PORONTY

Ezek az iskolaérettség kritériumai

2014. január 3., péntek 12:36

A törvény szövege szerint az a gyerek, aki az adott évben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, tanköteles korba lép, ami azt jelenti, hogy elkezdheti az iskolát. Azonban ez nem "teljesen" kötelező, óvodavezetői engedéllyel a következő naptári év szeptemberében, vagyis a 7 éves kor betöltése után is lehet iskolába mennie, sőt, van, aki akár 8 éves korában is megkezdheti az elsőt.

A gyerek 6. életévében az óvónő döntheti el, hogy szerinte érett-e már a gyermek az iskola megkezdésére. Az olyan helyzetekben, amikor vitatható a kérdés, és az óvoda nem tud teljesen egyértelműen nyilatkozni róla, szükséges, hogy egy szakértő mondjon véleményt a gyermekről.

A 2008. szeptember 1. előtt születetettek iskolakezdési lehetőségeit mutatja be az alábbi táblázat, mintának a Nefmi egy évvel korábbi anyagát használtuk.

   Dátum Betöltött életév Feltétel
Az iskolakezdés legkorábbi időpontja 2014. 09. 01. 6   
Halasztott iskolakezdés 2015. 09. 01. 7 Óvodavezető döntése
Legkésőbbi iskolakezdés 2016. 09. 01. 8 Szakértői bizottság döntése

Ezt kérheti az iskola, kérheti az óvoda, vagy akár kérheti maga a szülő is, azonban nem kötelező minden esetben szakértőhöz fordulni. Ha szülőként valaki nem ért egyet az óvoda döntésével az iskolaérettség kérdésében, akkor kikérheti a szakértő véleményét. A szakértői vélemény alapján az iskolaigazgató dönt, hogy beiskolázza- e a gyermeket.

"Gyakorló pedagógusként (hosszú időt voltam óvónő, és még hosszabb ideig tanító) nagyon ajánlom a szülőnek, hogy hallgassa meg a gyermekét nevelő pedagógus véleményét" – mondta Kelemenné Lukács Pendzsi. "Ahogyan nem egyszerre tanulnak meg gyermekeink járni, beszélni, úgy az iskolaérettségnek is egyénenként eltérő az ideje. Óva intek mindenkit attól, hogy gyerekét idő előtt beiskolázza. Semmiről nem marad le, ha egy évvel később kerül iskolába. Sőt! Egy év alatt nagyon látványos lehet az érés szociálisan, szellemileg és még fizikailag is. Arról pedig még nem is beszéltem, hogy az iskolaéretlen gyermeknek egy életre elmegy a kedve a tanulástól, hiszen a kudarcot sem ő, sem a szülő nem tudja feldolgozni."

A szakember segítségével összeállítottunk egy listát, mit is jelenthet az iskolaérettség:

Testi fejlettség:

Hatéves korra egy átlagos gyerek kb. 120-130 cm, és 20-22 kg. Eltérések lehetnek, de ha a szükséges fizikai erő nincs meg, felmerül a kérdés, bírja-e a gyerek az iskolával járó megnövekedett terhet. Tapasztalat szerint a kisebb súlyú gyerek fáradékonyabb, teljesítménye hullámzóbb.

A második alakváltás jele a fogváltás. Ez tájékoztatást ad az idegrendszer érettségéről is. A második alakváltás a gyerek számára megterhelő, nem jó, ha ez egybeesik az iskolakezdéssel.

A cipőfűző megkötésének a tudása csak részben gyakorlás függvénye (finommotorika, téri tájékozódás, vizuális megfigyelőképesség).

Egészséges, ép érzékszervek:

Az írás, olvasás tanulásához elengedhetetlen a jól működő látás, hallás. Érzékszervi fogyatékosság esetén sokkal nehezebb a tanulás.

(A pedagógus találkozott olyan rejtett fogyatékossággal is, ami már akkor derült ki, amikor keresték a tanulási nehézség okát. (pl. látótérkiesés, keresztezett szem és füldominancia, lassú beszédhallás stb.)

Eszközkezelés, ceruzafogás:

A helyes ceruzafogás megsegíti a vonalvezetést. Helytelen ceruzafogással sokkal nagyobb erőfeszítést jelent az írás. Nehézségei igazán akkor jelentkeznek, amikor az írás mennyisége megnövekszik.

Mozgás:

Nagyon fontos az elemi mozgások összerendezettsége. Ezek a mellúszás, kúszás, mászás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, guggoló járás, szökdelések, fejemelések háton, hason. Ezek pontatlan, hibás végrehajtása az idegrendszer éretlenségét jelenti. A tanulási nehézséget akár 70 százalékban okozhatják.

Szintén idegrendszeri rendellenességre utal az egyensúlyérzék bizonytalansága, ez  figyelemkoncentrációs és magatartási zavart okozhat.

Fontos a finommozgások fejlettsége is.

A vállöveknek, csuklónak, ujjaknak mozgékonynak, függetlennek kell lenniük. Ez előfeltétele az írástanulásnak. Jó tudni, hogy a beszédmozgás is finommozgás.

Átlag szülő nem gondol arra, milyen fontos szerepe van a keresztcsatornák jó működésének. Ennek az a szerepe, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Ha nem történt meg a függetlenedés, a gyermek nem csak a kezével ír, hanem sokszor a lába, nyelve, egész teste követi az írásmozgást. Az akaratlan mozgások pedig nagyon fárasztják a gyermeket, egyszerűen elfárad az írástól.

Testséma:

Nagyon fontos, hogy ismerje saját testét, méghozzá biztonsággal. Bizonytalan testséma a világban való tájékozódást is bizonytalanná teszi.

Dominanciák:

Fontos, hogy az iskolába kerülő gyermek kialakult dominanciával rendelkezzen. A nem megfelelő kézzel történő írástanulás súlyosabb esetben beszédzavarhoz is vezethet. A dominanciák akkor hibátlanok, ha azonos oldalra esnek. Az ellentétes oldali lábhasználat pl. gyakran jár együtt a számolási készség gyengeségével.

Az ellenoldali szem használata átállíthatja a kezet. Az ilyen gyerekek gyakrabban olvasnak visszafelé, felcserélnek betűket, akár szótagokat. Lassúbb a szövegértés, és a szövegre való emlékezés. A füldominancia akkor jó, ha domináns kéz oldalára esik. Az ellenoldali fül használata eredményezhet pontatlan és lassúbb beszédhallást, ritmus gyengeséget.

Szem, szem-kéz koordináltság:

Ha a két szem koordinálatlanul mozog, vagy nehezen fixál, az olvasás, és az írás megtanulását nehezíti. A szem-kéz koordinálásra van szükség akkor, amikor a vonalrendszerben kell elhelyezni a betűket.

A szakember szerint éretlenségénél fogva a hatéves gyermek még alkalmatlan arra, hogy a szűk vonalrendszerben, a vékony ceruzával szépen tudjon írni. "Az úgynevezett kézközépcsont csak kb. 10-12 éves korra éri el a teljes érettségi fokát. Vagyis amikor a jól szervezettnek mondott oktatási rendszerünk megköveteli, hogy a gyermek 6 éves korában megtanuljon írni, arra kényszerít, hogy erőszakot vegyünk a természet rendjén" – mondta Kelemenné Lukács Pendzsi.

Térérzékelés:

A beiskolázás előfeltétele a jó térérzékelés. Bizonytalan térérzékelés a gyermek nyugtalanságát okozhatja. Egész személyisége bizonytalanná válhat. Indokolatlan félelmei lehetnek, ami akár agresszióban nyilvánulhat meg.

A térirányok felismerése térben és síkban elengedhetetlen feltétele az írás, olvasás megtanulásának.

Reprodukáló képesség térben és síkban előfeltétele annak, hogy a gyermek le tudja utánozni, másolni a látott mozdulatot, térbeli konstrukciót, vagy a síkban alkotott mintát. Ennek hiányában képtelen lesz önállóan dolgozni. Képtelen lesz átfordítani a tanítói utasítást, mintát. Mint tudjuk ugyanis, a tanulás egyik legfontosabb útja az utánzás, másolás.

Soralkotás, sorritmus folytatása: az írástérben és időben meghatározott rend, szabály szerint alkotott sor. Az olvasás egy betűsor dekódolása. Vagyis a soralkotás képessége nélkül lehetetlen megtanulni írni, olvasni.

Az iránykövetés képessége azt jelenti, hogy a gyermek keze képes legyen a gyors, hirtelen irányváltoztatásra. Vizsgálat tárgyát képezi az is, hogy a gyermek számára melyik a természetes irány. Az, hogy balról jobbra haladva írunk, olvasunk, megállapodás kérdése, nincs köze a természetességhez. Nem biztos, hogy a gyermek számára magától értetődő ez az irány. Ezt meg kell tanulnia.

Alak-háttér:

A fontos információk kiválasztásához szükséges a biztos alak-háttér megkülönböztetés. Azért kell, hogy a gyermek el tudjon vonatkoztatni a zavaró körülményektől, meg tudja különböztetni az alakot a háttértől. Ennek hiánya okozza a figyelem elterelődését, elvonja a figyelmet az olvasott szövegről, tekintete ugrál a sorok között.

Gestalt látás:

Az olvasástanuláshoz szükséges ez a képesség. Ettől függ, hogy a gyermek tudja-e a részeket egészként értékelni, a betűsort szóként felfogni. Fejletlensége okozza az összeolvasás nehézségét.

Alak, forma, szín és nagyságállandóság:

A betűfelismeréshez, olvasáshoz szükséges képesség. Fejletlensége okozza, hogy a gyermek nem tudja megkülönböztetni, megfeleltetni a kis és nagybetűket. Nem tud nyomtatottról írottra átfordítani.

Mint tudjuk, minden hangnak négy betűalakját kell megjegyeznie, és ezek a betűalakok előfordul, hogy nem is hasonlítanak egymásra. Ezen képesség hiányában ez lehetetlen lenne.

Azonosság felismerése a betűfelismeréshez szükséges. Ez teszi lehetővé, hogy különböző szövegkörnyezetben is felismerje a betűket.

Különbözőség felismerése szintén a betűfelismeréshez szükséges. Fejlett megkülönböztető képesség nélkül nagyon nehéz az olvasás, írás megtanulása. Hiánya betűtévesztést, helyesírási nehézséget okoz.

Auditív megkülönböztetés:

Ez jelenti az egyes hangok elkülönítésének képességét, az időtartam meghallását, a zöngés-zöngétlen hangok megkülönböztetését. Hiánya nehezíti az írás-olvasás megtanulását. Komoly helyesírási nehézséget okoz.

Analizálás-szintetizálás:

Előfeltétele az olvasás, írás megtanulásának. Azt jelenti képes- e a gyermek hangokra bontani a szavakat, és a hangokból képes-e szavakat összerakni. Hiánya gyenge olvasást, írást, helyesírási nehézséget eredményez.

Átfordítási képesség:

Ez az a képesség, amikor az egyik érzékelési síkon szerzett ismeretet egy másik érzékelési síkon reprodukáljuk. Amikor a látott, hallott, tapintott, vagy emlékképek formájában tárolt ismereteket képi formában jelenítjük meg, vagy egy jelsorral; az írással. Átfordítás az is, ha elmondjuk, amit látunk, hallunk, tapintunk. Hiánya nagy nehézséget okoz a tollbamondásnál, vezethet írásképtelenséghez, rajzolási képtelenséghez, szóbeli felelet nehézségéhez.

Általános tájékozottság:

Egy hat éves gyermeknek illik tudni a nevét, szülei nevét, lakhelyét, születési évét, szülei foglalkozását. Széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie az őt körülvevő világról. Életkorának megfelelően el kell tudni helyezni magát időben, társadalmi környezetben. Ismernie kell az évszakokat, napszakokat, napokat, és azok változásait.

Beszédkészség:

Iskolakezdésre tökéletesen kell ismernie az anyanyelvét. Árnyaltan, összefüggően és grammatikailag helyesen kell megfogalmaznia érzelmeit, gondolatát. Egy adott képről, összefüggő mondatokban kell beszélnie.

Gondolkodás:

A megfelelő szintű fogalmi gondolkodás előfeltétele az iskolai életnek. Ekkora már spontán el kell végeznie az elemi gondolkodási műveleteket. Ha gondolkodásmenete nem logikus, vagy nem tudja elvégezni az elemi gondolkodási műveleteket, mint pl. összefüggések felismerése, következtetések levonása, elemi logikai műveletek, ítéletalkotás, felmerül az értelmi fogyatékosság gyanúja.

Problémamegoldó gondolkodás: Fejletlensége megnehezíti az írás, olvasás tanulását, a beilleszkedést. Képtelen lesz az önálló munkára.

Az emlékezet:

A tanulásban elengedhetetlen az emlékezet megfelelő szintű fejlettsége. Szükséges a bevéséséhez, feladattartáshoz. Ehhez a következőkre van szükség:

Vizuális emlékezet:

- mechanikus

- késleltetett

Auditív emlékezet:

- mechanikus, szó, szám

- késeltetett

- hosszú távú

- ritmus emlékezet

Bármelyik emlékezetfajta nem megfelelő működése nehezíti a tanulási folyamatot. Hiányosságai lehetetlenné teszik az ismeretek rendszerré szerveződését, ennek hiánya meggátolja az alkotó felhasználást.

Figyelem:

A jól rögzíthető és tartós figyelem a feltétele a tanulásnak. A nehezen rögzíthető, könnyen elterelhető, megtapadó figyelem nehezíti, esetleg lehetetlenné teszi az ismeretszerzést. Másodlagos tünetként jelentkezhet a súlyos magatartási és beilleszkedési probléma.

Emberrajz:

10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével.

Feladattudat, feladattartás:

Iskolai munka elengedhetetlen része. Az iskolaérett gyermek megérti, hogy vannak kötelességei, aminek akkor is eleget kell, hogy tegyen, ha nincs hozzá kedve, fáradt, vagy inkább játszana. Ha ez nem alakul ki, nehéz lesz az iskola, nyűg a tanulás.

Jó kudarctűrő képesség:

Nélkülözhetetlen a tanuláshoz. Tudja elfogadni, hogy előfordul, hogy valami nem sikerül elsőre. Lássa be, hogy hibázhat, és ne veszítse el türelmét, ne adja fel a próbálkozást. Tanulja meg, a hibázás a tanulás útja.

Felnőttekhez való viszony:

Fontos, hogy bizalommal forduljon a felnőttekhez, ha segítségre van szüksége. A szembeszegülő gyerek megnehezíti helyzetét az iskolában.

A felsorolt alapképességek megléte szükséges ahhoz, hogy az iskolai tanulás folyamata örömteli és akadálymentes legyen a gyermekek számára. Egy-egy képesség fejletlensége még nem teszi lehetetlenné a tanulást, de kisebb- nagyobb galibát már okozhatnak. Ha több területen mutat gyengébb teljesítményt a gyermek, felmerül az iskolaéretlenség gyanúja.

KOMMENTEK

  • 2014.01.03 13:49:20Mad Mind

    Ha ez mind teljesül egy gyereknél, az legalábbis különc és ezért nem való iskolába, mert elnyomja a sok hiperaktív, akarnok. :D

  • 2014.01.03 14:55:23Jokkura

    és,ha ógörög klasszikusokat idéz franciául, JAVA -szkirpteket ír Microsoftnak, integrálban megoldja a emberiség problémáját,tökéletesen tudja az összes finn igeidőt és alkalmazza ,csukott szemmel ,a háta mögött lerajzolja a Parlament épületét,agyműtétet analizál....akkor elkezdheti a hoffman-féle első elemit

  • 2014.01.03 14:57:00kiraaaaa

    Ezek teljesen átlagos követelmények. Normál gyerek tudja.
    A baj a sok disz-faszos gyerekkel van, illetve akarnok szüleikkel, akik nem viszik időben fejlesztőpedagógushoz a gyereküket. Hanem nyomják szerencsétlen gyereküket előre, ahelyett, hogy a gyereknek megfelelő intézményt találnának. S talán akkor a normális gyerekek nem szenvednének hátrányt.

  • 2014.01.03 15:39:51bohar

    Elhiszem hogy ez lenne az ideális és a tökéletes, de mi van azokkal az országokkal ahol 4-5 éves korban kezdődik az iskola? Olvasással, írástanulással.. Vagy ez csak a magyar iskolaérettség lenne. Más, ha egy gyerek ennek többé kevésbé megfelel, de a rengeteg "követelményből" néhány nem teljesül, az óvodavezető nem fogja visszatartani csak azért mert mondjuk fáradékony, vagy nem jó az emberrajza, vagy mert nem tudja hol dolgozik az apukája, nem tud cipőt kötni, vagy nem kezdődött el a fogváltás-amennyiben mondjuk 6 és fél éves és a helyére meg szükség van!

  • 2014.01.03 17:04:48ne vada

    Hajlamos vagyok osztani kiraaaaa véleményét. Ezeket egy átlagos gyerek simán tudja, egyik sem ördöngösség.
    Egy csomó dolgot nem tudnak viszont ezekből azok a gyerekek, akik egészen az iskolakezdésig nem jártak közösségbe, anyuci otthon mindent megcsinált helyettük, apuci sohasem hagyta, hogy veszítsenek a társasjátékban, soha nem voltak kötelezettségeik, csak jogaik, amikkel visszaéltek. Jaaa, hogy a mai gyerekek többsége ilyen? Hát, erről a "kedves" szülők tehetnek...

  • 2014.01.03 21:30:35BDancer

    "Átlag szülő nem gondol arra, milyen fontos szerepe van a keresztcsatornák jó működésének. Ennek az a szerepe, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. " Ez nem keresztcsatorna, hanem keresztmozgás és izoláció, azaz függetlenítés.
    A keresztcsatorna kifejezést az észleléssel kapcsolatban használjuk. Nem a testen keresztben lévő, keresztben történő dolgokra! Audio, vizuális és a kivitelezésben a motorikus. Pl. a hangos olvasásban mindhárom ott van: Az keresztcsatornák automatikus működése alapvető feltétele az eredményes tanulásnak. Másik felsorolásban pl. verbális-kinesztetikus-taktilis keresztcsatornákról lehet beszélni. Tehát többféle érzékszerv által küldött információk egyidejű, egymást támogató feldolgozását jelenti keresztcsatornák (eredményes) működése.

  • 2014.01.03 22:43:29vasszűz

    "Elhiszem hogy ez lenne az ideális és a tökéletes, de mi van azokkal az országokkal ahol 4-5 éves korban kezdődik az iskola? Olvasással, írástanulással.. Vagy ez csak a magyar iskolaérettség lenne"

    Úgy tudom, hogy igen, ez csak Magyarországon feltétel. Ahol 4-5 évesen kezdődik az iskola, ott effektíve még nem tanulnak, az inkább amolyan előkészítő. Tulajdonképpen a nagycsoport is iskolai előkészítő, lányomék is már feladatlapokat töltenek ki (mármint színezni kell, meg csoportosítani stb., szóval nem komoly tesztekre kell gondolni).
    Az is igaz, hogy a magyar rendszernek túlzott követelései vannak egy 6-7 éves gyerekkel szemben.

  • 2014.01.04 16:15:37Holdmaci

    " az óvónő döntheti el, hogy szerinte érett-e már a gyermek az iskola megkezdésére. "

    Én meg azt kérdezem,ki dönti el,hogy az ovőnő érett-e ezen kérdés eldöntésére."

  • 2014.01.04 16:42:22kikiva

    érdekes egy cikk ez... Angliaban pl mar a 3 evesektol (kb. kicsoport ovi) mar elvarjak vege fele, hogy le tudjak irni a keresztnevuket. 4 evesek, (reception class ~ kozepso ovi) mar tanuljak a hangokat irni es olvasni, es ev vegere mar elvarjak toluk, hogy szavakat, sot talan egyszeru mondatokat is irjanak (pl. I like cars.) De teszem hozza, a nagy tobbsegnek eleg akom-bakomok a betui, mert raadasul nem is nyomtatott, hanem folyamatos irast tanulnak (cursive writing) Ugyhogy mire elkezdik az elso osztalyt (5 evesen), mar tudnak egyszeru szavakat, sokan egyszeru mondatokat olvasni es irni. Masodik osztalyban (6 evesen kezdik) mar fogalmazasokat irnak es olykor 1-1 panaszlevelt pl a szakacsbácsinak a suil kajarol... De nem mondom azert, hogy ez feltetlen jobb... sok gyerek szenved a kezirassal es ceruzatartassal meg 3. es 4.-ben is...

  • 2014.01.04 17:11:02Androsz

    Nincs ezekben a feltételekben semmi különös, csupán részletesen és szakszerű pontossággal van felsorolva egy egészséges 5-6 éves összes itt fontos képessége. Az, ha ezek nem példás módon teljesülnek, de kellően igen, nem akadálya az iskolakezdésnek, de ha csak egyetlen dologgal is komoly difi van, azt a gyereket nem szabad iskolába küldeni, mert kínlódni fog. Az iskolával az a nagy baj, hogy ott már nincs sok idő az egyéni képességfejlesztésekre, tehát ha a gyerek még nem tud összpontosítani, akkor bizony nem alkalmas az iskola egy szinttel magasabb követelményeinek teljesítésére. A buta, de legalábbis nem belátó szülő mindenre azt mondja, hogy az én gyerekem nem butább a többinél, és ha valami nem megy jól, akkor tanítsák meg neki, arra van az iskola. Meg hogy majd belejön. Nem jön bele, mert az iskolában már nem ezt tanítják neki, és a szülő képtelen elhinni, hogy ha a gyereknek kicsi, de makacs hátránya van valamiben, akkor az a hátrány növekedni fog, mert a gyerek görcsöl, előre fél, például a szülei szidásától és a megszégyenítéstől. Valamint attól, hogy az osztálytársai csúfolják, kiközösítik – a gyerekek kegyetlenek és őszinték –, a nem elég erős idegzetű tanító néni pedig erőltetni próbálja. Milyen szülő az, amelyik szándékosan erre ítéli a gyerekét, csak azért, mert nem akarja azt mondani a szomszédnak, hogy az én gyerekem majd csak jövőre megy iskolába, mert még túlságosan kalandozik a figyelme. (Mondani lehet ezt is akkor is, ha éppen azzal van baj, hogy visszamondjon öt szót sorrendben.)

  • 2014.01.04 17:21:13Androsz

    Ja, és persze ha kiderül, hogy a hozzáértő értékelés szerint valami nincs rendben a gyerekkel, akkor nem dühöngeni és a gyereket rossz érzésekkel körülvenni kell – a gyerek nem hülye, látja, hogy valamiért másképp bánnak vele, mint a többiekkel, a szülei pedig másképp szólnak hozzá, mint korábban –, hanem hajrá, kapott egy évet arra, hogy a hiányos képességet valami hozzáértő ember, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász közreműködésével szépen rendbe tegyék. Mert ha a gyerekben minden rendben van, akkor egészségesen felkészülve, harcra készen fogja venni az akadályokat, és meg lesz elégedve magával és a szülői fogadtatással is. Nem tudom, mi lehetne ennél fontosabb.

  • 2014.01.04 17:27:12Androsz

    Ja, és persze ha kiderül, hogy a hozzáértő értékelés szerint valami nincs rendben a gyerekkel, akkor nem dühöngeni és a gyereket rossz érzésekkel körülvenni kell – a gyerek nem hülye, látja, hogy valamiért másképp bánnak vele, mint a többiekkel, a szülei pedig másképp szólnak hozzá, mint korábban –, hanem hajrá, kapott egy évet arra, hogy a hiányos képességet valami hozzáértő ember, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytornász közreműködésével szépen rendbe tegyék. Mert ha a gyerekben minden rendben van, akkor egészségesen felkészülve, harcra készen fogja venni az akadályokat, és meg lesz elégedve magával és a szülői fogadtatással is. Nem tudom, mi lehetne ennél fontosabb.

    Ma gyereket nevelni bárkinek felügyelet nélkül szabad. Hokedlit csinálni másoknak nem, ahhoz legalább egy szakvizsga kell, és többféle engedély. De ha a gyereket a buta szülő is nevelheti a maga buta módján, akkor az iskolaérettségi körüli problémákat legalább megpróbálhatná nekik a szakma jól megmagyarázni. Nem valami pszichológus obskurus magyarázkodása kell egy alig nézett tévécsatornán délelőtt tízkor, hanem érthető és normális hangvételű cikksorozat a Nők Lapjában, blog, Facebook-oldal, akármi, van egypár médiacsatorna, amely el tudja érni a szülőket.

  • 2014.01.04 17:30:07Androsz

    @Holdmaci: "Én meg azt kérdezem,ki dönti el,hogy az ovőnő érett-e ezen kérdés eldöntésére."

    A kérdésed teljesen indokolt. Az óvónőket is képzik, de közöttük is vannak gyengék és rosszak is. Ha valaki nem érzi az óvónő véleményét megalapozottnak, akkor nincs annak akadálya, hogy elvigye a gyereket valamilyen szakértőhöz is, képességfejlesztő pedagógushoz, pszichológushoz. De ne úgy, hogy addig cipeli a gyereket körbe, amíg valamelyik szakértő véleményére rá tudja fogni, hogy "na ugye", és ezek után besoroztatja a gyerekét az iskolába, hanem ha ők értenek hozzá, akkor az ő véleményük az igaz. És ha a kis Dezsőke még nem fogalmaz elég ügyesen – egy ötéves gyerek a holdat is lemagyarázza már az égből, bárki megfigyelheti, főleg ha egy eltűnt sütemény a társalgás témája :-) –, akkor meg kell köszönni a lehetőséget ahhoz, hogy Dezsőke egy addig valamiért nem fontosnak gondolt ügyetlenségét az egy év alatt szépen felszámolják, és a kis Dezsőke esetleg az iskola büszkeségévé nője ki magát, megszabadulva a talán egyetlen őt hátráltató gondtól.

    Láttam már valami régi filmet egy iskoláról, ahol a tanító néni kétségbeesetten és reménytelenül próbálta kimondatni egy elsős kisfiúval, hogy a V - A - S, az vas. Az istennek sem ment, pedig ott volt a kamera, világszégyen. Ez a kisfiú ott el lett temetve. Egy évnyi gondos, úgyszólván tét nélküli fejlesztéssel talán egészséges emberré lett volna nevelhető.

  • 2014.01.04 18:06:49Kanganyu

    Kiraaaaa megmondta a tutit, teljesen igaza van, ami a tartalmat illeti !!! Bár a hangvételét kissé lightosabbá venném...ha az ő gyereke lenne dys-es, akkor biztosan megértőbben fogalmazna.

  • 2014.01.04 18:32:47bohar

    Eléggé intézményfüggő, környezetemben, mostanában nem jellemző, hogy a szülő nem fogadná el a szakember véleményét és mindenképpen küldené a gyereket, éppen hogy fordítva!!! A szülők mindenképpen visszatartanák, ha megtehetik.
    Régen, mikor én gyerek voltam, akkor volt év vesztesnek tartva az, aki nem ment, akkoriban tartották ezt veszteségnek, most a szülők nagy többsége inkább tovább tartja oviban, ha lehet.

  • 2014.01.04 19:21:30npi

    Kiraaaa neked fogalmad sincs a normális gyerekekről. A cikk nem túl közönségbarát, de lerí róla, hogy hoffmanni ideákat terel maga előtt.

  • 2014.01.04 19:32:34Androsz

    npi, figyelj! Ül! Figyelj... Orbánviktor!

  • 2014.01.04 21:29:17kiraaaaa

    Kangaanyu, igazad van, picit nyers voltam.

  • 2014.01.04 23:33:08ubu1

    Hoppá! Megvan, hol lettem elrontva. Én úgy kerültem általános iskola elsőbe, hogy nem tudtam a cipőmet bekötni. Az iskolai farsangra készült fénysorompó jelmezemben működő astabil multivibrátor működésével nem volt gondom, de ez más kérdés. Tehát elmondhatjuk, hogy nehéz gyermekkorom volt, hisz alulfejlettségem ellenére idejekorán kényszerítettek iskolába. Ez pedig sok mindenre magyarázatul szolgálat a későbbiekben... :-)

  • 2014.01.05 09:55:22bungics

    kiraaa
    éppen most zajlik a gyógypegógia szakma módszeres leépítése, az oktatás egységesítése. a különbözőség átok. szép új világ.

  • 2014.01.05 15:27:14monex

    Az ilyen Holdmaci félék miatt van annyi éretlen gyerek az iskolákban .
    Gondolom, ő teljesen hülye a szakmájához , azért kérdőjelezi meg az óvónők hozzáértését.

  • 2014.01.05 15:30:30monex

    ubu1 !
    Ezek szerint még ma sem tudsz cipőt bekötni, viszont az astabil multivibrátorodon ülve kitűnő fénysorompó kezelő lett belőled :D

  • 2014.01.05 15:31:20monex

    ubu1 !
    Ezek szerint még ma sem tudsz cipőt bekötni, viszont az astabil multivibrátorodon ülve kitűnő fénysorompó kezelő lett belőled :D

  • 2014.01.05 19:17:31nyolc9

    Akkor segítek egy kicsit, mert úgy látom, hogy egy kis biztatás hiányzik a hozzászólásokból...
    A barátnőm talált egy remek iskolát a DYS-es kisfiának, aki most harmadikos, s annyira bejött nekik az iskola, hogy a most elsőbe menő kislányát is odaviszi. Szerintem remek megoldást talált az iskola, mert felvett egy csomó fejlesztő pedagógust, s a problémás gyerekeket nem kell elvinni, mert helyben megoldják a fejlesztését; ugyanis van gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus is, s a tanítónénik pedig tündériek! Klári, a barátnőm, pedig már előre bízik abban, hogy akár itt is érettségizhetnek majd a gyerek, mert van gimi is a suliban!!! Szóval, ha érdekelne valakit: ez a Budapesti Kolping KATOLIKUS Általános Iskola és Gimnázium... Tudom, egyházi az intézmény, de nem bigott felfogással, viszont határozott segítőkészséggel, és megfelelő irányokkal, ami mostanság nagyon hiányzik!!! Nos ennyi! Remélem segíthettem egy kicsit, akiben kérdőjelek merültek fel a választást illetően!

  • 2014.01.10 17:37:40Forjack

    "Az ellentétes oldali lábhasználat pl. gyakran jár együtt a számolási készség gyengeségével."
    Én is és valami fatális véletlennek köszönhetően a kisfiam is bal kezes és JOBB lábas.
    Így lettem én gépészmérnök és a legjobb matekos a főiskolán.
    Kisfiam most 2014 szeptemberében megy iskolába és elszámol 1-től akármeddig....akár kettesével is.
    Összeadni és kivonni is tud 20 alatt.

  • 2014.01.12 09:06:44ÉdesVörös

    A leírt hiányosságok egyik-másika csupán prognosztizálhat egy-egy későbbi tan.nehézséget,ami nem feltétlenül következik be. Megfordítva: ha fennáll egy tan.neh.,akkor bizony visszakeresve az okokat,gyakran rábbukkanunk arra a bizonyos hiányosságra. Miért is kockáztatnánk, nem igaz? Utolsó hozzászólónál nem jött be a papírforma. Örüljön neki. :)

  • 2014.02.10 21:44:06FFeri

    Engem Cambridge-be vettek fel... és
    -Ma is szenvedek a cipőfűzővel
    -Csőhallásom van (csak azt hallom meg, amire figyelek is. Najó ,már megtanultam a nevemet is.)
    -Felsős voltam, amikor megtanultam rendesen ceruzát fogni.
    -Most tudtam meg, hogy van olyan, hogy valaki egyik fülére vagy szemére jobb (klinikai eseteken túl) Nem tudom, hogy jobb, vagy ballábas vagyok-e
    -Gimnazistaként már el tudtam mondani szüleim foglalkozását, talán az első érettségimre már fejből írtam az irányítószámot
    BTW, azért írunk balról jobbra, hogy ne kenjük elkezünkkel

  • 2014.08.08 08:42:15vanmégolyannévaminemfoglalt?

    Kiraaa. Hihetetlen primitivitásról teszel tanúbizonyságot., és nem hinném, hogy tudnád, kit hova vittek el a szülei fejlesztésre. Szerinted szegregáljuk a gyerekeket? Jelöljünk ki egy külön iskolát a te gyerekeddel azonos iq-val, részképességekkel, szociális képességekkel, anyagi és családi httérrel, hajszínnel és hobbikkal rendelkező gyerekek számára? Később meg egy külön várost, hogy ott élhessenek? A diszes gyerekek egyébként normálisak, aki ezzel még nincsen tisztában manapság, az bölcs maradt volna, ha hallgatott volna.

    Érdekes elgondolkodni azon talán, hogy ha diszfaszosnak nevezed mások gyerekét vajon a sajátodat mitől látod velük ellentétben tökéletesnek, mert nyilván annak látod, ha feljogosítva érzed magad ismeretlenek megítélésére. Csak nem dugod homokba a fejedet?

  • 2015.01.16 23:25:40sunny_days

    "Emberrajz:
    10-12 éves korig összefüggést mutat az IQ fejlődésével."

    És mi van a muszlim gyerekekkel?

  • 2015.01.17 08:41:14istimassza

    Kedves MadMind, kiraaaaa és a többi hiperaktívot említő. Légy szíves ne használjátok ezt a kifejezést, ha neveletlen gyerekre gondoltok. Ez olyan mintha egy tolószékest lusta trehánynak neveznétek. Ilyen gyereket nevelni alapból 100x nehezebb, de erre még rátesz, hogy tele van a világ gyenge felfogású rugalmatlan felnőttekkel akik egyszerűbbnek látják a másikat leszólni, mint inkább segíteni.

  • 2015.01.18 17:23:56Bleay

    Ovono vagyok es nem hiszek az iskolaerettsegben. Ilyen nem letezik. Minden gyereket minden teren az adott szintjenek megfeleloen kell fejleszteni. Egy adott szinten levo csoportot sokkal kenyelmesebb ugyan tanitani, de a vilag nem errol szol. Minden kisgyermek kulonbozo,

  • 2015.01.20 06:20:57mamasoul

    Bizony èrdekes a cikk! Bàr tudnàk ezt itt Ausztràliàban is ahol 5 èvesen mennek elsôbe - igaz az jàtèkos! Viszont màr oviban tanulnal olvasni jàtszva, leírni a keresztnevüket, Kínaiul ill màs idegen nyelveken, odaülhetnek gyerekszàmítògèphez, sütni- fôzni tanulnak, stb Anno òvònôkènt vègeztem sokazor hiànyzik az otthoni rendszer de a gyerekeknek vègtelen alkalmazkodò kèpessègük van ès hàt csodàk csodàja itt is felnônek ;)

  • 2015.01.21 23:07:30Ilona 79

    Kiraa, nem tudom, olvasod e még, de a megnyilvanulasod ritka gusztustalan volt. Attól, hogy egy gyereknek van valami részképesség zavara, attól az a gyerek még normális. Ne használj ilyen szavakat és kiteteleket. Milyen alapon döntöd el, hogy ki számít normálisnak, és ki nem, ki fejleszthető, ki nem?

  • 2015.03.24 11:05:59Kemenczeiné Czuppon Monika

    És mi a helyet,ha a szülő és az óvoda is marasztalja a gyereket,de a vezető óvónő mégis kikéri a szakvéleményt egy harmadik féltől,mert félre értelmezi ezt a szöveget is? A harmadik fél feleslegesnek tartja vizsgálatot ,de mi mégis kaptunk időpontot .Ilyenkor mit tudunk tenni,ha miszerintünk is felesleges ez az egész hercehurca ,de nem akarjuk a gyerek papírján negatívumként szerepeljen???

  • 2015.09.21 22:28:22Pakinyanya

    Csakis és kizárólag azért szólok hozzá, hogy örüljek annak, hogy minden akarat ellenére, még Bleay-ok is dolgoznak óvónőként, netalán tanítóként vagy tanárként is. Egyszerűen kiakasztó, hogy mennyire elvárás az egyengyerek. Kettő van, az egyik egyengyerek, soha nem lesz gondja semmivel, mert minden ilyen rendszerbe, mint ovi és suli beleillik, a tankönyvi érettséget mindig hozza. Nem mi alakítottuk ilyenné, magától ilyen típus. A másik nagyon intelligens, de már most nagyon félek, hogy mi lesz, ha az iskola karmaiba kerül (jövő ősszel) és elkezdik egynesítgetni itt is kicsit, ott is kicsit, mert nem elég kocka szegény. Lehet, hogy magától is kockásodna, csak éppen tovább kell várni. Szintén nem mi tettük ilyenné, hiszen egyértelmű, hogy az "egyengyerekünk" sokkal kényelmesebb és egyszerűbb vele az élet. Minden feltételezés ellenére mindenféle fejlesztéssel próbálkoztunk már és továbbra is próbálkozunk, hogy melyik hozza el a várva várt sikert, de egyre inkább úgy érzem, hogy fejlesztgetheti mindenki ahogy akarja, de ha van egy üteme, akkor mi kívülről nem tudjuk siettetni.

SZÓLJON HOZZÁ!

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Kérdezz szakértőnktől

Dr. Gyarmati Andrea gyermekgyógyász válaszol.

Kérdezni szeretnék »

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés