Mézeskalácssütés gyerekekkel

Olvasási idő kb. 2 perc

A karácsonyhoz hozzátartozik az ajándékvásárlás, a csomagolás, és az illatok. A legszebb illatok pedig azok, amelyeket magunk állítunk elő. Ez esetben mézeskaláccsal.

A karácsonyhoz hozzátartozik az ajándékvásárlás, a csomagolás, és az illatok. A legszebb illatok pedig azok, amelyeket magunk állítunk elő. Ez esetben mézeskaláccsal.

A karácsonyi illatfelhő megteremtéséhez semmiféle mesterséges illatosítóra nincs szükség, pusztán elég nekilátni a mézeskalács sütésének. Pár perccel az után, hogy betoltam a sütőbe,már el is árasztja a konyhát az az összetéveszthetetlenül karácsonyi illat: fahéj, szegfűszeg, szerecsendió, gyömbér és csillagánizs.

A mézeskalácssütés szuper program esős, jeges délutánokra, vagy éppen baráti összejövetelekre is. A tésztát érdemes előre begyúrni, a hűtőben akár egy-két napig is eláll sütés előtt, és mivel a tészta szaggatása nem jár túlzottan nagy koszolással, az étkezőasztal körül egy jó nagy csapat gyerek is elszórakozhat a mézeskalácsozással.

A móka kedvéért érdemes minél több fajta formát beszerezni, nem is kell feltétlenül karácsonyos, fenyőfás. Nálunk például december ide, december oda, a nyuszi meg a víziló a nagy kedvencek. Egy kétéves már remekül tudja kezelni a kiszúró formákat és határozott elképzelésekkel rendelkezik arról is, hogy milyen sorrendben kerüljenek az egyes állatok ábrái a tésztára.

Díszíteni is sokféleképpen lehet: magvakkal, színes cukorgyöngyökkel, jégcukorral, vagy akár készen vásárolható „írókával” is. Főleg a lányok hajlamosak órákig válogatni a gyöngynek tűnő díszek között, aztán nagy műgonddal rakosgatni a szépséges alakzatokat. A hagyományos, tojásfehérjével kikevert porcukros máz összeállítása egy kicsit nagyobb gyakorlatot igényel és rajzolni sem olyan egyszerű vele, ezért ezt inkább a kihívásokat kereső anyukák szórakoztatására érdemes bevetni.

A fotók illusztrációk

Ha karácsonyfa-, vagy egyéb felakasztható dísznek szánjuk a mézeskalácsot, akkor még sütés előtt feltétlenül szúrjunk rajta megfelelő lyukat, ahová majd az akasztó cérnát befűzhetjük. Ez sütés után már elég bajosan működik.

Mézeskalácstészta receptje

Hozzávalók:

15 dkg méz

fél csomag fűszerkeverék

15 dkg vaj

1 tojás

15 dkg cukor

csipet só

fél kiló liszt

1 kiskanál szódabikarbóna

A mennyiségeket nyugodtan lehet többszörözni, de így is legalább 3 tepsire való mézeskalács kijön belőle.


Elkészítése: A mézet és a vajat összeolvasztjuk, belekeverjük a fűszereket. A tojást a cukorral és csipet sóval kikeverjük. Beletesszük a liszt felét és jól összekeverjük. Hozzáöntjük a mézes-vajas keveréket, amikor már nem forró, utána újrakeverjük. A liszt másik feléhez hozzászórjuk a szódabikarbónát és azt is a masszához adjuk. Jó alaposan összedolgozzuk, ekkor már kézzel érdemes gyúrni. Kemény, de nem ragacsos masszát kell kapnunk a végén.

A tésztát hűtőben pihentetjük, legalább 3 órán keresztül. Sütés előtt kisebb adagokban átgyúrjuk, nyújtjuk, szaggatjuk. Olyan állaga kell, hogy legyen, mint a hagyományos gyurmának, kicsit kemény, de a gyúrástól lágyul.

A kiszaggatott formákat sütés előtt érdemes lekenni 1 kiskanál vízzel elkevert tojássárgájával, hogy szép fényesek legyenek. A magokat, díszítőcukrokat ekkor érdemes rárakosgatni és egy picit bele is nyomkodni. A sütési idő nagyban függ a sütőtől, 180 fokon tényleg pár perc alatt megsül. Forrón még puha és törékeny a tészta, ezért egy picit várjunk vele, mielőtt leszednénk a sütőlapról.

Jó mulatást!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Ági
Ági
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.