rakat az ajtóba. Én, ha fényt akarok, kinyitom az ajtót. Ön szerint melyik megoldás egyszerűbb?
Na jó, tegyük fel, hogy mégis van valami marha fontos halaszthatatlan dolgom, amit csakis az ablaktalan előszobában tudok elvégezni, csakis csukott ajtók mellett. Ebben az esetben viszont az ajtóüvegen keresztül beszűrődő fény biztosan elégtelen ahhoz a valamihez, amit ott éppen csinálnom kell, tehát kénytelen vagyok felkapcsolni a villanyt. Úgyhogy az üvegbetétnek már megint nincs értelme. Ha kell érdemleges mennyiségű fény kell egy ablaktalan helyiségbe, akkor szerintem egy üvegbetétes ajtó annyit ér, mint halottnak a csók.
4. A fürdőszobáról ne is beszéljünk – Mindhárom kérdéses lakásban üveges (volt) a fürdőszoba ajtaja is, holott mindhárom lakásban van (volt) rendes ablaka a fürdőnek is, tehát egyikben sincs sötét. A fürdőszobai üvegajtó akkor idéz elő kényelmetlen helyzeteket, amikor vendégeink vannak. Ha csak mi ketten vagyunk otthon, akkor persze kit zavar, hogy az üvegajtón keresztül áttetszik, hogy aki bent van, az éppen a vécén ül-e vagy a pattanását nyomja ki a tükörbe hajolva (különösen egyértelműen látszik minden a homályosított üvegen keresztül, ha a fürdőben ég a villany). De ha vendégek vannak, akkor azért kicsit feszélyezi az embert, hogy kintről egy pillantással meg lehet állapítani, mi folyik a mellékhelyiségben. Kinek jó ez?
5. Balesetveszély – Az utolsó ponthoz nem kell hosszas kifejtés, az üveg törékeny, betörhet és baleseteket okozhat. Nem is kell, hogy az embernek gyereke legyen, elég egy kis huzat, bevágódik az ajtó, és már repülnek is a szilánkok.
Ezek után tényleg szükségünk volt Nikoletti Petra lakberendezőre, aki egyben a Térkultúra című blog szerzője is, hogy (figyelem, szóvicc következik) a másik oldalról is megvilágítsa ezt a kérdést – az üvegbetétes ajtóknak ugyanis mindezek ellenére megvan a maga helye, illetve funkciója. „Csak olyan helyiségek közé érdemes üvegajtót tenni, ahol a funkciók nagyjából hasonlóak, és jól átgondoltan nem zavarja egymást az 'áthalló' fény” – mondja a lakberendező. „Ilyen jellemzően a magyar lakások hall helyisége, amely ablak nélküli, így jellemzően a nappaliból üvegajtón keresztül jön át a fény. Ha például itt kap helyet az étkező, akkor nem valószínű, hogy zavarják egymást a tévéző és étkező emberek.
Az üveg persze szép, csillogó, fényes, ezért szeretik. Kicsi lakásban például lehet sokat használni, sőt ajánlott is, hiszen a visszatükröződés növeli a teret. De ha a funkciók nem engedik meg az áttűnést, akkor érdemes festett üveget használni. A hátoldalán valamilyen színnel megfestett üveg semennyire nem látszik át, de rendelkezik az üveg tértágító pozitívumával, és nagyon esztétikus. Ha pedig nem kellene „áthallás”, de fényre szükség van, akkor érdemes elgondolkodni egy felülvilágítón, azaz egy olyan megoldáson, ahol az ember fejmagassága fölé telepítünk egy üvegfalat, így a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Nehéz ezt szépen megoldani, de egy kreatív szakembernek mindig vannak jó ötletei.”
