PORONTY

Miért ne lehetne ugyanolyan jó anya egy férfi?

2014. október 26., vasárnap 09:28

Hosszú időn át senki sem kérdőjelezte meg az „anyák jobban tudják” elvet a gyereknevelésben és főleg a csecsemőkről való gondoskodásban. Aztán egyre többen tették fel a kérdést: nem lehetséges-e, hogy az alapvetés, miszerint a nők alkalmasabbak a gyereknevelésre, jobban értenek a gyerekek nyelvén, csupán (vagy legalábbis nagy részben) a nyugati világ társadalmi berendezkedésére vezethető vissza – a nők nevelik a gyerekeket, a férfiak pénzt keresnek –, annak létjogosultságát alátámasztó hitrendszer, igazán erős alapok nélkül.

Az anyai ösztönről mindenki hallott már, az apairól kevésbé. Megoszlanak a vélemények, létezik-e egyáltalán, legalábbis olyan alapokon nyugszik-e, mint az anyai ösztön. Egy nő esetében a terhesség hónapjai, a hatalmas hormonális változások, a méhében érzett magzat és a szülés önmagában is erős köteléket jelent(het) a csecsemő felé, míg a férfiak mindezt csak külső szemlélőként figyelhetik, át nem élhetik.

Azonban az ösztön nem egy kizárólag genetikailag meghatározott viselkedésformát jelent. A szülői gondoskodást mint ösztönt tekintve inkább olyan, öröklött alapokon nyugvó viselkedést kell elképzelni, aminek megfelelő beinduláshoz és működéséhez nagy szükség van a környezeti tényezőkre, külső behatásokra és tapasztalatokra.

shutterstock 129684884

Egyetlen nőn sincs olyan gomb, amit a terhesség, majd a gyerek születése benyom, mire futni kezd az agyában az anyai ösztön nevű program, és innentől megy minden, mint a karikacsapás, olthatatlan szeretetre gyúl a gyerek iránt, és rajongva gondoskodik róla, kifulladásig. Rengeteg vizsgálat támasztja alá, hogy azok a nők, akiket elhanyagoltak a szülei, rideg érzelmi-nevelési környezetben nőttek fel, maguk is hajlamosak lesznek elhanyagoló, szeretet nélküli anyává válni – kell tehát az a rengeteg pozitív külső inger és tapasztalat, ami miatt egy kislány később jó anya lesz.

Azaz a terhességi és szülési hormonális-pszichés változások önmagukban nem elegendőek a megfelelő szintű gondoskodási készséghez. A szülés lehet hatalmas öröm forrása és olyan hormonlöket, hogy az anya első látásra beleszerelmesedik a gyerekébe. Sokaknak azonban a gyermek megszületése után idő, rengeteg fizikai kontaktus és együttlét kell ahhoz, hogy igazán megszeressék a kicsit, úgy, ahogy a szülő csak a gyermekét képes szeretni, hogy feltámadjon a gondoskodás és a védelmezés – ekkor már úgy tűnik, zsigerből jövő – érzése és készsége.

De ha ez így van, miért ne lehetne ugyanolyan „jó anya” egy férfi is? Egy nemrégiben elvégzett vizsgálat szerint például az apák ugyanolyan jól felismerik sírásról a saját gyermeküket, mint az anyák  – feltéve, hogy elegendő időt töltenek a gyerekükkel. Azok, akik napi négy óránál kevesebbet voltak a kicsivel, rosszabbul teljesítettek.

És itt van a lényeg: az együtt töltött idő. Ez a kutatás is azt a nézetet erősíti, hogy a szülő-gyermek kötődés erőssége, a megfelelő fizikai-érzelmi gondoskodás képessége hatalmas részben annak az eredménye, hogy a szülő mennyi időt és energiát „feccöl” a gyerekbe. Ez pedig nemtől teljesen független dolog.

Az érzelmileg pozitív, szeretetteljes környezetben nevelkedés fontossága szintén nem újdonság, a tekintetben sem, hogy mekkora hatással van a későbbi szülői viselkedésre. De a nevelésnek vannak más, fontos hatásai is: csak mostanában kezd megváltozni az a szemlélet, ami a fiúknál az érzelmek elnyomását, ki nem mutatását („Egy ilyen nagyfiú nem sír!”) helyezte előtérbe, „férfiakat nevelt”, és ami már a kezdet kezdetétől igyekezett mindkét nembeli gyerek fejébe jól beleverni, kinek mi lesz a dolga nagykorában: a lányok babáztak, a fiúk autóztak. Az átjárást a két kör között nem nézték jó szemmel.

shutterstock 33292828

Nincs mit csodálkozni azon, ha ilyen nevelési múlttal sok férfi idegenkedve tekint a csecsemőgondozásra, a kisgyerekkel foglalkozásra, esélyt sem adva apai ösztönei kibontakozásának, megtapasztalásának. Egyre többen vannak viszont azok is, akik önként és örömmel kiveszik a részüket mindebből, mert tudják: az nem fog működni, hogy évekig alig törődök a gyerekkel, „mert az anyja úgyis jobban tudja”, aztán amikor elég nagy lesz hozzá, hogy megtanítsam vezetni, megjelenek mint tekintélyes apafigura, és beszállok az életébe. Ennek a hozzáállásnak a fentiek tükrében az a veszélye, hogy nem alakul ki szoros kapocs apa és gyermeke között, és az apában sem élednek fel igazán az apai ösztönök.

Fontos lenne tehát minél jobban tudatosítani, hogy a szoptatást leszámítva az apa is mindent meg tud adni, amire egy kisgyereknek szüksége van. Ugyanúgy képes nem csak fizikailag ellátni, de babusgatni, szeretgetni, odaadóan gondoskodni, meghallgatni, vigasztalni stb. Nagyon jó lenne, ha a törvényi változások is arrafelé mutatnának, hogy az anya és az apa egyenlő súllyal legyen jelen a gyerekek életében.

De ez nem így van. Még mindig nagyon erős a nyomás, hogy az anya maradjon otthon évekig a gyerekekkel (mert, ugye, az anyai ösztön is ezt kívánja), az apa pedig – ha akarja, ha nem – sokkal kevesebbet tud velük lenni, mert dolgoznia kell. Jelenlegi társadalmi mindennapjaink tehát inkább hasonlítanak az elefántok világára, ahol a nőstények meg a fiatalok külön élnek a felnőtt hímektől. Kérdés, jó-e ez így nekünk, és jó-e a gyerekeinknek?

KOMMENTEK

  • 2014.10.26 10:18:02gabcigirl

    Azért, mert ő nem nő. Azt hittem, valami conchitawurst-szerű akárki adta ezt a hülye címet, de nem :D

  • 2014.10.26 14:17:2649agymenet

    Azért, mert a férfi - leszámitva a rátóti legényanyát - nem anya, hanem apa.

  • 2014.10.26 17:25:21mortullus

    köszönjük Emese!

  • 2014.10.26 20:08:18fityfirity

    'Sok férfi idegenkedve tekint a csecsemőgondozásra, a kisgyerekekkel való foglalkozásra'

    Basszus, hát létezik olyan gyengeelméjű nő aki úgy olyan 'férfinak' szül gyereket aki a fent mondat már előreláthathatòan is jellemző?! O Aki ilyen hülye (pardon), az meg is érdemli...

    Csak egyetlenegyszer esett volna ki olyasmi a férjem száján hogy nem hajlandó teleprodukált pelenkát kicserélni, vagy szórakoztatni a fiunkat amíg én pl hajat festek, esetleg felmerült volna hogy ő -a szopin kívül persze-nem hajlandó engem bârmikor 100százalékosan helyettesíteni, minden bizonnyal sarkon fordultam volna ahelyett hogy rózsaszín párával a szemem előtt gyereket szüljek neki, aztán később rinyáljak hogy 'jajnekemsenkisesegít'.

    De van egy fiunk aki piszok jól mulat az Apjával amíg az Anyukája valamivel nagyon el van foglalva. :)) És nem igênylem hogy Ő rohangáljon pelenkázni állandóan, de ha bármikor szükség van rá, szájhúzás nélkül átcsomagolja. :)

  • 2014.10.26 20:46:13Jega

    A nők feladata az anyaság, DE van sok férfi, aki ugyan olyan jól képes ellátni ezt a feladatot, mint egy nő, ÉS közöttünk is van jópár nő, aki , mint anya fabatkát sem ér.

  • 2014.10.26 21:03:57The Pervert SpiderMan

    Emese most már indul a buszod... (egy felháborodott férfi olvasó, aki két törpét nevel tökegyedül...)

  • 2014.10.26 23:00:10bigpopper

    ... amiért pl. a nők sem tudnak autót vezetni. na ugye.

  • 2014.10.27 07:49:01Nand

    Na, a feminácik megint nyomulnak.. Hivatkozási alap egy vizsgálat, hogy a férfiak ugyanúgy felismerik a gyermekeik sírását?? Muhaha! Végül is tényleg csak ennyiből áll az egész gyereknevelés.

  • 2014.10.27 10:56:36kolbászmustárral

    A baráti körömben körülnézve, tényleg nincsen olyan ember, akinek jó lenne a viszonya az apjával. Viszont ebből tanulva, ezek az emberek mindent megtesznek azért, hogy ők ne kövessék el ugyanezt saját gyerekükkel. Van két egyedülálló apa ismerősöm, róluk akár "A mintaszülő" szobrot is lehetne állítani.

  • 2014.10.27 10:56:58alte trottel

    Köszönjük Emese!
    Majd ha lesz egy férjed és lesz gyereked is akit _SAJÁT MAGAD_ látsz el dadus, szobalány, szakács- és társalkodónő nélkül, akkor rá fogsz döbbenni a világ borzalmas igazságtalanságára, miszerint hiába zuhansz te hóttfáradtan és kifacsarva az ágyba, ha az a ded éjjel megmozdul, megváltozik a szuszogása, netán nyikkan egy visszafogottat, téged már hajít is ki az ágyból a hormonális katapult, míg életed párja vígan horkol tovább, amíg a csimota üvöltése el nem éri a 120 decibelt!
    No _EZÉRT_!
    (és tudja a franc, de ha tőlem egyik feleségem is elvárta volna, hogy _ANYJA_ legyek a kölöknek, hát úgy vágom ki, hogy likat vág a falon! Én _APA_ vagyok, _VAZZE!_)

  • 2014.10.27 11:31:13baberlevel

    A csecsemőről való gondoskodás nem agysebészet, bárki meg tudja csinálni aki szereti a gyereket és szerez benne egy kis gyakorlatot. Az, hogy mi egy apa és mi egy egy anya feladata társadalmi konvenció - ha nem így lenne, akkor nem lehetne olyan sokféle apa és anya. Apósom pl. "nem tud" még megfogni sem egy csecsemőt, a saját apukám viszont ringat, etet, altat, pelust cserél... nincs olyan, hogy AZ APA vagy AZ ANYA ilyen vagy olyan, vannak apák, anyák, párok... Szerintem senkinek se kell senkit "kivágni", meg kell találni azt, akivel egyetértünk, hogy ki mit csináljon a gyerek körül. Szerintem szoptatatáson kívül mindenki képes mindenre (ha akarja és gyakorolja), a konkrét szerepek, feladatok megállapodás kérdése.

  • 2014.10.27 11:31:45baberlevel

    A csecsemőről való gondoskodás nem agysebészet, bárki meg tudja csinálni aki szereti a gyereket és szerez benne egy kis gyakorlatot. Az, hogy mi egy apa és mi egy egy anya feladata társadalmi konvenció - ha nem így lenne, akkor nem lehetne olyan sokféle apa és anya. Apósom pl. "nem tud" még megfogni sem egy csecsemőt, a saját apukám viszont ringat, etet, altat, pelust cserél... nincs olyan, hogy AZ APA vagy AZ ANYA ilyen vagy olyan, vannak apák, anyák, párok... Szerintem senkinek se kell senkit "kivágni", meg kell találni azt, akivel egyetértünk, hogy ki mit csináljon a gyerek körül. Szerintem szoptatatáson kívül mindenki képes mindenre (ha akarja és gyakorolja), a konkrét szerepek, feladatok megállapodás kérdése.

  • 2014.10.27 12:31:34pirospottyos

    Hat, en azt itt most kozhirre tetetem, hogy szerintem az en ferjem sokkal jobb szulo, mint en. PEdig en vagyok a gyerekeim anyja, de megis napi szinten lep meg, mennyivel turelmesebb, "osztonosebb" szulo a ferjem nalam.

  • 2014.10.27 14:41:18alte trottel

    Mi nem volt érthető?
    Én _APA_ vagyok!
    (hímtagom és heréim vannak, nincsenek petefészkeim, méhem és hüvelyem, csökevényesek a mellbimbóim és nincsenek tejmirigyeim)
    Eddig érthető?
    És ezek után ki az az elmebeteg, aki azt várja tőlem, hogy _ANYA_ legyek?

  • 2014.10.28 11:49:12czege

    azon túl, hogy a cikk címe miatt kicsit bizarr, nem lehetne kicserélni a kifelé hordozós képet egy egészségesre?

  • 2014.10.28 20:47:22Kisfa

    Nekem is nagyon bántja a szemem a hordozós kép

  • 2014.10.28 21:10:45The G

    Igen, tessék kicserélni az előre néző hordozott babát. Ez nem helyes tartás, ne tesék reklámozni itt. Hordozni csak anya/apa felé néző módszerrel hordozunk hason hordozás esetén!

  • 2014.10.28 21:52:59Vili Doli

    Szerencsétlen a cikk címe!

    Gondolom, csak azt akarta közölni, hogy egy apa ugyanolyan jól el tudja látni a gyereket, mint az anyja. Ez így is van.
    De ettől még az apa nem lesz anya.

  • 2014.10.29 03:58:53lüke

    jaj istenem

  • 2014.10.29 04:00:28lüke

    Jaj istenem/mondja egy anya ,mert lükének nem nevezené magát egy apa se ,azaz egy férfi/

  • 2014.10.29 13:24:49Emmanuel Goldstein

    hár igen, bár a szoptatással vannak még technikai jellegű problémák...

  • 2014.10.29 22:49:39D-verse

    @alte trottel: -tte +l = vén troll, igazi primitív barom vagy

  • 2014.10.30 17:01:44kovacsugynok

    Ennyi kretén hozzászólót csak nálunk találni - tisztelet a kivételnek persze. Köszönjük idióták.
    A cikkel nincs baj. Veletek annál több.

  • 2014.10.30 20:45:26blacklord

    @alte trottel:
    ad 1) öreg, a nickedben helyesírási hiba van
    ad 2) a cikk nagyjából azt kapargatja, hogy az olyan dolgok, mint az általad leírt "hormonális ágyból katapultálás" az azon múlik, hogy mennyi időt töltesz a gyerekkel. Én pl. a szoptatás befejezte után jó 1 évig jártam a lányomhoz eleinte minden éjszaka, és igen, a végén már én ébredtem fel, az asszony pedig nem. De nyilván ha valakinek az a vezérlőprogram fut a fejében, hogy "amit én csinálok, az csak jó lehet, amit én csinálok, az csak jó lehet, amit..." akkor nyilván belekapaszkodik mindenbe, csak hogy ne kelljen önmagának bevallania, hogy lehet, hogy valamiben nem egészen volt ideális a hozzáállása...

  • 2014.10.30 23:54:39mekeke

    Aki herével rendelkezik, ki lett nevezve marhának, ha gyerekről van szó. Most pedig hihetetlen felfedezés, hogy nem az.
    Könyörgök, legyen már az, hogy mindenki a képességei szerinti melót végezhessen....

  • 2014.11.05 23:31:33alte trottel

    D-verse 2014.10.29 22:49:39
    Hiába hízelegsz cicuka, még a te kedvedért se leszek anya!
    (nem lehet mindenki olyan decens, visszafogott és empatikus mint kiskegyed)

  • 2014.11.05 23:49:25alte trottel

    blacklord 2014.10.30 20:45:26
    1. Közöd? (megsúgom, hogy ne _ENNYIRE_ : Ez egy "nickname" és nem egy Sprachprüfungsabhandlung.)
    2. Szóval szerinted ha elég időt töltesz a gyerkőcökkel, akkor beindul a menstruációd is és 50 alá süllyed az IQ-d? (ez utóbbi a hozzászólásod alapján elképzelhető)
    3, Esetleg a feminista csúcsbaromságok tódítása és az anyává válás helyett megpróbálhatnál _APA_ (és nem mellesleg _FÉRFI_ lenni). No persze, ha ilyen irányú bátortalan kísérleteid esetében hetekig a díványon kell aludnod, akkor nem szóltam.
    És még mielőtt a jól idomított házipincsik szokása szerint előkapnád a nagyágyút, a kiscsoportos "Nemisigaz bibibííí mert az mind te vagy!" frappáns visszavágást, közlöm, hogy évtizedek óta élek boldog és harmonikus házasságban, ahol én _FÉRFI ÉS APA_ vagyok, a nejem meg _NŐ ÉS ANYA_!

SZÓLJON HOZZÁ!

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Kérdezz szakértőnktől

Dr. Gyarmati Andrea gyermekgyógyász válaszol.

Kérdezni szeretnék »

Shopline

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés