PORONTY

A részmunkaidő csapdái

2010. július 29., csütörtök 09:34

Amikor a gyerek mellől visszamegyünk dolgozni – repesve vagy kelletlenül – és rögtön teljes munkaidős elfoglaltságban találjuk magunkat, sokan ábrándozunk arról, hogy nem lehetne néhány órával kevesebb? Én sem voltam-vagyok kivétel, de eltűnődtem, hogy is lenne, ha most jönne a tündér a varázspálcával, és hipp-hopp előjönne egy lehetőség négy vagy hatórás munkára. Jó volna ez?

Hogy érdemes legyen végiggondolni, vegyük ki azokat a munkaköröket, ahol a részidős foglalkoztatás a dolog jellege miatt nem oldható meg – középiskolai osztályfőnök, cég felsővezetője vagy vállalkozás fő tulajdonosa, esetleg pilóta. A részmunka ezzel együtt elméletben sokkal több helyen lehetséges, mint mondjuk távmunka – otthonról nem lehet vakbélműtétet végezni, de nem teljesen lehetetlen ezt hat órában csinálni. Meg sok minden mást is, de az ördög a részletekben hamar felüti a fejét.

Egy pillanatra álljunk meg, gondolkodjuk a munkáltató fejével, onnantól, hogy elmentünk szülni, és a munkánkat el kéne továbbra is végezni. Ha valóban van egy teljes állásnyi tennivalónk (erről majd később részletesen), akkor vagy felvesznek a helyünkre átmenetileg valakit, vagy a munkánkat szétosztják a többi közt.  Tömeges robotmunkák esetében egyszerű az ügy – a sor pénztárosainak többet kell túlóráznia, vagy becsücsül valaki a helyünkre, aki eddig is ezt csinálta, legfeljebb máshol. Pont a tömeges robotmunkák esetén a legkönnyebb a munkáltató dolga, minél egyedibb a feladat és a tudásunk, annál nehezebb az ügy, pótolni minket így vagy úgy. És annál nehezebb lesz egy teljes munkaidős állásból valahogy részmunkaidőset sikeríteni, akár átmenetileg.

Ha ugyanis egyszer jelentkezünk, hogy részmunkaidőben térnénk vissza, attól a mi eredeti munkakörünk (ha a piaci helyzet nem változott távollétünk alatt jó nagyot) és munkaigénye még nem csökken. Márpedig ha választani lehet, általában azt szeretnénk visszakapni. A munkáltató meg nem véletlenül hirdette meg annakidején a munkádat teljes munkaidősként.

Sok, általában nagyobb cégnél ugyan vannak „gyárilag” részmunkaidős állások, de ezek ritkán igényelnek magas képzettséget, nem adnak sem karrier-előmeneteli lehetőségeket, sem viszonylag jó fizetést, sőt, lehet olyan paraméterük, ami miatt kisgyerekesek számára teljességgel alkalmatlanok is lehetnek. Sorok írója ha ezek közül válogatna a saját cégénél, akkor jól fizetett, megbecsült, egyedi munkaköre helyett mehetne például front-office ügyfélszolgálatosnak a többi ötven közé, nagyjából negyedannyi pénzért, szigorú eljárási szabályok szerint, minimális gondolkodással és egyedi döntési lehetőséggel, szabályozott vécészünetekkel, és persze váltott műszakban, amiben van éjszaka és hétvége is. Esetleg takaríthatná is a cég hipermodern irodaházát. Ennyit aligha érne meg a részmunkaidő. És innen visszakapaszkodni a saját pozíciómba körülbelül annyi esélyem volna pár év múlva, mint a vezérigazgatói szék megkaparintására.

Ha pedig maradnék a saját kaptafámnál, akkor mi legyen a fennmaradó, legalább kétórányi munkával? Szerencsés csillagállás mellett a csoport többi tagjára akkor lőcsölhetem anélkül, hogy halálos ellenségeket szerzek magamnak, ha van olyan kolléga, aki pár év múlva hasonló cipőben járva kérne részmunkaidőt, és a szétosztandó plusz munkát ezek alatt az évek alatt végezhetném én. Ellenkező esetben könnyen válhatok a csoport páriájává, aki más khm, testrészével veri a csalánt.

Ha a munkát senkire sem lőcsölve Sztahanovként bizonyítom, hogy én a nyolcórás munkával vidáman végzek hat óra alatt, annyira hatékony vagyok, akkor vágom még csak a fát magam alatt. Elvégre akkor kevesebb pénzért dolgozom ugyanannyit, majd hülye is lesz a munkáltató ezt a kellemes helyzetet a maga kárára fordítani később. És ha a részlegnél leépítés kerül szóba, akkor egy külföldi tulajdonú cég távoli központjából a részmunkaidős státuszt a legkönnyebb megszüntetni, elvégre csak hatórányi munkát kell szétosztani a többi közt. Ja hogy te nyolcórányit végzel benne? Az New Yorkból, Kuala Lumpurból vagy Stockholmból aligha fog látszani. Ha pedig kis cégnél dolgozol, ahol a főnök a szomszéd íróasztalon nyomja, akkor pedig általában lehetetlenség hat órába zsúfolni a feladatot, mivel a nyolcórás állásod Stockholmban, New Yorkban és elméletben legalább két hatórásnak felelt meg eddig is. Csak hát ugye, a hazai körülmények.

Itt van még a túlóra kérdése. Ha a többi bent van, mikor te már mennél, a munka meg csúszik, akkor te már rég túlórázol, amikor a többi még csak tölti a rendesen megfizetett munkaidejét. Ha kifizetik a túlórát, akkor „csak” azt kell megoldanod, ki megy a gyerekért és ki főz, elvégre ezért kértél részmunkaidőt. Ha csak lecsúsztathatod, akkor fogadhatsz, hogy majd csak a jövő héten. Vagy a jövő hónapban vagy a jövő évben, a dolog emlékeztethet a szamár elé lógatott szénacsomóra.

Van még egy kérdés, nevezetesen a munka eloszlása. Nemcsak napi hatórás munkaidőt ismernek részmunkaidőként külföldön, hanem van olyan is, hogy valaki hosszú órákat dolgozik mondjuk hétfőtől szerdáig, hogy csütörtökön-pénteken otthon maradhasson. Ami közlekedés szempontjából sokkal előnyösebb lehet, például nekem akkor is két órámba és rettenet sok benzinembe kerülne a mindennapos oda-vissza, ha az irodában csak négy vagy hat órát töltök. Viszont jelenleg a mai magyar óvoda és bölcsőde nem ismeri az efféle rugalmasságot, nem bírja mondjuk este hatig-hétig tárolni heti egy-két napig a gyereket, hogy aztán a hét utolsó napjain ne is lássa.

Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsen vállalható kompromisszumokkal  (munkaadónak és munkavállalóknak) teljesíthető részmunkaidős megoldás ennél vagy annál a cégnél. Létezhetnek akár vállalkozások is, amik megélhetést nyújtanak napi hat óra munka ellenében – ismerek anya-lánya kozmetikus párt, ahol az egyik délelőtt, a másik délután dolgozik az üzletben, aki nincs ott, az vigyáz a gyerekre. Ismertem volt munkahelyről olyan fiatal nőt, aki annyira jó munkaerő volt, hogy munkáltatója térden állva könyörgött neki, jöjjön vissza a tervezettnél hamarabb, ezt ő azonban csak úgy vállalta, hogy az első időkben egyszerre csak négy órát töltött bent, és nem ment minden nap. Kollégái épp kitűnő munkája miatt vállaltak átmeneti többletfeladatokat. Ezzel együtt többségünket nehezen teljesíthető feladat elé állítja a részmunkaidős visszatérés megszervezése – attól tartok, nem lesz ez másként a közszférában sem, ahol jogszabályi rendelkezés írja elő a kismamák részmunkaidős foglalkoztatását, ha a munkavállaló ezt kéri.

Szóval ha megjelenik a jó tündér a varázspálcájával és sitty-sutty kimondaná a varázsigét, amitől számunkra rövidebb vagy hosszabb időre részmunkaidő terem, gondoljuk meg jól. Egy régi mondás szerint ugyanis az Úristen kétféleképp büntethet meg bennünket – úgy, hogy azért sem teljesíti a kívánságunkat, vagy úgy, hogy valóra váltja.

KOMMENTEK

  • 2010.07.29 14:25:55páratövis

    Borkának segítenék, OFF lesz.

    Sajnos én is hasonlóképpen jártam (klassz kis állami munkahelyen...), folyamatosan dolgoztam évekig, hol határozott idejű szerződéssel, hol megbízásival...
    A tgyás-gyed igénylésnél az a lényeg, hogy 1. meglegyen a szükséges biztosított idő 2. gyedhez az is kell, h. a szülés időpontjában biztosított legyél. (tgyáshoz ez nem kell)
    Az tehát fontos, h. legyen vmi szerződésed a szülés időpontjában is!
    Ha lejár a szerződésed, utána is jogosult vagy gyedre, csak akkor ún. passzív jogon, ami azt jelenti, hogy ez az idő a későbbiekben nem jogosít gyedre, tgyásra, stb. - tehát pénzbeli tb-juttatásokra. Második gyerkőc tervezésekor ez gond lehet.
    Én az első gyerek születésekor határozott idejű szerződésből mentem tgyás-ra, a második babát várva megbízási szerződésem volt csak, ami lényegileg ugyanúgy működött. Tgyásra a gyerek születése napjától mentem, az utolsó kifizetés ez elé lett dátumozva. A megb. szerződés pár hónappal a gyerek születése után járt le, és így jogosult voltam gyedre a második gyerkőc után is. De a szerz. lejárta után ez is passzív.
    Sajnos ez igazságtalan helyzet, önhibádon kívül nem kapsz határozatlan idejű munkaszerződést, így - bár ugyanúgy folyamatosan van munkád, béred, tb-befizetésed, a passzív biztosított jogviszony miatt erősen hátrányba kerülhetsz a többedik gyereknél...(én gyakorlatilag egyetem után végig ugyanazt a feladatot láttam el, ami hivatalosan diplomás közalkalmazotti, viszonylag speciális végzettséget igénylő munkakör...)
    (bocs, ha pontatlanul fogalmazok, nem vagyok szakértő, de igen alaposan utánakérdeztem)

  • 2010.07.29 14:27:03jazmine

    "Mákom van a munkahelyemmel."
    Azért ne becsüljük már le magunk. Én pl. szinte bármilyen nálunk lévő munkakörben bevethető vagyok, ismernek, mint munkaerőt. Szvsz NEKIK is mákjuk van velem. Amit most kell tanulnom, azt pl. pályakezdőnek reménytelen lenne, pont azért kerülök képbe, mert ott van mögöttem az eddigi 9 munkaévem, ami alatt átláttam a rendszert és sok helyen dolgoztam is benne.

  • 2010.07.29 14:28:52viszkis

    hű zsazsun, ez nem semmi szervezés, gratula érte:)
    remélem ha letelik az egy év, utána is ilyen jól meg tudod majd oldani, de neked sincs irigylésre méltó helyzeted:(

  • 2010.07.29 14:34:21fülemüle

    Én részmunkaidőbe mentem vissza dolgozni. Azt kell mondjam mázli volt. Jókor voltam jó helyen. Egy nagy elvándorlási hullám közepén kezdetem el tárgyalni a részidőről. Nálunk hosszú az az idő, míg beletanul az ember és és önálló munkára lehet fogni az újakat, így örültek, hogy egy tapasztalt jön vissza. Még akkor is, ha csak 6 órába.
    Valóban nem számíthat nagy karierre egy részmunkaidős, de én nem vágyom a szamárlétrán araszolgatásra. Én értelmes, kreatív munkát akartam végezni és ez megoldható volt.

    Szerintem sokat jelent egy kétévesnek a napi minusz két óra bölcsi(= plusz két óra anyával)

    SZABAGSÁG téma: a részmunkaidőst ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mint teljes állásút, amennyiben heti 5 nap dolgozik. Csökkentés, csak akkor van, ha kevesebb nap dolgozik ember. Nálam is kérdés volt, de munkajogásszal megnézettük.

    "2010.07.29 12:10:44jazmine
    Engem az érdekelne most nagyon, hogy ha 8 órás voltam, de 6-ban megyek vissza, akkor míg a "régi" szabimon vagyok (gyerek alatt összegyűlt), milyen fizut kapok? A régi 8 órást?"

    Ha 8 órás munkaszerződés volt érvényben, amikor eljöttél TGYÁS-ra, akkor 8 órás munkabéred után kell a felgyűlt szabid után fizetniük.

  • 2010.07.29 14:37:23zsazsun

    jazmine - én is csináltam már sok mindent, bizonyítottam, de akkor is főképp a főnökök jóindulatán múlt

    viszkis - ha felveszik ugyanabba az oviba a kicsit, ahova a nagy jár, nem lesz gond. Jó, mondjuk a délutáni különórákról lemondhatok, mert az sehogy nem fog beleférni, de jelenleg kisebb gondom is nagyobb ennél. :-)

  • 2010.07.29 14:41:31hermia

    Páratövis
    Borka

    Van valamilyen törvény, hogy ha valaki évekig ugyanott dolgozik határozott idejű szerződésekkel, akkor az határozatlan idejűnek minősül, mindegy, hogy mit irattak alá vele. Meg kellen kérdezni egy munkajogászt, mennyi is az az idő.

  • 2010.07.29 14:50:14páratövis

    Hermia,
    igen tudok róla, mondjuk én ugyanazt csináltam végig, de nem egy munkahelyen - sőt, cifrázták: egy időre külső cég volt a munkáltatóm, bár ugyanott, ugyanazt csináltam, nem mennék bele jobban, de hangsúlyozom: állami, kulturális intézményről beszélünk... :(
    Viszont akinek ugyanott hosszabbítgatják a szerződéseit, arra igaz, amit írsz. De sajnos van olyan helyzet, amikor a munkáltató vastagon lepottyantja ezt, - és nincs mód/esély/energia/stb. érvényesíteni. Vagy kis variálásokkal, szünetekkel manipulál.

  • 2010.07.29 14:52:54páratövis

    Bocs, az eleje kusza lett: tehát egy intézménynél voltam, ugyanazon munkakörben (gyakorlatilag), viszont közben 3 különbözö munkaadóval szerződtem. (Állami intézmény, majd szerződöt alvállalkozója, majd emez cégnevet. stb. változtat...)

  • 2010.07.29 14:58:04normama

    5 év a max, amit határozott idejű szerződéssel lehet dolgoztatni. Utána, ha tovább kívánnak foglalkoztatni, csak a határozatlan idejű szerződés jöhet szóba.

    A mázlik mázlija: 7 hónapos lány leendő bölcsijében férőhely-bővítés van, tuti be fog férni. Mázli kettő: főnököt ritka elmebeteg pillanatait kivéve nem érdekli, ha tíz perccel előbb eltűnik az ember - ha kész van a munka :-))))

  • 2010.07.29 15:01:14ditakai

    Vakmacska, "felvállalni tartósan"

    Attól függ mit nevezünk tartósnak. Emiatt írtam a rövid és hosszútávú döntésekről fentebb. Számomra 45 év munkaviszony tekintetében nem számít tartósnak az a hat év amit éppen most taposok itthon, míg megszülök három gyereket és oviba kísérem mindet. Sőt az az esetleges egy év sem, mire ezek után megkapok egy képzettségemhez való pozíciót. Nézőpont kérdése, de már írtam fentebb, hogy ez egy döntés, az enyém, és nem kell mindenkinek ilyet hoznia.

    Egyébként benne volt egy hatalmas váltás is : Itthonról (egy gyerek mellett) megtanultam gépírni, és belevágtam egy olyan dologba, amihez a korábbi munkámnak semmi köze, de értelmiségi munka. Ha mardos az "otthonvakarjaaseggét" hangulat, akkor szerzek számlát, és pár hónapra bevállalok némi itthonról végezhető munkát, majd konstatálom, hogy a gyerekek őrjöngenek fél nap, a szennyes hegyekben áll, és nincs mit enni, ráadásul nem is aludtam három napja, aztán rendet teszek a fejemben, és belátom, hogy függetleníteni kell magam ettől a "mindent egyszerre ugyanolyan mértékben" divattól, mert fontosabb dolgokra kell koncentrálnom, mint a karrierem átmeneti állapotára. Az általad írt összegért egyébként... - de nem akarom senki érzéseit megsérteni, hisz tisztában vagyok vele, hogy nagyrészt a szüleink érdeme is, hogy hova jutottunk az iskoláinkban.

    Szerintem a munkáltató egyébként még mindig könnyebben tudná kezelni a helyzetet, ha négy évig kéne valakivel félmunkaidőben számolnia - és ebből összepárosítani egy pozícióra mondjuk kettő munkavállalót, akik ezt be tudják vállalni mint értelmes 'karrieráldozatot' - ahelyett, hogy átmeneti 6-8 hónapokat kell megoldani, hogy valakinek a visszaszokását áthidalják.

  • 2010.07.29 15:10:36bea-balázs

    Itt a környéken sajnos nincs lehetőség részmunkaidőben dolgozni, örülönk ha 8 órában felvesznek valahova!
    Most jelentkeztem ide a helyi óvodába dajkának, de vagy 100-an jelentkeztek még! Nem sok reményt fűzök hozzá hogy felvesznek! Ha nem sikerül, akkor sajnos a tőlünk 42km-re lévő gyárba kell mennem 4 műszakba dolgozni jobb híján! Undorító:((
    Ezért képeztem magamat önerőböl!

  • 2010.07.29 15:11:37hermia

    Páratövis

    Hát én nem vagyok jogász, de úgy érzem igazságosnak, hogy ha ugyanazt csináltad ugyanott, akkor nem számítanak ezek a technikai dolgok. Sőt, ezek még inkább a munkáltatód ellen szólnak. Egy jogászt megkérdezni nem kerül semmibe, a neten hirdetik magukat munkajogászok.

  • 2010.07.29 15:15:01korallka

    Ditakai, nekem sajnos az a meglátásom, hogy gyerekkel (most mindegy hány db) nagyon nehéz olyan állást találni ami elfogadható. Magyarán ha megtudják,hogy van x gyereked, vesznek fel olyat akinek nincs egy se (fognak találni).Szóval azt hiszem a klasszikus értelemben vett karrier gyerekkel iszonyatosan ritka dolog:(
    Azután a másik az életkor kérdése: tegyük fel, hogy visszamennél 35 évesen dolgozni és egy 25 éves lesz a főnököd. Az sem egy mókás dolog, bár elismerem nagyon sok függ az adott emberek személyiségtől.
    De ez csak az én véleményem:)

  • 2010.07.29 15:15:05Vakmacska

    Ditakai, ebben viszont teljesen egyetértünk. De szerintem magunkat nem kell teljesen a víz alá nyomni azzal, hogy ezt bizony el kell fogadni, nagyon sok külföldi, értelmiségi, normális magánszektorban tevékenykedő nővel találkoztam, volt köztük mérnök, közgazdász, jogász, marketinges, mittomén, volt 1-4 gyerekük és nem segélynek beillő összegért dolgoztak, általában olyat amit szerettek, nem akartak vezérigazgatók lenni, de diplomás takanénik sem. Nem az volt az alternatívájuk hogy otthon maradtak vagy látástól mikulásig ültek valami irodában. Nos valami effélét szeretnék itthon is többet látni, valamint azt, hogy az ilyet felvállaló munkáltató szabályozásilag ne legyen büntiben, mert most eléggé abban van.

  • 2010.07.29 15:25:23Magenta

    OFF:

    Vakmacs, írtam neked, megkaptad?

  • 2010.07.29 15:26:07jazmine

    Nem lehet mindent egyszerre - de társadalmi szinten sem.
    Legyen sok gyerek és dolgozzanak a nők. Tudom, h máshol még rosszabb stb., de mi nem máshol vagyunk. Itt vannak állami gyerekintézmények, a nők is tanulnak, tehát csak némi gondolkodásbeli szemléletváltás kellene - a munkaadók/tvhozók fejében is. (Csak ne lennének nagyrészt ffi-ak)
    Személy szerint utálom a kirakat több gyerekes-"sikeres"nő sztorikat, mert csak az marad ki belőle/van elrejtve, h a gyerekekkel és a ht-sal sem ő, sem az apuka nem egyedül(max ketten) foglalkozik...

  • 2010.07.29 15:35:34Auguszta Romanova_2

    Nem lehet mindent egyszerre - de társadalmi szinten sem.


    Ceausescu megcsinalta.
    Nehez volt.

  • 2010.07.29 15:36:44piszti

    csááááááááááá ditakai!!!!!!!
    rég láttalak!
    nemsokára boldog szülinapot!
    mi tegnap tortáztunk:)
    bocs az offotért (áóááááá kellessz nekem)

  • 2010.07.29 15:38:10piszti

    bocs
    :)

  • 2010.07.29 16:03:15Vakmacska

    Mag, off, igen, dóóóógozok vele éppen:)))

  • 2010.07.29 16:39:57Puszpanya

    Én is a csodára várok. Egyrészt, h megtartsanak a gyerek ellenére is. (kevés az esély, mert nálunk igáslovak kellenek, akik akár éjfélig tolják -tök feleslegesen- a szekeret, kifizetetlen túlóra nélkül persze) Másrészt, h egy év alatt teremjen valaki, aki a gyerekemet hurcolássza majd a bölcsiből, mivel este 6ig kell dolgoznom, nekem esélyem sem lesz...

  • 2010.07.29 17:27:44borka..

    páratövis, köszi
    totál egy cipőben járunk :(

    A jogász dolgot szóban bevetettem, azt mondták ne vicceljek, lehet innen menni, ha így nem jó, legfeljebb nem hosszabbítanak szerződést. Szóval ezen nem cirkuszolok, örülök, hogy havonta kapok fizetést.

  • 2010.07.29 17:52:04pantufül

    Negyedik éve dolgozom egy informatikai cégnél 6 órában, 9-15-ig. Jól érzem itt magam, de...... az informatikus kollégáim 8 órában keresnek 180 eFt-ot, én 6 órában 100-at. Tehát arányosságról szó sincs. Ja, és fiatalabbak is nálam. Eddig mindössze egyszer volt fizetés emelés. (Így tartok most ennél a magas fizetésnél) Irodavezetői, asszisztensi, titkárnői, nyilvántartási feladatokat látok el. (Előtte magas beosztású emberek titkárnője voltam.) Előre lépési lehetőség nincsen, az angol tudásomra nincs szükség, tehát elkopik. Sajnos azonban az a tapasztalatom, hogy nemigen lehet válogatni. Ráadásul naponta oda-vissza majdnem 2 órát utazom. Az ideális az lenne, ha itt közel találnék egy nyolc órás munkát, mert akkor az eddig utazással töltött időt is pénzkereséssel tölteném. De nem tudom, hogy milyen módon találhatnék ilyet. Próbálkozom..... Akkor talán egyenrangú is lehetnék a többiekkel. Egyenlőre még mindig megéri a kompromisszumot. (állítólag bérrendezés is lesz.)

  • 2010.07.29 18:48:19Tish77

    A munkahelyemen sok részmunkaidős anyuka dolgozik, a cég nem várja el kisgyerekkel a 8 órás munkát. Sőt, mivel most rengeteg kismama van a cégnél, a helyükre határozott idejű szerződéssel vesznek fel újakat, azzal a nem titkolt okkal, hogy visszavárják a gyeses anyukákat.
    Szóval van ellenpélda, csak ritka mint a fehér holló...

    A lányom mindig is "ügyeletes" gyerek volt, nem tudtam másképp megoldani. Reggel 7-re vittük bölcsibe, oviba és iskolába is, a bölcsi 6-ig volt nyitva, az ovi fél hatig, a suliban 5-ig maradhat.
    A suliba mi már nem érünk oda munkából, ezért anyós megy érte, már több éve.
    Közben lassan akkora lesz, hogy hazajöhet majd egyedül is.
    Sőt, már most mondogatja, hogy ha megszületik a kistesója, és bölcsis lesz, majd ő megy érte, és együtt jönnek haza:)

  • 2010.07.29 19:31:26Ziebi

    Nálunk kutatóéknál a részmunkaidő fel sem merül, van viszont helyette rugalmasság. Senkit nem érdekel mikor mész be, bemész-e, ha haladsz a munkáddal. Nekem ez egyelőre kívülről nézve még talán jobban is tetszik...aztán majd kérdezzetek meg pár év múlva.

  • 2010.07.29 19:48:26csillader

    A kutatói dolgokhoz azt tenném hozzá, hogy irtó rugalmas, de attól még fix dátumra ugyanúgy kész kell lennem a cikkemmel/előadásommal stb., és senkit nem érdekel, hogy közben a gyerek bárányhimlős volt, vagy már hónapok óta konstans légúti beteg és az egyetlen lehetséges idő, amit munkával tudnál tölteni (éjszaka), az gyerekápolással és alvással kénytelen telni. A kutatói munkának sosincs vége, csak félbehagyni lehet. Nekem ez legalább annyi stressz, mintha nem ezt csinálnám, de tény, rugalmas: csinálhatom éjjel. :-)

  • 2010.07.29 19:57:04Ziebi

    Csillader: igen, valahogy így. :)
    Abban bízom, ha majd aktuális lesz akkor nem leszek egyedül, ott lesz a párom aki segít, ha kell előadást írni, ha kell pelenkázni vagy gyereket orvoshoz vinni. :)
    Határidők sajnos mindenhol vannak :S

  • 2010.07.29 20:15:07nb

    Ja, kutató-oktató. A férjem alig látom, most, NYÁRON. Ahhoz, h jó legyen, több generációs kutatónak kell lenni...

  • 2010.07.29 20:21:52Ziebi

    Én is alig látom a férjem, de tudom, ha szükség lesz rá ott lesz és segít. Enélkül bele sem vágnék.

  • 2010.07.29 20:37:23átlagos anya

    Egy-két kivétel akad már, mint pl. az én esetemben is (nagy multi). Az elmúlt fél évben 7 órában dolgoztam, heti 3x itthonról. Igaz ugyanannyi munkám volt mint 8 órában, de még így is örültem neki.
    A 7 órás munkáért 3 évig küzdöttem, kb. félévente kérvényeztem, mindig elutasítottak, én meg mindig mondtam, hogy oké, de nemsokára jövök megint és kérni fogom. Szóval ne adjuk fel, valami iciripiciri változás a fejekben elkezdődött már, vannak normál hozzáállású vezetők, bár kevesen.

  • 2010.07.29 20:40:37átlagos anya

    A helyemre (szülési szabin vagyok) határozott időre vettek fel gyakornokot. Ez a cégnek költséghatékony, a gyakornoknak jó, és én is vissza tudok majd menni elvileg. Persze fogalmam sincs, hogy kisebb hazai cégeknél milyen realitása van, lehet ezeknek a dolgoknak.

  • 2010.07.29 21:13:25szahore

    Vakmacska, imádom az írásaid, a stílusod és hozzáértésed miatt, de amikor ezeket a témákat feszegeted (mint korábban is) mindig egy kicsit megijedek.. Pedig én a "babatervező" rovatban vagyok "érdekelt", csak szeretek előre gondolkodni- tervezni. Egyelőre azt látom, nagyon kiszolgáltatottak a kisgyerekes anyukák. :(

  • 2010.07.29 21:51:21csillader

    Elszállt, amit az előbb írtam, akkor újra:

    Nb, mi a többgenerációs kutató?

    Ziebi, sok sikert!!!
    Igazából ennek is két oldala van, csak fáradtan mindig a negatívat látom. Pl. tök jó, hogy a nyár nagy részét itthon töltöm a fiammal, az kevésbé, hogy emiatt állnak a munkahegyek, amikkel meg kell lenni ősz elejére legkésőbb, de inkább előbb.
    Viszont a fent olvasottak után én meg sem szólalok.

  • 2010.07.29 22:10:46Ziebi

    CSilader: igen, én is így vagyok. Néha teljesen reménytelennek látom hogy valaha megszerzem a doktorimat, és haladok valamerre a pályán, néha meg hirtelen mindenre tudok megoldást...most úgy vagyok vele, hogy nekem jobban bejön az ha rugalmas a munkaidőm, mert engem stresszelt az amikor pontban nyolcra bent kellett valahol lenni. Az hogy nem 8 óra a munkaidő már régen megszoktam, tényleg inkább maradok bent toább csak ne álljon reggel senki az ajtóban stopperrel. Persze gyerekkel majd más lesz, de van előttem jó példa (barátnőm 3 gyerekkel, otthoni munka, megoldja), és nagyon előre úgysem tudok tervezni, így igyekszem nem idegeskedni még ezen is. :)

  • 2010.07.29 22:27:17csillader

    Ziebi, ne is idegeskedj! :-)
    A doktoridhoz pedig sok sikert kívánok!
    Amúgy én sem a 8-5-iget akarom, hanem azt, hogy a napi munkaidő (ha összesítés után lebontom) kb. 8 óra legyen (most szabin vagyok, más a szitu).

  • 2010.07.29 22:30:44Ziebi

    Csillader: na igen, jó is lenne. Viszont az a tapasztalatom, hogy itt aki igazán hajtani akar legalább 1O-12 órát nyom naponta. Ez nyilván nem én leszek ha már baba is van a képben, akkor mások lesznek a prioritások. Addig viszont lehet nyomulni, azt akarom kihasználni. :)

  • 2010.07.29 22:32:18renege

    Szerintem érdemes letudni a doktorit baba előtt.
    Utána már kínkeserves lesz.

  • 2010.07.29 22:38:40Ziebi

    A legoptimálisabb esetben is még 2-3 évem van hátra. Ha most azonnal összejönne a baba, igen, nehéz lenne, és igen, ha nem fogom bírni kilépek. :) Addig is tiszta haszon minden amit itt tanulok és esetleg publikálok. :)

  • 2010.07.29 22:50:41renege

    Én nagyon szerettem volna babát már a diplomaosztó után, és bőszen hajtogattam a férjemnek, hogy simán megy az majd nekem kutatás közben is.

    Persze nem adta be a derekát, így aztán nagy erőkkel dolgoztam, hogy 3 év alatt végezzek.

    Miután megszületett a baba, beláttam, hogy NEKEM nem ment volna a kettő együtt. Vagy mondjuk azt, baromi nehéz lett volna.
    Mert most férj híján 2 gyerek mellett is muszáj járnom dolgozni, szóval valószínű akkor is megoldottam volna.

    Biztos Te is meg fogod oldani. Kilépni talán kár, ha már annyi energiát feccöltél bele. De érdemes jól átgondolni.

  • 2010.07.29 23:02:02Ziebi

    Az az igazság, hogy nálunk a köv. képpen működött a dolog. Mikor kijöttüónk úgy voltunk vele, ha nem vesznek fel doktori suliba, akkor jöhet a babó. Felvettek, elkezdtem. 1 év után azt mondtam, ez egy tuti hely, a jelenlegi munkabeosztásomba beleférne a baba, lássunk neki. (Jó fej főnök, sokszor több óra holtidő, körülmények ahhoz hogy magammal hozzam dolgozni amíg pici, stb)
    Erre éppen miután belevágtunk a dologba bejelentette hogy lelép. Kb fél év múlva. Gondoltam sebaj, addigra én már úgyis pocakos leszek, kilépek, addig is van fizetésem, vízumom, egyetemi lakás...
    A fél év múlva lelépekből lett 1 év múlva, nálunk baba még sehol, döntenem kellett. Vagy most kilépek, ugrik az ösztöndíj, a vízum, az egyetemi lakás, stb, és vagy összejön utána a gyerek vagy nem. Én a másik utat választottam (hosszas mérlegelés után): találtam egy új csoportot, és elkezdek velük dolgozni. Ha szerencsém lesz lesz pár publikációm mire megérkezik a baba, addig is kapom a fizut, szerzem a tapasztalatot...szóval itt állunk most. :)

  • 2010.07.29 23:08:32renege

    Ziebi, én nagyon drukkolok neked.
    Én itthon kutattam, de ez a hely nem igazán támogatja a kutatókat. Gondolkoztam már, hogy külföldre megyek, de nem tudom, két gyerekkel, egyedülállóként hova tudnék lépni.

  • 2010.07.29 23:12:23Ziebi

    Köszi :) Tényleg majd meglátjuk. :) Most egyelőre izgatottan állok neki az új munkának, tele van kihívással, rengeteget fogok tanulni, és ez mind jó. Lehet hogy a baba is csak erre várt :D

    Külföldhöz nem tudom mit tehetnék...milyen témában kutatsz?

  • 2010.07.29 23:19:40renege

    informatika.

  • 2010.07.29 23:21:52Ziebi

    Hű ahhoz végképp nem tudok hozzászólni. :)

    Én mikrobiológia. :)

  • 2010.07.29 23:22:34renege

    Valahogy sejtettem :)

  • 2010.07.29 23:27:47renege

    mármint a biológiát

  • 2010.07.29 23:27:55Ziebi

    Miből? :D

  • 2010.07.29 23:44:29renege

    "tele van kihívással, rengeteget fogok tanulni"

    "Viszont az a tapasztalatom, hogy itt aki igazán hajtani akar legalább 1O-12 órát nyom naponta."


    "Senkit nem érdekel mikor mész be, bemész-e, ha haladsz a munkáddal."

    és persze, valószínű csak ráhibáztam.
    de ezek a mondatok biztosan nem informatika témakörre illőek :D

  • 2010.07.29 23:48:45Ziebi

    Ja értem, kilogikáztad :))))

  • 2010.07.30 20:02:32mindenlébe

    Angliában dolgozom, februárban várnak vissza az egyéves gyesről.
    Itt van többféle részmunkaidős lehetőség, 4 óra, 6 óra vagy 3 teljes nap, stb. Van belőle előmeneteli lehetőség is, pl 4gyerekes részmunkaidős kolléganőm most ment vissza teljes állásban egy magasabb pozícióba.
    Viszont a bölcsi, ovi horribilis összegbe kerül, nincs állami! Kb a nettó fizum felét elviszi ha egész hétre beadnám. Úh itt sem fenékig tejfel.

SZÓLJON HOZZÁ!

Kórházfigyelő

  • Budapesti kórházak
  • Vidéki kórházak

Kérdezz szakértőnktől

Dr. Gyarmati Andrea gyermekgyógyász válaszol.

Kérdezni szeretnék »

Travelo utazási ajánlatok

Hirdetés

Hirdetés