PORONTY

A részmunkaidő csapdái

2010. július 29., csütörtök 09:34

Amikor a gyerek mellől visszamegyünk dolgozni – repesve vagy kelletlenül – és rögtön teljes munkaidős elfoglaltságban találjuk magunkat, sokan ábrándozunk arról, hogy nem lehetne néhány órával kevesebb? Én sem voltam-vagyok kivétel, de eltűnődtem, hogy is lenne, ha most jönne a tündér a varázspálcával, és hipp-hopp előjönne egy lehetőség négy vagy hatórás munkára. Jó volna ez?

Hogy érdemes legyen végiggondolni, vegyük ki azokat a munkaköröket, ahol a részidős foglalkoztatás a dolog jellege miatt nem oldható meg – középiskolai osztályfőnök, cég felsővezetője vagy vállalkozás fő tulajdonosa, esetleg pilóta. A részmunka ezzel együtt elméletben sokkal több helyen lehetséges, mint mondjuk távmunka – otthonról nem lehet vakbélműtétet végezni, de nem teljesen lehetetlen ezt hat órában csinálni. Meg sok minden mást is, de az ördög a részletekben hamar felüti a fejét.

Egy pillanatra álljunk meg, gondolkodjuk a munkáltató fejével, onnantól, hogy elmentünk szülni, és a munkánkat el kéne továbbra is végezni. Ha valóban van egy teljes állásnyi tennivalónk (erről majd később részletesen), akkor vagy felvesznek a helyünkre átmenetileg valakit, vagy a munkánkat szétosztják a többi közt.  Tömeges robotmunkák esetében egyszerű az ügy – a sor pénztárosainak többet kell túlóráznia, vagy becsücsül valaki a helyünkre, aki eddig is ezt csinálta, legfeljebb máshol. Pont a tömeges robotmunkák esetén a legkönnyebb a munkáltató dolga, minél egyedibb a feladat és a tudásunk, annál nehezebb az ügy, pótolni minket így vagy úgy. És annál nehezebb lesz egy teljes munkaidős állásból valahogy részmunkaidőset sikeríteni, akár átmenetileg.

Ha ugyanis egyszer jelentkezünk, hogy részmunkaidőben térnénk vissza, attól a mi eredeti munkakörünk (ha a piaci helyzet nem változott távollétünk alatt jó nagyot) és munkaigénye még nem csökken. Márpedig ha választani lehet, általában azt szeretnénk visszakapni. A munkáltató meg nem véletlenül hirdette meg annakidején a munkádat teljes munkaidősként.

Sok, általában nagyobb cégnél ugyan vannak „gyárilag” részmunkaidős állások, de ezek ritkán igényelnek magas képzettséget, nem adnak sem karrier-előmeneteli lehetőségeket, sem viszonylag jó fizetést, sőt, lehet olyan paraméterük, ami miatt kisgyerekesek számára teljességgel alkalmatlanok is lehetnek. Sorok írója ha ezek közül válogatna a saját cégénél, akkor jól fizetett, megbecsült, egyedi munkaköre helyett mehetne például front-office ügyfélszolgálatosnak a többi ötven közé, nagyjából negyedannyi pénzért, szigorú eljárási szabályok szerint, minimális gondolkodással és egyedi döntési lehetőséggel, szabályozott vécészünetekkel, és persze váltott műszakban, amiben van éjszaka és hétvége is. Esetleg takaríthatná is a cég hipermodern irodaházát. Ennyit aligha érne meg a részmunkaidő. És innen visszakapaszkodni a saját pozíciómba körülbelül annyi esélyem volna pár év múlva, mint a vezérigazgatói szék megkaparintására.

Ha pedig maradnék a saját kaptafámnál, akkor mi legyen a fennmaradó, legalább kétórányi munkával? Szerencsés csillagállás mellett a csoport többi tagjára akkor lőcsölhetem anélkül, hogy halálos ellenségeket szerzek magamnak, ha van olyan kolléga, aki pár év múlva hasonló cipőben járva kérne részmunkaidőt, és a szétosztandó plusz munkát ezek alatt az évek alatt végezhetném én. Ellenkező esetben könnyen válhatok a csoport páriájává, aki más khm, testrészével veri a csalánt.

Ha a munkát senkire sem lőcsölve Sztahanovként bizonyítom, hogy én a nyolcórás munkával vidáman végzek hat óra alatt, annyira hatékony vagyok, akkor vágom még csak a fát magam alatt. Elvégre akkor kevesebb pénzért dolgozom ugyanannyit, majd hülye is lesz a munkáltató ezt a kellemes helyzetet a maga kárára fordítani később. És ha a részlegnél leépítés kerül szóba, akkor egy külföldi tulajdonú cég távoli központjából a részmunkaidős státuszt a legkönnyebb megszüntetni, elvégre csak hatórányi munkát kell szétosztani a többi közt. Ja hogy te nyolcórányit végzel benne? Az New Yorkból, Kuala Lumpurból vagy Stockholmból aligha fog látszani. Ha pedig kis cégnél dolgozol, ahol a főnök a szomszéd íróasztalon nyomja, akkor pedig általában lehetetlenség hat órába zsúfolni a feladatot, mivel a nyolcórás állásod Stockholmban, New Yorkban és elméletben legalább két hatórásnak felelt meg eddig is. Csak hát ugye, a hazai körülmények.

Itt van még a túlóra kérdése. Ha a többi bent van, mikor te már mennél, a munka meg csúszik, akkor te már rég túlórázol, amikor a többi még csak tölti a rendesen megfizetett munkaidejét. Ha kifizetik a túlórát, akkor „csak” azt kell megoldanod, ki megy a gyerekért és ki főz, elvégre ezért kértél részmunkaidőt. Ha csak lecsúsztathatod, akkor fogadhatsz, hogy majd csak a jövő héten. Vagy a jövő hónapban vagy a jövő évben, a dolog emlékeztethet a szamár elé lógatott szénacsomóra.

Van még egy kérdés, nevezetesen a munka eloszlása. Nemcsak napi hatórás munkaidőt ismernek részmunkaidőként külföldön, hanem van olyan is, hogy valaki hosszú órákat dolgozik mondjuk hétfőtől szerdáig, hogy csütörtökön-pénteken otthon maradhasson. Ami közlekedés szempontjából sokkal előnyösebb lehet, például nekem akkor is két órámba és rettenet sok benzinembe kerülne a mindennapos oda-vissza, ha az irodában csak négy vagy hat órát töltök. Viszont jelenleg a mai magyar óvoda és bölcsőde nem ismeri az efféle rugalmasságot, nem bírja mondjuk este hatig-hétig tárolni heti egy-két napig a gyereket, hogy aztán a hét utolsó napjain ne is lássa.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsen vállalható kompromisszumokkal  (munkaadónak és munkavállalóknak) teljesíthető részmunkaidős megoldás ennél vagy annál a cégnél. Létezhetnek akár vállalkozások is, amik megélhetést nyújtanak napi hat óra munka ellenében – ismerek anya-lánya kozmetikus párt, ahol az egyik délelőtt, a másik délután dolgozik az üzletben, aki nincs ott, az vigyáz a gyerekre. Ismertem volt munkahelyről olyan fiatal nőt, aki annyira jó munkaerő volt, hogy munkáltatója térden állva könyörgött neki, jöjjön vissza a tervezettnél hamarabb, ezt ő azonban csak úgy vállalta, hogy az első időkben egyszerre csak négy órát töltött bent, és nem ment minden nap. Kollégái épp kitűnő munkája miatt vállaltak átmeneti többletfeladatokat. Ezzel együtt többségünket nehezen teljesíthető feladat elé állítja a részmunkaidős visszatérés megszervezése – attól tartok, nem lesz ez másként a közszférában sem, ahol jogszabályi rendelkezés írja elő a kismamák részmunkaidős foglalkoztatását, ha a munkavállaló ezt kéri.

Szóval ha megjelenik a jó tündér a varázspálcájával és sitty-sutty kimondaná a varázsigét, amitől számunkra rövidebb vagy hosszabb időre részmunkaidő terem, gondoljuk meg jól. Egy régi mondás szerint ugyanis az Úristen kétféleképp büntethet meg bennünket – úgy, hogy azért sem teljesíti a kívánságunkat, vagy úgy, hogy valóra váltja.

KOMMENTEK

  • 2010.07.29 12:29:20Auguszta Romanova_2

    Az a jo,hogy sokaig szopik utana mar cuppogtatja az oldalast egyenesen.

  • 2010.07.29 12:36:01ditakai

    A poszt kapcsán elgondolkodtat, hogy 2-3 gyerekkel miért is akarna valaki változatlan pozíciót betölteni, változatlan munkamennyiséget felvállalni, és hasonló előmenetelt igényelni a cégnél, mint függetlenként - mindezt hasonló pénzért is talán? Most komolyan... Legyünk már reálisak : Egyszerre nem megy minden egyforma bevetéssel. Persze egy gyerekkel, magas fizetést feltételezve - komplett otthoni személyzettel - még megoldható a dolog, de egyébként mi értelme van azon keseregni, hogy később, több gyerekkel 4-6 órában nem megoldható egy 8 órás munkakör feladatköre?! Aki gyereket vállalt, jó esetben számolt ezzel. Szerintem az anyukák túlnyomó többsége már annak is örülne, ha jellemző lenne a 4-6 órás munkakör ebben az országban. (Persze ehhez hozzátartozik egy megfelelően kereső apa is, aki mellett anya megteheti, hogy csak 4-6 órában dolgozik.)

  • 2010.07.29 12:44:17jazmine

    2010.07.29 12:36:01ditakai, ott van értelme keseregni, h pl. a férjemnek is pont 3 gyereke van, és ha valami miatt egyedül maradok 30 év múlva (ami azért elég reális), akkor CSAK az én fizumon/nyugdíjamon látszanak a "gyerekek". Engem ez zavar.
    Arról nem is beszélve, h pl. a gyerekek között simán visszamentem volna fél-1 évet dolgozni - 4 órában. De 8-ban nem.
    Engem pl. frászt vesznek vissza a régi munkakörömbe, ami egyébként sokkal jobb lenne, mert elsősorban az elvégzett munka számítana, egy részét itthonról is simán tudnám csinálni, de nem, nekem kell betanulnom egy teljesen új dolgot és a helyettesem marad az asztalomnál, azt meg nem tudni, nekem hol lesz, plusz a munkaköröm egy része olyan, hogy az ott ülés számít. Mindez azért, mert én olyan ügyes vagyok és már annyi mindent megtanultam zökkenő nélkül...
    Meg tudom csinálni, csak sokkal nyűgösebb lesz emiatt helyettesíteni - ha elmegyek szabira pl.

  • 2010.07.29 12:44:48viszkis

    "Persze ehhez hozzátartozik egy megfelelően kereső apa is"

    na ez az esetek túlnyomó többségében nem áll rendelkezésre
    + valljuk be, hogy 1-2 gyerek jelentősen megnöveli a havi fix kiadásokat, tehát az ember nem mondhat le sok esetben a korábbi 8 órás fizetéséről

    nem hiszem, hogy az itt levők többsége hatalmas karriert akarna csinálni, de a korábbi fizetése kritikus a család normális működtetéséhez, így a kérdésedre már meg is van a válasz

  • 2010.07.29 12:48:10ditakai

    viszkis, ebben az esetben teljesen értelmetlen az egész, mert akkor van a nyolc óra, és kuss, hisz mindenkinek kell a 8 óráért járó fizetés :-))

  • 2010.07.29 12:48:22donna

    ditakai
    legyünk reálisak: szvsz, ma Magyarországon
    az átlag anya vagy szül egyhuzamba három gyereket és otthon marad velük, vagy visszamegy dolgozni a (jobb esetben) változatlan munkakörébe mert nem tehet mást!

    az hogy "persze ehhez hozzátartozik egy jól kereső apa" pedig szintén nem a nagy átlag, az átlag kereső apa nem tud két ember helyett bevételt biztosítani, (szintén 8órás munkával, hogy azért a gyerekeivel is lehessen)

  • 2010.07.29 12:49:00jazmine

    Én most ott tartok, h az, h a fizetésem 70 vagy 100%-át kapom már_nem_érdekel. De nem akarom legalább az első hónapokat folyamatos gyomorgörccsel csinálni, h jajelkések-jajagyerekek-jajamunkám. EZÉRT jó a részmunka.

  • 2010.07.29 12:50:34jazmine

    A "jólkereső" apát meg szeretném még életben látni min. 10-20 évig, tehát nem árt, ha nem csak ő dolgozik.
    És akkor arról nem is beszélünk, h mostanában a nemjólkeresők is szorítják a széküket a fenekük alatt...

  • 2010.07.29 12:51:08ditakai

    jazmine, hidd el, egy hajóban evezünk, és én is ugyanúgy ki vagyok téve annak, hogy egyedül kell nevelnem x év múlva a gyerekeimet ;-)

  • 2010.07.29 12:52:40ditakai

    jazmine, rosszul értelmezzük a részmunkát

    amiről te beszélsz az pusztán egy visszaszokási időszak

  • 2010.07.29 12:53:29donna

    még mielött nekem ugrotok, a "szül egyhuzamban" nem egy negatívum, csak egy alternatíva, úgy tudom, 3 után lehet un. főállásu" anya titulust kapni,
    (és természetesen egy 3-több gyerekes anya is visszamehet dolgozni, ha az élete úgy hozza)

  • 2010.07.29 12:55:19ditakai

    donna, nem gondolom, hogy a mondandónk ellentmond egymásnak

    én csupűán a posztoló gondolatait éreztem 'telhetetlennek' - ha szabad ilyet mondani egy átmeneti életszituációval kapcsolatosan (hisz a gyerekek nőnek, egyre önállósodnak, és anyának jelentősen megnő a mozgástere)

  • 2010.07.29 12:58:06jazmine

    2010.07.29 12:52:40ditakai, nem biztos, mert MOST gondolom, h fél év. Aztán lehet, h benne ragadok, mert_nincs_más_jobb megoldás családilag.
    Van ismerősöm, aki 4 gyerek mellett kb. 15 évig részmunkás volt, közben a férj teljes, ami nyilván meglátszik a fizujukon IS, mert egy részmunkást elég ritkán neveznek ki pl.

    2010.07.29 12:53:29donna, ha 8 órában visszamentem volt a gyerekek között, most lehet, h 1 gyerekes lennék. Ilyen ismerősöm is van, h nem mer többedik gyereket vállalni, akarják, de tolják, tolják...

  • 2010.07.29 12:58:42ditakai

    igen nehéz anyagilag, logisztikailag, idegileg, mindenhogy, de vannak pillanatnyi és vannak távlati stratégiák, és sokan elfelejtik szétválogatni, hogy amit mondanak, azt éppen milyen időtávon gondolják - talán ebből a sok félreértés...

  • 2010.07.29 13:00:06drlucifer

    Én is 6 órában készülök vissza, ha a régi munkakörömbe megyek (amit nem szeretnék), mindenki a seggét fogja verni a földhöz örömében, mert egy kollégánk most mondott fel, az ő ügyeit szétosztották a többiek között, ergo ha isszamegyek akárhány órában, annyival kevesebb lesz a többiek melója. Indokok Jazmine-hoz hasonlóak: fél 5ig tart a munkaidő, leghamarabb 5re érne bármelyikünk a gyerekekért. Nem akarok görcsölni, rohanni, örökké késésben lenni.

  • 2010.07.29 13:03:25ditakai

    jazmine, donna, igen : a 'hány gyereket?', és 'milyen ütemezéssel?' sokféleképpen alakulhat

    nálam mondjuk biológiai oka van, hogy én ragaszkodtam a hosszú távon működő stratégiához (anyagi és mindenáron), tehát nálunk három egyvégtében lesz, de elismerem, hogy ez elszántság kérdése is, és más nincs is feltétlen rászorulva egy ilyen döntésre - és nem is várom el, hogy így gondolkodjon róla

  • 2010.07.29 13:03:55donna

    oké ditakai (baráti kézfogás ikon :-)

    én úgy értelmeztelek, hogy a hszek kapcsán de persze így jár aki munka közben kattintgat,
    a poszt szvsz elégé mondvacsinált szituáció, de mint gondolat ébresztő (gondolom) pont ilyennek kell lennie :-)

  • 2010.07.29 13:06:30jazmine

    2010.07.29 13:03:25ditakai,
    nálunk az ütemezés úgy nézett ki, h próbálkozunk (lombik), aztán hátha szerencsénk lesz. És lett is, mindennél jobban alakult, mint reméltem, nem csinálnám máshogy semmiképp, sőt, pont a mostaniak fényében csakis így.

  • 2010.07.29 13:11:17Rodi

    Én detto úgy vagyok, mint viszkis:-(

    A rossz hír: ahogy én látom, tényleg mindenki megoldja! leállás előtt az én gyerekem volt az utolsó a csoportban, amikor meg az iskolák álltak le, gyakorlatilag kiürült az intézmény. Nem értem, komolyan. Sokszor k.va idegesek ránk. Lőjenek le, nem tudom
    megoldani. Most, a leállást alatt a munkáltatóm megszánt 2 hét szabadsággal, 1 hét ügyeletet már ad a bölcsőde az utosó héten, a maradék két hétre meg bébiszittert kell fizetnem. Pfff.

  • 2010.07.29 13:14:42korallka

    De most komolyan: hogyan oldják meg? Olyan nagyon szeretném tudni! Ha nem lenne anyukám,akkor a kölök zárná a bölcsit és ő is nyitná.Nekem min.1 óra az utazás, de akkor minden olajozottan működik.

  • 2010.07.29 13:16:08jazmine

    2010.07.29 13:14:42korallka, hát így. Ha valamelyik nagyszülő képbe jön. akiknél nem, azok megyünk részmunkába+bébiszitter.

  • 2010.07.29 13:18:07ditakai

    a 'nagyi kisegít' az egy teljesen más dimenzió ám :-P

  • 2010.07.29 13:20:12keke80

    Annyi sok mindennek kellene változnia, hogy a nö nyugodt lelkiismerettel mardhasson 3évet a gyerekkel otthon és utána nyugodtan mehet vissza részmunkaidöbe! Adórendszer, biztosítási rendszer, szemléletváltás a munkáltalók részéröl...

  • 2010.07.29 13:21:28viszkis

    Rodi, én sem értem.
    Reggel mi vagyunk az 1. vagy 2. aki beér a bölcsibe, és záráskor is az utolsó 2 hely egyikét foglaljuk el.

    A bölcsi egy időben át akart állni a minden napos 5 órás zárásra, amire én kiakadtam, így maradtak nyitva fél 6-ig. De akkor csak miattunk.

    Elhiszem hogy sokan meg tudják oldani ezt a kérdést valahogy. Na de a környezetemben és még azon túl is mindenki? Minden családban vagy 2 műszakban dolgoznak a szülők vagy van a közelben nagyszülő, vagy jól keres az apa és anya otthon van? Ha agyon ütnek sem értem, hogy ezt hogy tudja tényleg MINDENKI megoldani. Hihetetlen...

  • 2010.07.29 13:21:28Rodi

    Én is úgy látom, nagyszülővel, nagyon ritkán bébiszitterrel oldják meg. Nekem az előbbi nem pálya, mert az enyémek nem élnek, a férjemé igen messze lakik és csak egy egyik él, ő is nagyon nehézkes, beteg. Ergp bébiszitter, ami rettenetesen drága! Engem részmunkába nem vettek vissza. Azt mondták, akkor számítsak a 30 napra. SZép, mi?!
    De szerencsés vagyok. Igaz, hogy a gyerekem a 1., jó esteben a 2. a csoportban, és gyakorlatilag vele zárnak, de én viszem és én hozom. Párszor vitte haza a dadája, mert nem értem oda.

  • 2010.07.29 13:23:49korallka

    Tudom:) Eredendően mi sem így terveztük a dolgot,de olyan fél idős terhes lehettem,mikor meghalt apukám.Messze laktak,rokon senki,így anyu hozzánk költözött.Szóval azért én jobban örültem volna,ha most a szittert kellene fizetnem:)

  • 2010.07.29 13:25:04Rodi

    hát, viszkis, k.vára egy cipőben járunk:-( Hidd el, én sem értem. Illetve, de. A gyerekem csoportjában mi vagyunk az "idegesítő, akinek folyton itt a gyereke", és mindig kérek nyári leállásra is őrzést, mikor csak lehet. A többiek valahogy tényleg későn jönnek és korán szivárognak haza, ha meg vége a sulinak, a kisebb sem megy 2 hónapig.

  • 2010.07.29 13:25:39jazmine

    2010.07.29 13:21:28viszkis,

    A 8 full csoportos oviban jún. középőtől kb. 25 gyerek járt.
    A fiamék csoportjából 2 azaz kettő gyerek maradt - a 28 főből. Ők sem maradtak a helyettesítő oviba - no, a fiam jövőre már fog.

  • 2010.07.29 13:26:03ditakai

    most nézem csak, hogy ki az író.. jól emlékszem, hogy az elején olvir volt csak kint?

    Ez esetben értem a téma felvetést: mára kiöregedett a nagyi a pótanyukaságból, és Vakmacska most szembesül vele, hogy ha a fél fizuját ki akarja fizetni otthoni személyzetre, hogy ellássa a korábbi pozíciójával járó dolgokat, akkor muszály lesz 8 órába visszamennie és felmarkolni az ehhez járó fizetést is

    ez engem is most ütne csak arcon, ha lett volna valaha egy főállású nagymamám kéznél - de nem volt - úgyhogy tudtam, hogy szögre kell akasztanom a nagyságrendi karrierálmaimat egy időre

    bocs (bociszemű szmájli)

  • 2010.07.29 13:27:45Rodi

    Karrierről gyerekkel álmodni sem lehet.

    Illetve, de, ha van segítség. Anélkül 0 esély.

  • 2010.07.29 13:27:52ditakai

    Rodi, viszkis, nem irigylem a helyzetet :-(

  • 2010.07.29 13:28:59drlucifer

    Amikor a nagy ment bölcsibe, teljes munkaidős voltam, egyedül a gyerekkel, heti 4 délután szitter hozta haza. Nagymama nem opció.
    És jövőre esélyes, hogy az én gyerekeim is fognak ügyeltes oviba/bölcsibe járni.

  • 2010.07.29 13:31:49jazmine

    Luci, sebaj, a gyerekeink majd együtt lesznek ott ;)

  • 2010.07.29 13:34:03drlucifer

    Jazmine!
    Sicc a fejemből! :D

  • 2010.07.29 13:34:40Kryssy

    2010.07.29 13:00:06drlucifer
    Szinte szóról szóra leírtad a cégemet. :/
    Csak nálam az a bibi, hogy nálunk nincs részmunkaidő, csak teljes... Eddig engem helyettesítettek, de most egy második ember melóját már nem tudják a többiek nyakába varrni.
    És én is csak így tudok a gyerekért menni, el kell még valahogy érnem, hogy hajnalok-hajnalán járhassak dolgozni, hogy el tudjam hozni Bogyót időben. Rohadt 2+3 (bölcsi+ovi) év vár ránk, de nincs mit tenni. :(

  • 2010.07.29 13:37:18viszkis

    Rodi neked egy gyerkőcöd van?

  • 2010.07.29 13:39:09drlucifer

    Kryssy!
    Nekem annyi szerencsém van, hogy állam bácsi a munkáltatóm, így van lehetőség részmunkaidőre a gyerekek 3 éves koráig. Amúgy nekem sem lenne...

  • 2010.07.29 13:41:54Rodi

    Egy. És ilyen feltételek mellett ez így is marad.

    Sajnálom, mert nagyon rossz neki egyedül, látom , mennyire. De ő még szerencsés volt, felvették bölcsődébe, óvodába, de mostanra úgy kiéleződött a helyzet a helyekkel, hogya másodikkal esélyünk sem lenne. Mert minden fillérünk papíron van. Aki lehazudja a csillagot az égről, céges autó van alatta (tehát "nincs autója"), annak bekerül a gyereke, mert alacsonyabb az egy főre jutója, mint a miénk. Pfff. Persze, azért én dolgozom 8 órában a gyerek mellett, az ő gyerekük meg későn jön, korán megy és nyáron oda se néz. Naháááát!

  • 2010.07.29 13:42:37Lapis Lazuli

    Hú, de aktuális, jövő tavasszal mennék vissza 4 órában. Ha jól tudom (majd mesélek, ha voltam tárgyalni ősszel...) akkor az egyéb juttatások (caffeteria)sem járnak részmunkaidőben.

  • 2010.07.29 13:43:14Kryssy

    Luci. Mázlista vagy akkor (jó-jó, nem annyira, csak hozzám képest). Én sajna multinál dolgozom, s azt meg végképp nem tudom, hogy mit csinálok, amikor elrendelik a túlórát (mert ehhez joga van a cégnek, és szokott is lenni), de azt hiszem vagy megkérem a szüleimet, hogy este menjenek érte (csak néha remélhetőleg), vagy kénytelenek leszünk szervezkedni a többi anyukával, hogy ne kelljen fizetni a bébisintérnek.

  • 2010.07.29 13:50:04drlucifer

    Kryssy!
    Sok szempontból mázlim van. nyugodtan a fejemhez vághatod, vállalom is. Közsszférában aránylag jól keresek, amennyire lehet, stabil a munkahelyem. Innentől csipogóm befogom. Nemszeretem kollégák itt is vannak, meg némi furkálás, ahogy "illik", de nem kibírhatatlan :D

  • 2010.07.29 13:50:31viszkis

    2010.07.29 13:41:54Rodi

    "Egy. És ilyen feltételek mellett ez így is marad."

    Hát ezt nagyon sajnálom:(( Amikor a munka átírja azt amit szeretnénk, az szörnyű. Én kívánom, hogy azért legyen egy második is, drukkolok neked:)

    Nekem sok gondolkodási időm nincs ezzel kapcsolatban a magam 36 évével, vagy most, vagy soha, így remélem jövőre lesz egy kistesó. A munkahelyemen vissza fognak várni, így félni valóm nem lesz, csak hát ugye az a fránya 8 óra...
    De amíg otthon leszek legalább lesz gond a nyitvatartási időre. Utána meg majd meglátjuk mi lesz...

  • 2010.07.29 13:53:32viszkis

    legalább nem lesz gond

  • 2010.07.29 13:54:13Kryssy

    Luci! :D
    Nem azért írtam, nehogy komolyan vegyél. :) Minden munkának megvan a szépsége, csak meg kell találni. Én imádom/imádtam a munkám, de gyanítom, hogy nem kapom vissza a szakterületem, úgyhogy lehet, hogy szétnézek majd cégen belül. Viszonylag nálunk is stabil a helyzet, ha bírod a nyomást. :)

  • 2010.07.29 13:56:02Rodi

    Én sem vagyok sokkal fiatalabb:-) Adtam még magamnak 6 évet, most úgyis "trendi" 30 evesen szülni. Addig meg - meglátjuk. Kéne még egy gyerek. EGyelőre nem merem, mondom.

    Lapis -

    én is úgy tudom, h cafeteria nem jár részmunkaidőben.

  • 2010.07.29 13:58:41drlucifer

    Kryssy!
    Nem vettem bántásnak, vagy ilyesmi. Ha bántó szándékkal vágják a fejemhez, akkor is ezt mondom. Mert a nagy átlagnál azért ez sokkal jobb.

  • 2010.07.29 14:02:12Vakmacska

    Ditakai, abban biztos nem értünk egyet, hogy két gyerek után tartósan fel kell vállalni, hogy minden nem megy, tehát elfogadni hogy havi nyolcvanötezres droidmunkát vállalni és függeni valaki mástól, főleg a gyerekek apjától. A kisgyerekes anya agya, sőt a naggyerekesé sem rádium alapú, éves felezési idővel:)), nem hülyültünk meg, az én pozícióm sem felsővezetői se vezérigazgatói, nem teszi lehetetlenné az ellátását. ÁTMENETILEG tehát jó volna a részmunka, de a munkaadó fejével gondolkodtam, és egy munkaadónak ez bizony nem jófejség, hanem erőforrás-gazdálkodás kérdése, tartós részmunkaidő meg ahogy leírtam, azért pl. Hollandiában már kitalálták hogy nem csak droidmeló van hat meg négy órában, mint itthon oly sok helyen. A főállású anyaság, na az az igazi csapda - összege ha jól tudom a gyessel egyezik meg, tudom hogy szemlélet kérdése de practice a rabszolgasággal egyenértékű függés ha nincs legalább pl. egy ingatlanod, amit kiadsz így szerezve jövedelmet. Szép a szerelem, de ennyire egy lábon állni ma veszélyes.
    Saját esetemben nem csak pénzkérdés, tudnék a fizuból talán normális ellátást venni (saját magam igénytelen vagyok), csak egy kétévesnél a napi 11 óra távollét megint nem oké, ha van pénz, ha nincs.

  • 2010.07.29 14:08:37Vakmacska

    Meg igazából nem azon morfondíroztam, hogy egy-egy embernek megoldás-e (nyilván az, és valahogyan én is megoldom majd), hanem hogy tömegesen is az lenne-e - egyelőre az jött ki, hogy a mai körülmények és feltételek mellett alighanem nem. Pedig jobb volna mint a mai agyontúlóráztatott dolgozók versus munkanélküliek csapata.

  • 2010.07.29 14:08:40Rodi

    Vakmacska -
    az én gyerekem reggel fél 7 körül érkezik meg és fél 6 előtt esek be érte, velünk zárnak.
    Az hány óra is? (11)

    Oké, nem oké, evvan. És vagyunk még így egy páran, sztem.

  • 2010.07.29 14:09:20zsazsun

    Sziasztok!

    Még nincs tapasztalatom a részmunkaidőről, de nemsokára lesz. Szerencsére.
    Egyedül nevelem a két gyerekemet, ősztől az egyik bölcsis, a másik ovis. A bölcsi természetesen messze az ovitól, de örülhetek, hogy egyáltalán felvették valahova. A napi 8,5 óra meló mellett egyszerűen nem tudnám ovi nyitvatartási időben megoldani, hogy időben odaérjek az ovisért, ha épphogy sikerülne, akkor is benn lenne nyitástól zárásig, napi 12 órát.
    Októbertől 1 éven át napi 6 órában dolgozhatok, amíg a kicsi is oviba nem megy, utána teljes munkaidős leszek. Mákom van a munkahelyemmel.

  • 2010.07.29 14:25:55páratövis

    Borkának segítenék, OFF lesz.

    Sajnos én is hasonlóképpen jártam (klassz kis állami munkahelyen...), folyamatosan dolgoztam évekig, hol határozott idejű szerződéssel, hol megbízásival...
    A tgyás-gyed igénylésnél az a lényeg, hogy 1. meglegyen a szükséges biztosított idő 2. gyedhez az is kell, h. a szülés időpontjában biztosított legyél. (tgyáshoz ez nem kell)
    Az tehát fontos, h. legyen vmi szerződésed a szülés időpontjában is!
    Ha lejár a szerződésed, utána is jogosult vagy gyedre, csak akkor ún. passzív jogon, ami azt jelenti, hogy ez az idő a későbbiekben nem jogosít gyedre, tgyásra, stb. - tehát pénzbeli tb-juttatásokra. Második gyerkőc tervezésekor ez gond lehet.
    Én az első gyerek születésekor határozott idejű szerződésből mentem tgyás-ra, a második babát várva megbízási szerződésem volt csak, ami lényegileg ugyanúgy működött. Tgyásra a gyerek születése napjától mentem, az utolsó kifizetés ez elé lett dátumozva. A megb. szerződés pár hónappal a gyerek születése után járt le, és így jogosult voltam gyedre a második gyerkőc után is. De a szerz. lejárta után ez is passzív.
    Sajnos ez igazságtalan helyzet, önhibádon kívül nem kapsz határozatlan idejű munkaszerződést, így - bár ugyanúgy folyamatosan van munkád, béred, tb-befizetésed, a passzív biztosított jogviszony miatt erősen hátrányba kerülhetsz a többedik gyereknél...(én gyakorlatilag egyetem után végig ugyanazt a feladatot láttam el, ami hivatalosan diplomás közalkalmazotti, viszonylag speciális végzettséget igénylő munkakör...)
    (bocs, ha pontatlanul fogalmazok, nem vagyok szakértő, de igen alaposan utánakérdeztem)

  • 2010.07.29 14:27:03jazmine

    "Mákom van a munkahelyemmel."
    Azért ne becsüljük már le magunk. Én pl. szinte bármilyen nálunk lévő munkakörben bevethető vagyok, ismernek, mint munkaerőt. Szvsz NEKIK is mákjuk van velem. Amit most kell tanulnom, azt pl. pályakezdőnek reménytelen lenne, pont azért kerülök képbe, mert ott van mögöttem az eddigi 9 munkaévem, ami alatt átláttam a rendszert és sok helyen dolgoztam is benne.

  • 2010.07.29 14:28:52viszkis

    hű zsazsun, ez nem semmi szervezés, gratula érte:)
    remélem ha letelik az egy év, utána is ilyen jól meg tudod majd oldani, de neked sincs irigylésre méltó helyzeted:(

  • 2010.07.29 14:34:21fülemüle

    Én részmunkaidőbe mentem vissza dolgozni. Azt kell mondjam mázli volt. Jókor voltam jó helyen. Egy nagy elvándorlási hullám közepén kezdetem el tárgyalni a részidőről. Nálunk hosszú az az idő, míg beletanul az ember és és önálló munkára lehet fogni az újakat, így örültek, hogy egy tapasztalt jön vissza. Még akkor is, ha csak 6 órába.
    Valóban nem számíthat nagy karierre egy részmunkaidős, de én nem vágyom a szamárlétrán araszolgatásra. Én értelmes, kreatív munkát akartam végezni és ez megoldható volt.

    Szerintem sokat jelent egy kétévesnek a napi minusz két óra bölcsi(= plusz két óra anyával)

    SZABAGSÁG téma: a részmunkaidőst ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mint teljes állásút, amennyiben heti 5 nap dolgozik. Csökkentés, csak akkor van, ha kevesebb nap dolgozik ember. Nálam is kérdés volt, de munkajogásszal megnézettük.

    "2010.07.29 12:10:44jazmine
    Engem az érdekelne most nagyon, hogy ha 8 órás voltam, de 6-ban megyek vissza, akkor míg a "régi" szabimon vagyok (gyerek alatt összegyűlt), milyen fizut kapok? A régi 8 órást?"

    Ha 8 órás munkaszerződés volt érvényben, amikor eljöttél TGYÁS-ra, akkor 8 órás munkabéred után kell a felgyűlt szabid után fizetniük.

  • 2010.07.29 14:37:23zsazsun

    jazmine - én is csináltam már sok mindent, bizonyítottam, de akkor is főképp a főnökök jóindulatán múlt

    viszkis - ha felveszik ugyanabba az oviba a kicsit, ahova a nagy jár, nem lesz gond. Jó, mondjuk a délutáni különórákról lemondhatok, mert az sehogy nem fog beleférni, de jelenleg kisebb gondom is nagyobb ennél. :-)

  • 2010.07.29 14:41:31hermia

    Páratövis
    Borka

    Van valamilyen törvény, hogy ha valaki évekig ugyanott dolgozik határozott idejű szerződésekkel, akkor az határozatlan idejűnek minősül, mindegy, hogy mit irattak alá vele. Meg kellen kérdezni egy munkajogászt, mennyi is az az idő.

  • 2010.07.29 14:50:14páratövis

    Hermia,
    igen tudok róla, mondjuk én ugyanazt csináltam végig, de nem egy munkahelyen - sőt, cifrázták: egy időre külső cég volt a munkáltatóm, bár ugyanott, ugyanazt csináltam, nem mennék bele jobban, de hangsúlyozom: állami, kulturális intézményről beszélünk... :(
    Viszont akinek ugyanott hosszabbítgatják a szerződéseit, arra igaz, amit írsz. De sajnos van olyan helyzet, amikor a munkáltató vastagon lepottyantja ezt, - és nincs mód/esély/energia/stb. érvényesíteni. Vagy kis variálásokkal, szünetekkel manipulál.

  • 2010.07.29 14:52:54páratövis

    Bocs, az eleje kusza lett: tehát egy intézménynél voltam, ugyanazon munkakörben (gyakorlatilag), viszont közben 3 különbözö munkaadóval szerződtem. (Állami intézmény, majd szerződöt alvállalkozója, majd emez cégnevet. stb. változtat...)

  • 2010.07.29 14:58:04normama

    5 év a max, amit határozott idejű szerződéssel lehet dolgoztatni. Utána, ha tovább kívánnak foglalkoztatni, csak a határozatlan idejű szerződés jöhet szóba.

    A mázlik mázlija: 7 hónapos lány leendő bölcsijében férőhely-bővítés van, tuti be fog férni. Mázli kettő: főnököt ritka elmebeteg pillanatait kivéve nem érdekli, ha tíz perccel előbb eltűnik az ember - ha kész van a munka :-))))

  • 2010.07.29 15:01:14ditakai

    Vakmacska, "felvállalni tartósan"

    Attól függ mit nevezünk tartósnak. Emiatt írtam a rövid és hosszútávú döntésekről fentebb. Számomra 45 év munkaviszony tekintetében nem számít tartósnak az a hat év amit éppen most taposok itthon, míg megszülök három gyereket és oviba kísérem mindet. Sőt az az esetleges egy év sem, mire ezek után megkapok egy képzettségemhez való pozíciót. Nézőpont kérdése, de már írtam fentebb, hogy ez egy döntés, az enyém, és nem kell mindenkinek ilyet hoznia.

    Egyébként benne volt egy hatalmas váltás is : Itthonról (egy gyerek mellett) megtanultam gépírni, és belevágtam egy olyan dologba, amihez a korábbi munkámnak semmi köze, de értelmiségi munka. Ha mardos az "otthonvakarjaaseggét" hangulat, akkor szerzek számlát, és pár hónapra bevállalok némi itthonról végezhető munkát, majd konstatálom, hogy a gyerekek őrjöngenek fél nap, a szennyes hegyekben áll, és nincs mit enni, ráadásul nem is aludtam három napja, aztán rendet teszek a fejemben, és belátom, hogy függetleníteni kell magam ettől a "mindent egyszerre ugyanolyan mértékben" divattól, mert fontosabb dolgokra kell koncentrálnom, mint a karrierem átmeneti állapotára. Az általad írt összegért egyébként... - de nem akarom senki érzéseit megsérteni, hisz tisztában vagyok vele, hogy nagyrészt a szüleink érdeme is, hogy hova jutottunk az iskoláinkban.

    Szerintem a munkáltató egyébként még mindig könnyebben tudná kezelni a helyzetet, ha négy évig kéne valakivel félmunkaidőben számolnia - és ebből összepárosítani egy pozícióra mondjuk kettő munkavállalót, akik ezt be tudják vállalni mint értelmes 'karrieráldozatot' - ahelyett, hogy átmeneti 6-8 hónapokat kell megoldani, hogy valakinek a visszaszokását áthidalják.

  • 2010.07.29 15:10:36bea-balázs

    Itt a környéken sajnos nincs lehetőség részmunkaidőben dolgozni, örülönk ha 8 órában felvesznek valahova!
    Most jelentkeztem ide a helyi óvodába dajkának, de vagy 100-an jelentkeztek még! Nem sok reményt fűzök hozzá hogy felvesznek! Ha nem sikerül, akkor sajnos a tőlünk 42km-re lévő gyárba kell mennem 4 műszakba dolgozni jobb híján! Undorító:((
    Ezért képeztem magamat önerőböl!

  • 2010.07.29 15:11:37hermia

    Páratövis

    Hát én nem vagyok jogász, de úgy érzem igazságosnak, hogy ha ugyanazt csináltad ugyanott, akkor nem számítanak ezek a technikai dolgok. Sőt, ezek még inkább a munkáltatód ellen szólnak. Egy jogászt megkérdezni nem kerül semmibe, a neten hirdetik magukat munkajogászok.

  • 2010.07.29 15:15:01korallka

    Ditakai, nekem sajnos az a meglátásom, hogy gyerekkel (most mindegy hány db) nagyon nehéz olyan állást találni ami elfogadható. Magyarán ha megtudják,hogy van x gyereked, vesznek fel olyat akinek nincs egy se (fognak találni).Szóval azt hiszem a klasszikus értelemben vett karrier gyerekkel iszonyatosan ritka dolog:(
    Azután a másik az életkor kérdése: tegyük fel, hogy visszamennél 35 évesen dolgozni és egy 25 éves lesz a főnököd. Az sem egy mókás dolog, bár elismerem nagyon sok függ az adott emberek személyiségtől.
    De ez csak az én véleményem:)

  • 2010.07.29 15:15:05Vakmacska

    Ditakai, ebben viszont teljesen egyetértünk. De szerintem magunkat nem kell teljesen a víz alá nyomni azzal, hogy ezt bizony el kell fogadni, nagyon sok külföldi, értelmiségi, normális magánszektorban tevékenykedő nővel találkoztam, volt köztük mérnök, közgazdász, jogász, marketinges, mittomén, volt 1-4 gyerekük és nem segélynek beillő összegért dolgoztak, általában olyat amit szerettek, nem akartak vezérigazgatók lenni, de diplomás takanénik sem. Nem az volt az alternatívájuk hogy otthon maradtak vagy látástól mikulásig ültek valami irodában. Nos valami effélét szeretnék itthon is többet látni, valamint azt, hogy az ilyet felvállaló munkáltató szabályozásilag ne legyen büntiben, mert most eléggé abban van.

  • 2010.07.29 15:25:23Magenta

    OFF:

    Vakmacs, írtam neked, megkaptad?

  • 2010.07.29 15:26:07jazmine

    Nem lehet mindent egyszerre - de társadalmi szinten sem.
    Legyen sok gyerek és dolgozzanak a nők. Tudom, h máshol még rosszabb stb., de mi nem máshol vagyunk. Itt vannak állami gyerekintézmények, a nők is tanulnak, tehát csak némi gondolkodásbeli szemléletváltás kellene - a munkaadók/tvhozók fejében is. (Csak ne lennének nagyrészt ffi-ak)
    Személy szerint utálom a kirakat több gyerekes-"sikeres"nő sztorikat, mert csak az marad ki belőle/van elrejtve, h a gyerekekkel és a ht-sal sem ő, sem az apuka nem egyedül(max ketten) foglalkozik...

  • 2010.07.29 15:35:34Auguszta Romanova_2

    Nem lehet mindent egyszerre - de társadalmi szinten sem.


    Ceausescu megcsinalta.
    Nehez volt.

  • 2010.07.29 15:36:44piszti

    csááááááááááá ditakai!!!!!!!
    rég láttalak!
    nemsokára boldog szülinapot!
    mi tegnap tortáztunk:)
    bocs az offotért (áóááááá kellessz nekem)

  • 2010.07.29 15:38:10piszti

    bocs
    :)

  • 2010.07.29 16:03:15Vakmacska

    Mag, off, igen, dóóóógozok vele éppen:)))

  • 2010.07.29 16:39:57Puszpanya

    Én is a csodára várok. Egyrészt, h megtartsanak a gyerek ellenére is. (kevés az esély, mert nálunk igáslovak kellenek, akik akár éjfélig tolják -tök feleslegesen- a szekeret, kifizetetlen túlóra nélkül persze) Másrészt, h egy év alatt teremjen valaki, aki a gyerekemet hurcolássza majd a bölcsiből, mivel este 6ig kell dolgoznom, nekem esélyem sem lesz...

  • 2010.07.29 17:27:44borka..

    páratövis, köszi
    totál egy cipőben járunk :(

    A jogász dolgot szóban bevetettem, azt mondták ne vicceljek, lehet innen menni, ha így nem jó, legfeljebb nem hosszabbítanak szerződést. Szóval ezen nem cirkuszolok, örülök, hogy havonta kapok fizetést.

  • 2010.07.29 17:52:04pantufül

    Negyedik éve dolgozom egy informatikai cégnél 6 órában, 9-15-ig. Jól érzem itt magam, de...... az informatikus kollégáim 8 órában keresnek 180 eFt-ot, én 6 órában 100-at. Tehát arányosságról szó sincs. Ja, és fiatalabbak is nálam. Eddig mindössze egyszer volt fizetés emelés. (Így tartok most ennél a magas fizetésnél) Irodavezetői, asszisztensi, titkárnői, nyilvántartási feladatokat látok el. (Előtte magas beosztású emberek titkárnője voltam.) Előre lépési lehetőség nincsen, az angol tudásomra nincs szükség, tehát elkopik. Sajnos azonban az a tapasztalatom, hogy nemigen lehet válogatni. Ráadásul naponta oda-vissza majdnem 2 órát utazom. Az ideális az lenne, ha itt közel találnék egy nyolc órás munkát, mert akkor az eddig utazással töltött időt is pénzkereséssel tölteném. De nem tudom, hogy milyen módon találhatnék ilyet. Próbálkozom..... Akkor talán egyenrangú is lehetnék a többiekkel. Egyenlőre még mindig megéri a kompromisszumot. (állítólag bérrendezés is lesz.)

  • 2010.07.29 18:48:19Tish77

    A munkahelyemen sok részmunkaidős anyuka dolgozik, a cég nem várja el kisgyerekkel a 8 órás munkát. Sőt, mivel most rengeteg kismama van a cégnél, a helyükre határozott idejű szerződéssel vesznek fel újakat, azzal a nem titkolt okkal, hogy visszavárják a gyeses anyukákat.
    Szóval van ellenpélda, csak ritka mint a fehér holló...

    A lányom mindig is "ügyeletes" gyerek volt, nem tudtam másképp megoldani. Reggel 7-re vittük bölcsibe, oviba és iskolába is, a bölcsi 6-ig volt nyitva, az ovi fél hatig, a suliban 5-ig maradhat.
    A suliba mi már nem érünk oda munkából, ezért anyós megy érte, már több éve.
    Közben lassan akkora lesz, hogy hazajöhet majd egyedül is.
    Sőt, már most mondogatja, hogy ha megszületik a kistesója, és bölcsis lesz, majd ő megy érte, és együtt jönnek haza:)

  • 2010.07.29 19:31:26Ziebi

    Nálunk kutatóéknál a részmunkaidő fel sem merül, van viszont helyette rugalmasság. Senkit nem érdekel mikor mész be, bemész-e, ha haladsz a munkáddal. Nekem ez egyelőre kívülről nézve még talán jobban is tetszik...aztán majd kérdezzetek meg pár év múlva.

  • 2010.07.29 19:48:26csillader

    A kutatói dolgokhoz azt tenném hozzá, hogy irtó rugalmas, de attól még fix dátumra ugyanúgy kész kell lennem a cikkemmel/előadásommal stb., és senkit nem érdekel, hogy közben a gyerek bárányhimlős volt, vagy már hónapok óta konstans légúti beteg és az egyetlen lehetséges idő, amit munkával tudnál tölteni (éjszaka), az gyerekápolással és alvással kénytelen telni. A kutatói munkának sosincs vége, csak félbehagyni lehet. Nekem ez legalább annyi stressz, mintha nem ezt csinálnám, de tény, rugalmas: csinálhatom éjjel. :-)

  • 2010.07.29 19:57:04Ziebi

    Csillader: igen, valahogy így. :)
    Abban bízom, ha majd aktuális lesz akkor nem leszek egyedül, ott lesz a párom aki segít, ha kell előadást írni, ha kell pelenkázni vagy gyereket orvoshoz vinni. :)
    Határidők sajnos mindenhol vannak :S

  • 2010.07.29 20:15:07nb

    Ja, kutató-oktató. A férjem alig látom, most, NYÁRON. Ahhoz, h jó legyen, több generációs kutatónak kell lenni...

  • 2010.07.29 20:21:52Ziebi

    Én is alig látom a férjem, de tudom, ha szükség lesz rá ott lesz és segít. Enélkül bele sem vágnék.

  • 2010.07.29 20:37:23átlagos anya

    Egy-két kivétel akad már, mint pl. az én esetemben is (nagy multi). Az elmúlt fél évben 7 órában dolgoztam, heti 3x itthonról. Igaz ugyanannyi munkám volt mint 8 órában, de még így is örültem neki.
    A 7 órás munkáért 3 évig küzdöttem, kb. félévente kérvényeztem, mindig elutasítottak, én meg mindig mondtam, hogy oké, de nemsokára jövök megint és kérni fogom. Szóval ne adjuk fel, valami iciripiciri változás a fejekben elkezdődött már, vannak normál hozzáállású vezetők, bár kevesen.

  • 2010.07.29 20:40:37átlagos anya

    A helyemre (szülési szabin vagyok) határozott időre vettek fel gyakornokot. Ez a cégnek költséghatékony, a gyakornoknak jó, és én is vissza tudok majd menni elvileg. Persze fogalmam sincs, hogy kisebb hazai cégeknél milyen realitása van, lehet ezeknek a dolgoknak.

  • 2010.07.29 21:13:25szahore

    Vakmacska, imádom az írásaid, a stílusod és hozzáértésed miatt, de amikor ezeket a témákat feszegeted (mint korábban is) mindig egy kicsit megijedek.. Pedig én a "babatervező" rovatban vagyok "érdekelt", csak szeretek előre gondolkodni- tervezni. Egyelőre azt látom, nagyon kiszolgáltatottak a kisgyerekes anyukák. :(

  • 2010.07.29 21:51:21csillader

    Elszállt, amit az előbb írtam, akkor újra:

    Nb, mi a többgenerációs kutató?

    Ziebi, sok sikert!!!
    Igazából ennek is két oldala van, csak fáradtan mindig a negatívat látom. Pl. tök jó, hogy a nyár nagy részét itthon töltöm a fiammal, az kevésbé, hogy emiatt állnak a munkahegyek, amikkel meg kell lenni ősz elejére legkésőbb, de inkább előbb.
    Viszont a fent olvasottak után én meg sem szólalok.

  • 2010.07.29 22:10:46Ziebi

    CSilader: igen, én is így vagyok. Néha teljesen reménytelennek látom hogy valaha megszerzem a doktorimat, és haladok valamerre a pályán, néha meg hirtelen mindenre tudok megoldást...most úgy vagyok vele, hogy nekem jobban bejön az ha rugalmas a munkaidőm, mert engem stresszelt az amikor pontban nyolcra bent kellett valahol lenni. Az hogy nem 8 óra a munkaidő már régen megszoktam, tényleg inkább maradok bent toább csak ne álljon reggel senki az ajtóban stopperrel. Persze gyerekkel majd más lesz, de van előttem jó példa (barátnőm 3 gyerekkel, otthoni munka, megoldja), és nagyon előre úgysem tudok tervezni, így igyekszem nem idegeskedni még ezen is. :)

  • 2010.07.29 22:27:17csillader

    Ziebi, ne is idegeskedj! :-)
    A doktoridhoz pedig sok sikert kívánok!
    Amúgy én sem a 8-5-iget akarom, hanem azt, hogy a napi munkaidő (ha összesítés után lebontom) kb. 8 óra legyen (most szabin vagyok, más a szitu).

  • 2010.07.29 22:30:44Ziebi

    Csillader: na igen, jó is lenne. Viszont az a tapasztalatom, hogy itt aki igazán hajtani akar legalább 1O-12 órát nyom naponta. Ez nyilván nem én leszek ha már baba is van a képben, akkor mások lesznek a prioritások. Addig viszont lehet nyomulni, azt akarom kihasználni. :)

  • 2010.07.29 22:32:18renege

    Szerintem érdemes letudni a doktorit baba előtt.
    Utána már kínkeserves lesz.

  • 2010.07.29 22:38:40Ziebi

    A legoptimálisabb esetben is még 2-3 évem van hátra. Ha most azonnal összejönne a baba, igen, nehéz lenne, és igen, ha nem fogom bírni kilépek. :) Addig is tiszta haszon minden amit itt tanulok és esetleg publikálok. :)

  • 2010.07.29 22:50:41renege

    Én nagyon szerettem volna babát már a diplomaosztó után, és bőszen hajtogattam a férjemnek, hogy simán megy az majd nekem kutatás közben is.

    Persze nem adta be a derekát, így aztán nagy erőkkel dolgoztam, hogy 3 év alatt végezzek.

    Miután megszületett a baba, beláttam, hogy NEKEM nem ment volna a kettő együtt. Vagy mondjuk azt, baromi nehéz lett volna.
    Mert most férj híján 2 gyerek mellett is muszáj járnom dolgozni, szóval valószínű akkor is megoldottam volna.

    Biztos Te is meg fogod oldani. Kilépni talán kár, ha már annyi energiát feccöltél bele. De érdemes jól átgondolni.

  • 2010.07.29 23:02:02Ziebi

    Az az igazság, hogy nálunk a köv. képpen működött a dolog. Mikor kijöttüónk úgy voltunk vele, ha nem vesznek fel doktori suliba, akkor jöhet a babó. Felvettek, elkezdtem. 1 év után azt mondtam, ez egy tuti hely, a jelenlegi munkabeosztásomba beleférne a baba, lássunk neki. (Jó fej főnök, sokszor több óra holtidő, körülmények ahhoz hogy magammal hozzam dolgozni amíg pici, stb)
    Erre éppen miután belevágtunk a dologba bejelentette hogy lelép. Kb fél év múlva. Gondoltam sebaj, addigra én már úgyis pocakos leszek, kilépek, addig is van fizetésem, vízumom, egyetemi lakás...
    A fél év múlva lelépekből lett 1 év múlva, nálunk baba még sehol, döntenem kellett. Vagy most kilépek, ugrik az ösztöndíj, a vízum, az egyetemi lakás, stb, és vagy összejön utána a gyerek vagy nem. Én a másik utat választottam (hosszas mérlegelés után): találtam egy új csoportot, és elkezdek velük dolgozni. Ha szerencsém lesz lesz pár publikációm mire megérkezik a baba, addig is kapom a fizut, szerzem a tapasztalatot...szóval itt állunk most. :)

  • 2010.07.29 23:08:32renege

    Ziebi, én nagyon drukkolok neked.
    Én itthon kutattam, de ez a hely nem igazán támogatja a kutatókat. Gondolkoztam már, hogy külföldre megyek, de nem tudom, két gyerekkel, egyedülállóként hova tudnék lépni.

  • 2010.07.29 23:12:23Ziebi

    Köszi :) Tényleg majd meglátjuk. :) Most egyelőre izgatottan állok neki az új munkának, tele van kihívással, rengeteget fogok tanulni, és ez mind jó. Lehet hogy a baba is csak erre várt :D

    Külföldhöz nem tudom mit tehetnék...milyen témában kutatsz?

  • 2010.07.29 23:19:40renege

    informatika.

  • 2010.07.29 23:21:52Ziebi

    Hű ahhoz végképp nem tudok hozzászólni. :)

    Én mikrobiológia. :)

  • 2010.07.29 23:22:34renege

    Valahogy sejtettem :)

  • 2010.07.29 23:27:47renege

    mármint a biológiát

  • 2010.07.29 23:27:55Ziebi

    Miből? :D

  • 2010.07.29 23:44:29renege

    "tele van kihívással, rengeteget fogok tanulni"

    "Viszont az a tapasztalatom, hogy itt aki igazán hajtani akar legalább 1O-12 órát nyom naponta."


    "Senkit nem érdekel mikor mész be, bemész-e, ha haladsz a munkáddal."

    és persze, valószínű csak ráhibáztam.
    de ezek a mondatok biztosan nem informatika témakörre illőek :D

  • 2010.07.29 23:48:45Ziebi

    Ja értem, kilogikáztad :))))

  • 2010.07.30 20:02:32mindenlébe

    Angliában dolgozom, februárban várnak vissza az egyéves gyesről.
    Itt van többféle részmunkaidős lehetőség, 4 óra, 6 óra vagy 3 teljes nap, stb. Van belőle előmeneteli lehetőség is, pl 4gyerekes részmunkaidős kolléganőm most ment vissza teljes állásban egy magasabb pozícióba.
    Viszont a bölcsi, ovi horribilis összegbe kerül, nincs állami! Kb a nettó fizum felét elviszi ha egész hétre beadnám. Úh itt sem fenékig tejfel.

SZÓLJON HOZZÁ!

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Kérdezz szakértőnktől

Dr. Gyarmati Andrea gyermekgyógyász válaszol.

Kérdezni szeretnék »

Blogok, amiket olvasunk

CsP Lefeküdtünk, mégsem szexeltünk

Levélírónk annyira tiszteletben tartja a lány kérését, miszerint lassítsanak, hogy megpróbál lopakodó üzemmódba helyezkedni az ágyban.

Makronauta Aszalt gyümölcs kompót

Hogyan varázsolhatunk a télbe nyarat? Igen, aszalt gyümölcsökkel! És ha még egy kis praktikával, néhány adalékkal megbolondítjuk, máris ott vagyunk!

Juhari Zsuzsanna Hátborzongató ölelés

Akadt olyan sír, amelyben nemi aktus pózát utánozva temették el a párt.

Asperger 2.0 Érzelmi vakság

A férjem az alexitímia tipikus tüneteit mutatja – ő sokáig képtelen volt beszélni minden olyan témáról, ami erős érzelmeket váltott ki belőle, és most is csak nagyon nehezen nyílik meg.
Ajánlok blogbejegyzést

OnGo beszámolók

Hirdetés

Hirdetés