KOMMENTEK

• 2007.09.21 13:07:55pepe

  Ezen az oldalon elég jól össze van foglalva a vállelakadás problémája:www.zimonyi.hu Ezt már egyszer belinkelte valaki, de azóta még több információ olvasható ott.

• 2007.09.21 13:27:46B-

  Guruljka: a válasz a kérdésedre az, hogy INTÉZMÉNY. Amikor valakit a törvény beerőltet egy intézménybe, akkor igenis az intézmény és a törvényalkotó is felelős lesz. Intézmények esetén igenis létezik olyan, hogy kollektív felelősség. Felelős az egyetem, hogy pszichopatáknak kiad orvosi diplomát, felelős a kórház minden dolgozója, hogy ha látja, hogy a másik hozzáállása miatt emberek épsége és élete kerül veszélybe - és nem jelzi illetékes helyen.
  
  
  
  Igenis, a kórháznak nagyon-nagyon durva felelőssége van, és mi épp ezért a felelősség miatt megyünk oda. Azért megyünk kórházba, ha betegek vagyunk, mert az orvosok végzettsége és a szakmai felügylet (haha) elméletileg azt jelenti, hogy jobban járok velük, mint a Vajákos Birivel. Minek van államilag akreditált felsőoktatás és szakmai kamara, ha Gipsz Juliskának kell a nyolc általánosával eldöntenie, hogy P. doktor vagy G. doktor alkalmasabb az arechtált heceotomia vuxálására? Irgum-burgum!
  
  
  
  Attól még, hogy bunkó/kedves a terhesgondozáson, lehet a nőgyógyászat Mozartja/Mekk Mestere. Azért ő az orvos, és én a páciens, mert ő ért hozzá, én meg maximum a modoráról vagy a köpenye színéről nyilatkozhatok. És amíg nekem kell a felhozatalból kihalásznom, hogy melyik az agyabeteg, melyik a kontár és melyik a normális, addig arról beszélni, hogy szabad választás van, ne is haragudj, de egy vicc. Hogyan választhatnék szabadon, ha ötször annyian vagyunk, mint azok a dokik, akikről azt hallottuk, hogy megbízhatóak?
  
  
  
  Nekem van olyan ismerősöm, aki mindkét gyerekét annál a pasinál szülte, aki abba a nagy szülésmegindítós botrányba keveredett. Kérdeztem tőle, hogy milyen volt a pasi, azt mondta, hogy teljesen oké volt a fazon. A csaj 2 diplomás, nem egy elveszett valaki - de honnan tudhatta volna, hogy ez a pasi szakmailag ekkora gerinctelen nulla? Nem volt ráírva a köpenyére, és a terhesgondozás alatt kedvesen mosolygott.
  
  
  
  Fú, most felhúztam magam. Guruljka, szerintem te az egész civilizációnk alapját kérdőjelezed meg. Végzem a szakmámat, de nem vagyok felelős a munkámért: úgy kell a megbízónak, miért hozzám jött? Elcsesztem a konyhabútort, na és? Miért nem választott másik asztalost. Ja, meghalt a gyereke a szülés közben? Legközelebb majd jobban választ orvost.
  
  
  
  

• 2007.09.21 13:28:10másutt

  Szoval, elgondolkodvan... itt vannak a faktorok, amik kozbejatszottak, semmilyen sorrendben:
  
  
  
  - csecsemo biologiaja (valla merete, annak elakadasa, tudejenek ereje, mennyi szorultsag utan ajul el, hal meg, stb)
  
  - G.Á. tudasa, szakertelme
  
  - a korhazi csapat tudasa, szakertelme
  
  - az a teny, hogy mindez nem a korhazban tortent, ahol lehettt volna mas szakember, karnyujtasnyira, avagy muto, fogo, szike, stb.
  
  - veletlen, vak szerencse, 'isten akarata', ki hogyan nevezi
  
  
  
  Szerintem a vegso elszamolasban MIND AZ 5 faktor kozbejatszott, abban, ami tortent.
  
  De kinek van jogosultsaga eldonteni, hogy melyik faktor hany %-ban?
  
  
  
  Mikor hibasak a szulok? Hogy nem a korhazban szulest valasztottak? Akkor is miert? Az az 5-bol csak 1!
  
  Most eppen ezen vagyok melyen elgondolkodva.
  
  

• 2007.09.21 13:31:20mammsi

  A Geréb Ágnes felelőssége elsősorban az, hogy amit tesz, és eddig is tett, azt engedély nélkül teszi. Nemrég lehetett hallani arról, hogy Szolnokon egy álfogorvos tevékenykedett, Őt sem azért vesznek elő, mert félrekezelt fogakat. Kihúzta ami megmenthető lett volna...Nem a paciensei jelentették fel. Ők megkapták az olcsó húsnak híg levét. Hanem mert mindezt engedély nélkül tette. Ráadásul egy fogat kihúzni, ami megmenthető lett volna nem veszi fel a versenyt egy csecsemő életével ami megmenthető lehetett volna.

• 2007.09.21 13:33:00B-

  Alvómackó: és ha valaki riszálja a fenekét, akkor már megérdemli, hogy beszóljanak neki? Ha amíg pakolok be a táskámba a közértbe, a pultra teszem egy pillanatra a pénztárcám, megérdemeltem, hogy elvették?
  
  
  
  Amikor a mások tetteit megítéled, nem feltétlenül az áldozataikat kell hibáztatni. Bár ez természetes ösztön, mert akkor elhitetheted magaddal, hogy "velem ilyen sosem történhet meg, mert én nem riszálom a seggem, nem hagyom elől a pénztárcám stb". De a valóság az, hogy egyrészt megtörténhet így is, másrészt meg az, ha valaki hibázik, még nem jogosítja föl a másikat, hogy jól kibasszon vele. Érthető, hogy a hibázás felhívja az agresszív személy figyelmét és ötleteket ad, de azért vagyunk emberek, hogy ilyenkor uralkodjunk magunkon.
  
  
  
  

• 2007.09.21 13:36:23B-

  mammsi: én úgy tudom, hogy jelenleg nem engedély nélkül dolgozik, és amikor bevonták az engedélyét, akkor azért erősen sejthető volt, hogy nem szakmai okokból teszik. Lehet, hogy keverem a dolgokat, de pl az apás szülések miatt is "büntetett előéletű" - holott az apás szülés ma már bevett gyakorlat. Szóval szerintem sokan úgy érzik, hogy nem józanul megfontolt szakmai indokok miatt akarták korlátozni, hanem azért, mert újító szellemű volt ("nehogy már beengedje az apákat, akkor nem az orvos lesz az egyetlen férfi a szülőszobában - irgumburgum!")

• 2007.09.21 13:38:16pepe

  mammsi: az álfogorvos és GÁ között azonban az az óriási különbség, hogy Ági szeretné legálisan kísérni az otthon szülő nőket. Ezt a lehetőséget nem kapja meg. Most akkor ne segítsen azoknak a kismamáknak, akik nem akarnak kórházba menni, de nem is az árokparton akarnak szülni?

• 2007.09.21 13:41:35pepe

  Amikor eldöntöttem, hogy otthon szülök, akkor ezt úgy döntöttem el, hogy minden ami történik, az én felelősségem. Mert volt választásom. alaposan átgondolt információk alapján. És bíztam Ági tudásában úgy, ahogyan egy orvoséban bíztam volna a kórházban. De ha bármi történik, magammal és a saját magam hozta döntéssel kellett volna elszámolnom.

• 2007.09.21 13:42:29másutt

  jaja B, en is nagyon utalom az 'aldozat hibaztatasat'.
  
  es gyakran kiderul, hogy az aldozat 'nem okozta' a dolgot.
  
  
  
  mint pl. akik azt hangoztatjak, hogy a nok a lenge oltozekukkel meg 'kurvas' viseletukkel 'maguknak okozzak' a szexualis eroszakot, hajlamosak elfelejteni azt, hogy 4-5 eves gyerekeket es 85 eves nagymamakat is meg szoktak eroszakolni.
  
  
  
  sajnalatos teny, hogy az, hogy orvosvalasztasod az eletedbe kerulhet.
  
  ez mindig igy volt, igy is lesz. MINDIG!
  
  attol fuggetlenul, hogy szulsz, szivmuteted van, vagy egy gyogyszert irtak fel eppen.
  
  :(
  
  

• 2007.09.21 13:43:44mammsi

  Geréb Ágnes jelenleg törvénysérő magatartást folytat. És aki önként vállalja vele a kockázatot az bűnrészes. Ja és neki még mindíg megvan az a választási lehetősége, hogy esetleg nem vállal kockázatot. Jó, persze a kórházak is pl. egy klinikára irányítják a nagyon rizikós esetet, de ott már nem mondhatja senki. Itt ne szüljön, mert nagyon kockázatos, a mi statisztikánkat ne rontsa kérem!

• 2007.09.21 13:48:20marcangoló

  B-, mindent leírtál, amit szerettem volna, csak sokkal frappánsabban!:-)

• 2007.09.21 13:49:08mammsi

  Az az ikertehes nő is aki inkább segítség nélkül szült volna, mint kórházban, de Geréb Ágnes jószándékkal elvállalta, végül mégis kórházban kötött ki! Atán meg most két szép gyereke helyett van egy, és volt fél évig egy agyhalott kisbabája! Megérte? kíváncsi lettem volna azért, ha nem válallja a Geréb Ágnes a segítséget akkor mit tett volna végül a kismama? szerintem csak hívtak volna hozzá egy mentőt

• 2007.09.21 13:53:28pepe

  potenciális gyerekgyilkosnak és most már bűnrészesnek is számítok. hmmm. szuper :-( De azt nem értem, hogy miért nem elfogadható az, ha Ági egy szülést kockázatosnak ítél, akkor átirányítja az anyukát a kórházba. Nem ezt hívják felelősségnek? Ha a háziorvos valamilyen súlyos betegségre gyanakszik, nem kezeli maga a beteget, hanem átirányítja egy szakklinikára, ahol nagyobb apparátus és több eszköz áll rendelkezésre a gyógyításhoz. nem? de fordítsuk meg a nézőpontot: ha a háziorvos el tudja látni a betegét, mert mondjuk csak a napi injekció adagot kell beadnia, akkor miért irányítaná a betegét máshová?

• 2007.09.21 14:01:38Alvomacko

  B-: "és ha valaki riszálja a fenekét, akkor már megérdemli, hogy beszóljanak neki? Ha amíg pakolok be a táskámba a közértbe, a pultra teszem egy pillanatra a pénztárcám, megérdemeltem, hogy elvették?"
  
  Nem, nem érdemli meg és te sem érdemelted meg. Szó sincs ilyesmiről. Nem erről beszéltem.
  
  Csak arról polmizáltam, hogy általában fel sem merül bennünk, hogy a bajt okozhattuk mi is. Sőt, a legtöbben még csak nem is tanulnak az esetből és pl. legközelebb is riszálják a feneküket, meg kiteszik a pénztárcájukat.
  
  
  
  Velem is történnek ilyen esetek és nehezebben is tudom őket feldolgozni, mint az átlag, mert mindig megállapítom a saját felelősségemet is. Ilyenkor napokig verem a fejem a falba, hogy micsoda balfék voltam. Viszont egy életre megtanulom, hogy mit és hogyan nem szabad csinálnom.

• 2007.09.21 14:01:38B-

  mammsi: de pontosan milyen törvénytelenséget csinál a Geréb Ági?

• 2007.09.21 14:03:06manci

  Egyébként még a korábbi témához annyit szeretnék mondani, hogy ennek az anyukának hosszútávon valószínűleg az lenne a legjobb, ha a vizsgálat azt az eredményt hozná, hogy ezt a babát sem G.Á., sem más orvos, se otthon, se kórházban nem tudta volna megmenteni. Mert akkor legalább a saját korábbi döntésein nem kellene tovább tépelődnie, nem érezné azt, hogy másképp is lehetett volna, ha kórházban, más orvosnál szül. Talán egy icipicivel könnyebb lenne a történteket feldolgoznia.
  
  
  
  Persze csak a saját agyammal tudok gondolkodni, lehet, hogy nem így van. És adja a Jóisten, hogy soha nem kelljen megtudnunk, mi hogy reagálnánk.

• 2007.09.21 14:06:55manci

  Alvómackó: szerintem nem felelős, aki riszálja a fenekét, vagy egy pillanatra elől hagyja a pénztárcáját. Az, hogy ennek ellenére baj esetén az illető utólag hibáztatja magát, egy dolog. De más nem hibáztathatja.

• 2007.09.21 14:07:03B-

  Alvómackó: és mi lenne, ha egyszer nem a gyengébb tanulna a "hibájából" és próbálna alkalmazkodni az agresszív barmokhoz, hanem az utóbbiakat tanítaná meg valaki a rendre?
  
  Ez kb olyan, mint amikor Magyarországon nagy büszkén létrehozták az anyaotthonokat, ahova egy szál ruhában lehetett menekülni a gyerekkel, a lakás, a tévé, a mosógép meg mind ott maradt annak az állatnak, aki majdnem agyonverte a feleségét. Nyugaton már rég nem azt mondták a nőknek, hogy "miért nem tanult a helyzetből és jött el", hanem a férjet távolították el.
  
  
  
  Persze, értem én, hogy ha az ember gyenge, akkor próbáljon meg nem pattogni, de azért sokkal jobb lenne, ha a nyuszikáknak nem azon kéne agyalniuk, hogy most legyen-e rajtuk sapka vagy ne legyen, hanem a farkast meg a rókát fognák kicsit szigorúbban, mert amint a vicc is mutatja: az agresszív nem azért csesz ki veled, mert nem volt rajtad sapka, riszáltál stb, hanem mert megteheti.

• 2007.09.21 14:11:07pepe

  B. annyira igazad van, ami az utolsó hsz-adat illeti. Kár, hogy úgy tűnik, ez az elmélet a gyakorlatban nem működik :-((

• 2007.09.21 14:14:08B-

  Hogy érted, hogy nem működik? Hogy nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy keresztülvigyük, hogy ne mindig mi alkalmazkodjunk a tisztességtelenekhez? Ez igaz, de szerintem akkor is egyre jobb a helyzet. Elég, ha csak a 100 évvel ezelőtti helyzetet nézzük :-)
  
  Nem mondom, hogy mindig legyünk kihívóak, de azért néha tudatosíthatjuk, hogy nem szabad mindig abból kiindulni, hogy a gyengébbnek kötelessége utat engednie az erősnek.

• 2007.09.21 14:15:59marcangoló

  Én úgy emlékszem ilyen- olyan tanulmányaimból, hogy az áltdozatok éppen, hogy magukat hibáztatják. Sőt, sokszor azonosulnak, együtt éreznek a támadókkal. Pl. az emberrablókkal. Ez a Stockholm szindróma.

• 2007.09.21 14:16:32Alvomacko

  másutt: "meg 'kurvas' viseletukkel 'maguknak okozzak' a szexualis eroszakot, hajlamosak elfelejteni azt, hogy 4-5 eves gyerekeket es 85 eves nagymamakat..."
  
  
  
  De az egyéb erőszakokért senki nem a kirívóan öltözködő nőket okolja!
  
  Természetesen vannak olyan események, amit sehogyan sem tudink elkerülni, és nem mi vagyunk a kiváltó okai. Ez tény ill. ez egy másik eset.
  
  Pl. nekem egyszer volt egy autóbalesetem. Egy pocsolyán megcsúsztam és végül belecsapódtam a mellettem jövő autóba.
  
  Mondhattam volna, hogy én aztán ártatlan vagyok. Látszólag így is volt. Aztán kiderült, hogy bizony 80 km-es sebességnél nehéz az ilyet elkerülni (igaz, ott már mehettem ennyivel), de szakadó esőben ez nem az útviszonyoknak megfelelő sebesség, akkor sem, ha 90 a megengedett.
  
  A másik meg, hogy jött mellettem egy autó és be kell, hogy valljam frusztrál, ha egy másik autó és a szalagkorlát között kell haladnom. Mindig attól félek, hogy túl közel megyek a másik autóhoz. Így ebben az esetben is a korláthoz közelebb mentem, ezért futottam rá a pocsolyára.
  
  Szóval nem menthetem fel magam 100%-osan a baleset felelőssége alól. :-(

• 2007.09.21 14:19:15Guruljka

  B-EGY SZÓVAL SEM MONDTAM HOGY AZ ORVOS NEM FELELŐS A MUNKÁJÁÉRT!!!!!! Én csupán azt mondtam, hogy MI IS FELELŐSSEK VAGYUNK HA ORVOST VÁLASZTUNK VAGY KÓRHÁZAT A SZÜLÉSÜNK MINŐSÉGÉÉRT!!!! Ha meg nem választottunk, mert hagyjuk, hogy vigyen az ár, akkor meg azért. NEM AZ ORVOS HELYETT FELELÜNK AZ Ő SZAKMAI HIBÁIÉRT! Hol mondtam ilyet????????
  
  Aki olyan orvost választ, akinek vezér hobbija a burokrepesztés, a beöntés és a végén problémája van azzal, hogy neki burokrepesztése volt, az nagyon is tehet róla, hogy így járt! Hja nem tudta! Miért nem kérdezte meg???
  
  A szülések nagy részében arra megy a panaszkodás, hogy így vagy úgy viselkedett az orvos-szülésznő és nem arra panaszkodunk, hogy nem végezte el a munkáját! Nem arra panaszkodunk, hogy szakmailag rosszul döntött, mert ahhoz nem is értünk! Hanem arra, hogy EMBERILEG milyen volt. Azt tudjuk elmondani, hogy durva volt-e, sürgette-e a szülést, nem volt ott amikor kellett, vagy végig ott ült. Beszélt vagy csendben volt vagy zenét hallgatott és ez zavart vagy nem. Kitépte a lepényt vagy várt. Ezek mind nem szakmai kérdések, hanem emberiek. Vagyis érdekli-e az adott orvost, hogy Ő úgy egyébként egy emberrel foglalkozik, vagy csak egy szerelő. Ez fogja meghatározni a szülésélményünket! Nem a császár és nem a fogó és nem a fájdalom, mert azt mind elfelejtjük! Azt se feltétlenül fogjuk felidézni, hogy milyen a csempe színe. De azt, hogy hogyan bántak velünk, arra mindig emlékezni fogunk! És ez sok mindent meg is határoz a gyerekünk számára is. Ezért akár tetszik, akár nem, igenis a mi kezünkben van az első döntés. És igenis a terhes gondozás során baromira kiderül, hogy milyen EMBERILEG az az orvos vagy a szülésznő! És ne számolgassunk hasraütés szerűen, hogy mennyi a jó kórház és mennyi a jó szülész, mert nem csak ezért nem lehet tudni, mert nem ismerünk minden helyet és orvost, hanem azért sem, mert ami nekem JÓ az esettleg másnak Pocsék és fordítva. És akkor most ehhez kapcsolódóan elmondhatom, hogy az első szülésemnél bent lévő szülésznőt, akit nem én, hanem az orvos választott és egy görény volt számomra, a minap itt valaki hangzatosan dicsérte. Szóval erről ennyit, hogy ki a jó. Mindenki nézze meg magának!
  
  Nem igaz, hogy ezt már nem lehet megérteni, hogy nem lehet elbújni mindig az egyéni felelősség elől!!! Van! És vállalni kell. Lehet hogy időnként szar vele szembenézni, de akkor is így van.
  
  Persze lehet úgy is élni, hogy hagyom, hogy vigyen az ár, de akkor kérem szépen nem kell választási lehetőségeket követelni, és legfőképp nem kell panaszkodni, hogy milyen a rendszer. Akkor tényleg lehet a kollektív felelősség mögé bújni. A rendszer ugyanis azért változik, mert néhányan úgy döntenek, nem úsznak az árral és kimosnak egy új medret szépen lassan. Vagyis mást választanak akkor is, amikor a többség szerint nem lehet!
  
  Vagy maguktól szoktak volna le a kikötözésről, meg a kötelező hanyatt-fektetésről is az orvosok?????

• 2007.09.21 14:19:53kovvacs

  OFF
  
  Szerintetek mikortól lehet kispárnát adni babának a feje alá az ágyába normálisan alváshoz?
  
  Vehetek a 21 hónaposomnak kispárnát? Laposat? Tolltöltöttet?
  
  Bocs!
  
  ON

• 2007.09.21 14:22:31Alvomacko

  B-: igen igazad van, de csak abban az esetben, ha mi magunk kifogástalanul vislkedünk. Abban az esetben tűzzel-vassal védeni kell a jogainkat és magunkat. De mielőtt ebbe belefogunk tartsunk már egy kis önvizsgálatot.
  
  Ha állandóan szekírozod az uradat vagy a gyerek minden mozdulatában állandóan hibát találsz, akkor igazán nem lehet meglepő egy pofon vagy hogy a gyereked faképnél hagy. Persze, ha csak a pofon tényét tálalod, akkor mindenki neked fog igazat adni!
  
  Az éremnek mindig két oldala van, de mi hajlamosak vagyunk csak az egyiket vizsgálni!
  
  Sokkal, sokkal tudatosabban kellene élnünk, hogy az igazunkat vagy a jogainkat érvényesíteni tudjuk!

• 2007.09.21 14:25:09B-

  Még az orvosok felelősségével kapcsolatban: amikor bemész egy orvos rendelőjébe, igenis átruházod rá nagy mértékben a döntési jogot és ezzel a felelősséget is. Pl most képzeld el, hogy egy vadidegen férfi egy kávézóban azt mondaná, hogy "kérem, vegye le a buygiját, tegye szét a lábát, és most feldugnám önnek ezt a fém izét, megvizsgálom". Hát nyilván elhajtanád az anyjába :-) De az orvos esetében levetkőzöl előtte, szétteszed a lábad, és hagyod, hogy mindenféle gyanús fémeszközöket tegyen a nemi szervedbe. És nem kérdezel vissza minden mozzanatnál, hogy ez most miért kell? Biztos, hogy kell? ...stb, mert feltételezed, hogy ő orvos. Akkor is, ha valami olyat csinál veled, amit még soha senki és amiről nem sok fogalmad van, hogy tényleg arra jó-e, amit mond. Mert úgy gondolod, hogy az, hogy ő orvos, és praktizálhat, garancia. Persze ha egy gumicsirkét akarna felnyomni, már gyanakodnék :-), de szerintem már önmagában az a tény, hogy egy vadidegen (!) férfinek megengeded, hogy benyúljon a "nunudba " (ez nagyon tetszik, bocs:-) ), már jelzi, hogy milyen komoly autonómia-, döntési jog és felelősségátruházásról van ez esetben szó.

• 2007.09.21 14:28:27kovvacs

  Én vétkem, hamu a fejemre stb.
  
  nem tudom elolvasni a kommenteket időprésben
  
  mer még nem vagyok rutinos kérgyerekes, bocsánat:)
  
  
  
  Sztem az egész "bokoralattszülős" mozgalom sokat tett azért közvetve, hogy a kórházakban esély legyen normálisabban szülni. Úgy, ahogy a szélsőségeskörnyezetvédők is csak elérték évtizedek alatt, hogy egyre több ember fejébe beköltözzön az a gondolat, hogy a környezetvédelem az olyan izé, amivel foglalkozni kell. Sokak meg tesznek is érte. Hát valahogy a kórházakkal is így van, az emberibbé válás sokban köszönhető ezeknek az alternatív mozgalmaknak. Lehet, hogy sose lesz kimondva, de el tudom képzelni, hogy adott osztályvezető szülészdoki morog magában, hogy méghogy születésház meg otthonszülés, szóselehetrőla, de amikor eljutott odáig, hogy fel kéne újítani a szülőszobákat, csakazértis kicsit olyanabbra rendelték a berendezést.
  
  
  
  Nekem meg (most ígértem meg a nagyobbiknak, hogy megyek vele játszani mindjárt)
  
  ismét óriási dilemmát okoz, hogy most váltsak-e orvost vagy se. Ezerszer meséltem az egész beutalós procedúrát,
  
  közben a dokim szülés közben ott állt az ágytól balra szép nyugodtan, és HAGYTA, hogy a szülésznőm levezesse a szülést. Nem szólt bele. Aztán ellenőrizte a méhlepényt (másodszorra se emléxem, hogy az hogy került ki belőlem) és összevarta azt a pár pici repedést.
  
  Én meg TÉNYLEG hálás vagyok neki, hogy hagyta majdnemotthonszülősen, normálisan, a maga útján menni a dolgokat, és nem nyúlt bele semmibe, amibe nem kell belenyúlnia.
  
  
  
  Jajjajjaj. Na húztam játszani, muszáj :))))))
  
  

• 2007.09.21 14:32:21manci

  Alvomackó: nincs az a viselkedés, ami után ne lepődnék meg, ha kapnék egy pofont a férjemtől. Ugyanis az én szememben erre nincs elfogatható indoka annak, hogy a nagydarab férjem megüssön engem, még akkor se, ha hónapokig előtte úgy viselkedtem, mint egy hisztis picsa.
  
  
  
  

• 2007.09.21 14:34:41Guruljka

  B- Te bármelyik orvosnak felfekszel a nőgyógyászszékére, vagy csak a Tiedére???
  
  Az a Te döntésed és a Te felelősséged, szabad orvosválasztásnál, hogy melyik orvoshoz mész be!
  
  
  
  Na frankó, most szétkente a gyerek a sudocremet:))))

• 2007.09.21 14:35:45pepe

  B, ez így mind okés, DE: én pl, soha, de soha nem bíztam vakon egy orvosban sem, és főleg így van ez, ha a gyerekemről van szó. Mindennek, de mindennek utánajárok, több szempotból is megvizsgálva. És, az összes, általam megbízhatónak ítélt információforrásokat meghallgatva, elolvasva döntök. Mert az én életem, az én gyerekem. (pl: kisfiam lázgörcsös, és emiatt EEG vizsgálatot kellett volna végezni, holott kb 99%-ban kizárható az epilepszia. Az én kis rosszcsontom viszont nem hajlandó akkor aludni, amikor időpontot kapunk a vizsgálatra. Az orvos altatni akarta. Én ezek után elzárkóztam a vizsgálat elől, mert úgy íéltem meg, nagyobb kockázata van annak, hogy egy ilyen pici gyereket elaltatnak, mint annak, hogy talán mégis epilepsziás, és nem egyszerűen lázgöcsös. persze, minden lehetséges adatot begyűjtöttem előzetesen a lázgörcs kontra epilepszia témakörben) Én úgy éreztem hogy ebben az esetben (és pölö, nálam a szülés is ide tartozik) az én felelősségem, hogy ne bízzak vakon. Tudnom kell dönteni, és nem szabad hagynom, hogy mások döntsenek a fejem felett.

• 2007.09.21 14:35:58marcangoló

  Off: Kovvacs, Lőrincnek kb. két éves kora óta van párnája, de tök lapos. Van kicsit tömöttebb is, de eszében sincs azon aludni. Szerintem minél később szokja meg a vastagabb párnát, annál jobb. Hogy vagytok? Hiányzol ám!
  
  
  
  Guruljka, az, hogy egy orvos milyen emberileg, az attól (is) függ, aki megítéli. Én is úgy jártam az első dokimmal, hogy olyan ember ajánlotta, akiben egyébként bízom, csak teljesen más típusúak vagyunk. Őt az érdekelte a szülésben, hogy minden a lehető legbiztonságosabban menjen, hogy nehogy sérült legyen a gyerek, engem az, hogy békén hagyjanak. Semmi rosszat nem mondhatok az orvosomról, azon kívül, hogy nem passzoltunk. A második dokim meg szerintem egyszerűen nagyon jó pszichológus, aki veszi a fáradtságot, hogy mindenki felé empatikusan közeledjen. De nem mindenki képes erre, ettől még egy csomóan teljesen elégedettek lehetnek velük. Őt pl. egy olyan ismerősöm ajánlotta, aki hasonlóbban gondolkodik, mint én, de itt már úgy voltam, hogy az első gyanús jelre menekülök. Az embernek először még fogalma sincs, hogy mit akar, én is tudtam, hogy csendes szülést szeretnék, csak azt nem, hogy azt kitől várhatom el, mi arra a garancia. Ehhez kell a tapasztalat.
  
  Oké, az igazi henteseket, ha lehet, kerüljük el, tájékozódjunk, ez rendben van. (Eleve, ők mit keresnek még a pályán?!) De honnan tudsz biztosat? A netről, barátoktól? Ez olyan szubjektív...

• 2007.09.21 14:37:10B-

  Alvómackó: ja bocs, ha én lennék a főnököd, és már másodszorra késnél, képentörölhetnélek? Jézusom.
  
  
  
  Vedd már észre, hogy SENKINEK sincs joga a másikat pofán vágni, főleg nem akkor, ha ő úgy itéli meg, hogy a másik "szekírozza". Mert lehet, hogy a szekírozó ezt úgy élte meg, hogy századszorra kérte, hogy ne igya el a konyhapénzt... Igen, ez is szekírozás.
  
  
  
  Nincs jogod a másikat megbüntetni, megalázni, mert Te is éppen olyan esendő ember vagy. Sőt, általában aki annyira nem tiszteli a másik embert, hogy arcon üti, annak nem kell sok ürügy, hogy megtegye, vagy durvábbat is. Nekem ismerettségi körömben volt nem egy ilyen eset, a nők mind diplomások, normális családból (egy kivétellel), a férfiak is annak indultak, de valahogy a forgatókönyv a nőktől teljesen függetlenül mindig ugyanúgy alakult: a másik korlátozása, ész nélküli féltékenység, azonnali összeköltözés/házasság sürgetése, munkába/egyetemre kísérés és onnan hazakísérés, ital... Baromira nem arról volt szó, hogy a lány szekírozta volna a pasiját.
  
  Ketten még időben leléptek (egyiket 3 napig tartottad bezárva a pasija, mielőtt elmenekült), a harmadiknál gyerek is volt, az nagyon csúnyán végződött. Mondjuk ott meg ott "hibázott" a csaj, hogy nem akarta a szarban hagyni a pasit, mindig mondogatta, hogy ha a szép időkben kitartott mellette, akkor is kitart, amikor a pasi alkoholbeteg. Végül egy szál ruhában, két gyerekkel menekültek anyaotthonba, nem csak az ő fél élete ment rá, de a csaj szülei lakása is...

• 2007.09.21 14:39:15pepe

  Kowacs, pontosan! Én soha nem lennék greanpeace aktivista, de talán nekik köszönhető, hogy ma már külön gyűjtöm a pillepalackot, és a papírt és kétnaponta viszem a szelektív hulladékgyűjtőbe. Gyermekem felébredt, nekem is le kell lépnem.....

• 2007.09.21 14:40:17marcangoló

  Én meg megyek pihenni, mert ha itt ülök, akkor csak pörög az agyam. :-)

• 2007.09.21 14:42:56B-

  Régen az sztk-ba jártam nőgyógyászhoz, akkor bizony az vizsgált meg, aki bent volt.
  
  Feltételezem, ha az utcán jöttek volna rám a fájások, a legközelebbi kórházban nem szorítottam volna össze a combjaimat, hogy "jujj, önt nem ismerem, lehet,hogy pszichopata orvos".
  
  
  
  Persze, választani én is választottam, de nem áltatom magamat azzal, hogy az én végzettségemmel elérhetőek lennének számomra azok az információk, amelyek alapján valóban FELELŐS döntést tudtam volna hozni. És megint csak azt hangsúlyozom, hogy azért tartjuk az orvosképzést meg a kamarát stb, hogy ne dönthessünk tragikusan rosszul, ha orvost választunk.

• 2007.09.21 14:48:56Guruljka

  marcangoló, pontosan az a lényeg ebben számomra, hogy a szülés nem egy hirtelen dolog, amikor nincs időd mérlegelni, hogy kivel is vágsz bele. (áltatlában) Ajánlják vagy nem a dokit, elmész és eldöntöd. Senki más nem tudhatja, hogy Neked mi a jó. Ez így megy. De egyébként kovvacs kiválóan leírta az előbb, hogy mekkora dilemma is ez az egész. És őszintén szólva, ha csak egy kismama is lesz ennek hatására aki szakítva a hagyományokkal nem abarátnői által ajánlott ám neki titokban mégsem szimpatikus dokit választja, hanem keres egy neki valót, akkor már megérte, hogy moshatom a kanapé huzatát a sudocrem miatt:))) Meg az sem mellékes, hogy tényleg éljen az orvostudomány, de nincs tökéletes orvos, addíg míg emberek az orvosok. Vagyis nem árt gyanakodni. És kérdezni és kérdezni és kérdezni.

• 2007.09.21 14:53:07Alvomacko

  B-: nyilván vannak fokozatok. Meg megtorlási eszközök. Ha késnék, jogosan alkalmaznál ellenem büntetést.
  
  És ha éveken át hisztis picsaként viselkednék akkor megeérdemelném a seggbe rúgást. Mert hol írja azt bárki elő, hogy a férjeknek nyelnie kell? Nyilván a pofont meg kell, hogy előzze szóbeli figyelmeztetés stb.
  
  Majd, ha nagyobbak lesznek a gyerekek, akkor megtudjátok, hogy mit éreznek a férjek a harmadik felszólítás után! Mert nem biztos, hogy a gyerekedre bájosan rá fogsz tudni szólni negyedjére is... Főleg, ha a szeme sarkából azt figyeli, hogy meddig tud elmenni.
  
  
  
  Na, mindegy. Úgy látom, hogy magamra rántottam a Porontyot a nézeteimmel.
  
  Most megsértődhetnék, hogy nem értetek meg és micsoda ostoba banda van itt. Ehelyett konstatálom, hogy ismét hibás vagyok, magam kerestem a bajt, mert meg mertem írni a gondolataimat. És levonom a konzekvenciát, hogy a Marsról jött nézeteimet nem hangoztatom egy jó darabig. :-) Majd jól beállok a sorba, hogy ne lógjak ki. :-)

• 2007.09.21 14:56:52eszter

  manci, félreértettél. pont hogy egyetértőleg szólítottalak meg benneteket, valóban sztem is ezek miatt nem ítélném el az anyát....stb. A többi már csak indulat, vagy szomorúság, vagy részvét, vagy mifene volt, azért a sok felkiálltójel.
  
  
  
  én is kapkodva fogalmazok néha, dolgoznom kéne ezerrel, basszus, amikor van alkalmam, nem ide kattintgatni :)

• 2007.09.21 15:00:49marcangoló

  Guruljka, én az első esetben havi rendszerességgel jártam terhesgondozásra, de mégsem tudtam, hogy nekem mi/ki a jó. Mert nem tudtam, hogy mi vár rám, én hogy fogok ebben a helyzetben viselkedni, mire lesz szükségem, ehhez képest nehéz eldönteni, hogy ehhez ki a megfelelő partner (a zuramon kívül). Szerintem az első szülésben simán benne van a rizikó, hogy tévedtél.
  
  Alvomacko, senki nem akar bántani a nézeteidért, maximum másnak más a véleménye. Ez nem a meggyőzésről szól, csak arról, hogy a hatásodra én is átgondoltam ezeket a szempontokat, te meg biztosan a miénket. És én már pl. nagyon jól tudom, milyen az, amikor a gyermek már reggel óta az idegeimen táncol készakarva, de lehetőleg kétszázharmincadszor se ordítva szóljak rá, hanem előbb kedvesen. Hááát, van, hogy nem sikerül.

• 2007.09.21 15:02:50Guruljka

  Alvomacko, ne menj, mert én ugyanezt tettem:)) Ez két világnézet közötti különbség. Sok mindenben különbözünk és ez nem baj vagy hiba. Ez tény. Én is úgy vagyok vele, hogy a hibázást önvizsgálatanak, a bűnt meg büntetésnek kell követnie.
  
  Na megyek az oviba a Nagyért.

• 2007.09.21 15:03:31marcangoló

  Guruljka, remélem, kijön a Sudocrem. Az jó zsíros. :-(

• 2007.09.21 15:06:40mzperx

  Guruljka: eldöntöd... De mi alapján? Hacsak nem tanultál Te is 5+x évet az orvosi egyetemen. De ha így is lenne, akkor sem látsz rá a mindennapi szakmai munkájára, nem vagy a kollégája, nem tudod megítélni, hogy az az orvos milyen szakmailag!!!
  
  
  
  Nyilván vannak megérzések, ritkábban jelek, melyek egyes estekben arra utalhatnak, hogy jobb másik orvost keresni, illetve választás előtt körbekérdezni, véleményeket gyűjteni (de még a véleménygyűjtés sem lehet 100%, lásd fent Marcangoló példáját). Szerintem eddig tarthat a nő felelőssége.
  
  
  
  Hiába terhesgondozott egy orvos valakit, sok esetben csak a szülésnél derül ki igazán, hogy milyen szakmailag. De ezt honnan kellene előre megítélnie egy laikus nőnek??? Ja, persze, manapság már sokmindenről lehet olvasni az interneten, de ebben is kezdünk átesni a ló túlsó oldalára: nézd csak meg az internetes fórumokat - egy kis túlzással mondhatjuk, hogy egy csomó kismama kvázi magát terhesgondozza, leletértékel, diagnosztizál, illetve kismamák terhesgondozzák egymást. Kb.: vak vezet világtalant. (Ezzel persze nem azt mondom, hogy semminek ne olvassunk utána, és hogy szabad tudatlannak lenni, CSAK AZT, hogy már túlzásba is visszük).
  
  
  
  Ennek alapján gondolom, hogy Te sem vagy azért felelős, hogy rosszul alakult az első szülésed.

• 2007.09.21 15:08:28Alvomacko

  marcangoló: "Alvomacko, senki nem akar bántani a nézeteidért" Aranyos vagy. :-)
  
  Igen, tudom. De ez valahogy megint egy példa akart lenni, hogy hogyan kell a helyzeteket értékelni. Csak megint mindenki át fog siklani az én "önértékelésem" felett. És megint nem értem el vele semmit...
  
  És persze, hogy én is át szoktam gondolni a ti szempontjaitokat is. Így tudom finomítani a saját ideológiáimat. Mert a világgal én is folyton változni szeretnék. Nem akarok őskövület maradni. :-)

• 2007.09.21 15:14:37eszter

  OFF
  
  kovvacs, párna nálunk kb 2ésfél 3 éves kortól, mert Anyunak is van (Apunak nincs, nekem is csak mutatóban), de kitúrták a fejük alól a kis laposat is. Most, 4-5 évesen kaptak az új ágyneművel, de nem nagyon használják. Szerintem szükség nincs rá, ha eddig nem volt, de ha boldoggá teszi, akkor kislapos.

• 2007.09.21 15:15:41Csöre

  Én azt hallottam, hogy a szerencsétlenül járt kisbaba apukája nem szerette volna az "otthon" szülést. Hát, így még nehezebb kikecmeregni ebből a helyzetből... Szomorú az egész, nagyon szomorú.

• 2007.09.21 15:17:22manci

  eszter: csodálkoztam is :) és persze az is lehet, hogy ne te írtál, hanem én olvastam rosszul.
  
  
  
  guruljka: "sürgette-e a szülést", "kitépte a lepényt vagy várt". Ezek elvileg nem emberi kérdések, hanem szakmaiak.

• 2007.09.21 15:26:44Guruljka

  mzperx, szerintem elég nagy betűvel írtam feljeb, hogy EMBERILEG, mert szakmailag nem tudom eldönteni!!!!! Olvasd el rendesen irguum-burgum:)))) Nem komoly ám.
  
  

• 2007.09.21 15:31:06Guruljka

  marcangoló, ahogy Te csináltad oké is. Mérlegeltél választotál. Nem is érzed, hogy hibázott valaki, csak azt, hogy messze nem volt tökéletes és tanultál belőle.
  
  Már máskor írtam, hogy az intő jelek ellenére úgy voltam vele, hogy ne csináljak már ebből ügyet elvégre ez csak egy szülés. Több millióan átestek rajta stb... Szóval tipikusan lekezeltem az ügyet. A gyerek mellé meg meglett a tanulság. Ezek után nem mondhattam azt, ha őszintén magamba néztem, hogy tényleg nem tehettem róla, nem volt módom jobb döntést hozni. Én láttam olyat, aki a második szülésnél végig úgy értékelte a dokiját, hogy elmondta, nem figyel rá rendesen, de nem baj, mert a Klinikán van, és Ő ott akar szülni, mert az első gyereke koraszülött. Az ő döntése. Nincs is ezzel semmi gond. De az gond, hogy a végén szó szerint elmondja, hogy milyen egy szemét az az orvos, mert a szülésnél sem volt figyelmes, pedig Ő azt gondolta, hogy majd ott az lesz és milyen tré volt neki a Klinikán. A 2. gyereke nem lett koraszülött, és mire végére ért az egésznek elfelejtette, hogy Ő választott. Ha mégis koraszülött lett volna a gyerek, biztos nagyon elégedett lett volna és azt mondja Ő milyen jól döntött. De így ez a Klinika és a Doki hibája KIZÁRÓLAG. Hogy is van ez?
  
  Én utána kb. fél évvel elbeszélgettem erről az illetővel, hogy én hogyan látom. Ő azt mondta, hogy tulképp igazam van, de nem tud szabadulni a rossz érzéstől, hogy egyszerűen nem figyeltek rá, és ezért van benne harag. Nem tudom érthetőe már, hogy mi az én bajom ezzel az átadom a felelősséget dologgal. Ha nem jövök rá az első szülésem után, hogy nekem is van ebben felelősségem, és nem figyelek rá, hogy nekem mi is a fontos, akkor másodszorra is elrontom. De abban vitathatatlanul igazad van, hogy először, tapasztalat híján biztosan sokkal nehezebb jól választani. Viszont ha jól átgondolja valaki, és valami olyan ok miatt nem sikerül jól, amit előre nem láthatott, mert tapasztalatlan akkor nincs oka sem magát, sem az orvost, sem a kórházat hibáztatni. De ez szerintem az itt is olvasható születéstörténetekből is abszolút lejön, hogy azok értékelik pozitívan a szülésüket, akik felkészültek rá és bíztak az orvosukban stb. Függetlenül attól, hogy császár vagy bármi komplikáció lett volna!!!(nyílván egészséges gyermek születése után) Viszont azok akik hozzám hasonlóan fogalmazzunk úgy, nagyvonalúan kezelték a dolgot mind csalódottak még egy sima és gyors szülés után is.
  
  Off
  
  Suudocrem lejött nedves szivaccsal, a Nagyért meg elment apa, úgyhogy még van vagy 5 percem osztani az észt:)
  
  On

• 2007.09.21 15:41:23kovvacs

  Lányok,
  
  
  
  akinek még aktuális,
  
  és tényleg tanácstalan abban,
  
  hogy adott kórházhoz tartozó orvossok közül
  
  melyiket válassza:
  
  
  
  szülésznőt/szülésznőket lehet faggatni.
  
  
  
  Gondoljatok bele:
  
  ők aztán tucatszám látják, hogy a különböző dokik hogyan vezetik le a szüléseket.
  
  
  
  És ez tényleg nem a "barátnőmajánlotta-hanekijóakkornekemis" verzió.
  
  
  
  Én most utólag meg fogom kérdezni a szülésznőmet, hogy ő kinél fog szülni. (Annyira aranyos volt, képzeljétek, szülés után kétszer is bejött hozzám a gyerekágyra, és mikor második alkalommal mondtam, hogy ragaszkodom hozzá a harmadik gyereknél, mondta, hogy van egy "rossz" híre: ő is gyereket vár:))
  
  Ha netán olyan embert nevez meg, aki nem a munkahelyén dolgozik, az is beszédes infó lehet...

• 2007.09.21 15:44:41kovvacs

  OFF:
  
  eszter, mostanában kezdte el, hogy bebújik az ágy sarkába, takaró alá rejti a fejét: fészket keres-csinál magának és abban alszik. A három takarója közül kettőt maga alá gyűr, egyet meg a feje köré igazgat. Arra próbálnék megoldást kiagyalni, hogy hogyan lehetne neki fészket kialakítani, amiben jól érzi magát.

• 2007.09.21 15:47:55másutt

  guruljka,
  
  szerintem sem 'emberi' kerdes a lepenysurgetes meg a szules surgetes.
  
  
  
  az oxitocin inyekcio, amit rutinbol adnak, hogy surgessek a lepenyt, sajnos, az egy bazi nagy adag hormon, es teljesen felesleges, mert kijonne a lepeny magatol, 1-2 ora alatt, az esetek 99%-ban!
  
  (es nagyon sok olyan no is kapja pl, aki egy eleten at nem szedett fogamzasgatlo tablettat, mert 'nem akart hormonokat a szervezetebe!)
  
  
  
  egy masik cikk kapcsan (a koldokzsinor, ossejtek) talaltam tegnap 5 tudomanyos cikket, ami azt bizonyitja, hogy a gyerek egeszsegesebb es boldogabb, ha KETTO percet is varnak a koldokzsinor elvagasaval, es nem kitepik az anya kezebol es vagdossak osszevissza. a verszegenyseg eselye lecsokken. a vernyomasa jobb lesz az elkovetkezendo 3 honapban. nyugodtabb lesz!
  
  
  
  a magzatmaz az egyik legfergetegesebb borvedo, ha nem mossak le azonnal (plane szappannal, jaj!), csak letorolgetik, a baba kevesbe kap kiuteseket es ekcemat!
  
  
  
  Ezek NEM az orvos tahosagat/emberseget bizonyitjak! Ezek medikalis dontesek! (Hacsak nem gondolja valaki, hogy a gyerek verszegenysegenek okozasa a 'tahosag' jele)

• 2007.09.21 15:48:33manci

  kowacs: ez nem egy rossz ötlet, de azért azt tudd, hogy a dokik is kb. 2-3 állandó szülésznővel dolgoznak, tehát érdekük olyat mondani, akik majd velük fognak szülni.
  
  
  
  de amúgy én is így jártam el, amikor a dokim a vége felé elutazott 3 napra, az állandó váltótársa beteg volt(róla tudtam, már amennyire tudni lehet, hogy jó), így egy számomra ismeretlen orvoshoz ajánlott be engem, ha kicsit korábban jönne a gyerek. Szóval megkérdeztem a szülésznőmet, aki megnyugtatottt, hogy annál a dokinál is jó kezekben leszek.

• 2007.09.21 15:56:45másutt

  kovvacs, manci
  
  kivalo otlet.
  
  
  
  meg egy alternativa:
  
  nekem egy altato orvos ismeros (jo az ilyen a haznal) mondta azt, hogy OK ismerik a legjobban a dokikat, mert ugye ok adjak az epiduralt es a fajdalomcsillapitast es dokirol dokira jarnak es jol meg is beszelik egymas kozott, hogy ki milyen..
  
  :)

• 2007.09.21 15:56:55kovvacs

  manci,
  
  nem tudom, hogy mennyire fix párok dolgoznak együtt szülésznő-orvos esetben,
  
  de ahol szültem, nagyon fixek nem lehetnek. A többség még nem választ szülésznőt, ők szépen be vannak osztva alaphelyzetben,
  
  míg a többség választ orvost, akit behívnak, amikor megindul a szülés.
  
  Így a szülésznőből zömmel az aktuálisan beosztottnál szülnek, míg orvosnál a válaszottnál.
  
  Első gyerekemnél is így volt.
  
  Aztán persze ahol kialakult a szülésznőválasztás, és az is szinte kötelező, ott biztosan van olyan tendencia, hogy egymást ajánlják, és kialakul egy érdekközösség.
  
  Viszont!
  
  Lehet, hogy két ember "emberi átlagából" már valami lejön a civilnek is. Arra gondolok, hogy egy kialakult orvos-szülésznő párosból esetleg mindkettő
  
  - dobálja a latin szavakat
  
  - sokat beszél
  
  - nem mond semmit, csak ha kérdezel
  
  - állandóan fontos ember, siess, gyorsan foglald össze, amit akarsz, mert ő éppen rohan és nem ér rá
  
  - elmagyarázza neked, hogy mi hogy lesz a borotválástól a gátmetszésig, nem ajánl fel alternatívát, ragaszkodik a konzervatív módszerekhez (van akit ez megnyugtat, ne ítélkezzünk!)
  
  - mindenről Téged faggat és Neked kell eldönteni, hogy mit hogyan szeretnél
  
  stb.,
  
  szóval ha a páros nagyon egyfajtamód viselkedik, akkor abból is lehet valamit saccolni. Meg abból is, ha nagyonnemegyfajtán.
  
  
  
  Mi a csudát akartam mondani? Segítség :P Szóval lehet, hogy két emberből még laikusként is jobban látszik, hogy mire számíthat az anya a szülőszobában. Nem orvosilag, hanem emberileg, szemléletben stb. Szakmához nem értünk és nem dolgunk, az emberi oldalt meg szemléletet viszont választhatjuk.

• 2007.09.21 15:57:21mzperx

  Guruljka, így érthetőbb, de amikor először kezdted feszegetni a felelősség kérdését, akkor nem ez jött le.
  
  
  
  Bízzon az ember az orvosában, valóban nagyon fontos, a szakmai hozzáértésen túl sztem a 2. számú szempont, és ez azon kevés dolgok egyike, amit szubjektív tényezők közül el tudok hinni, mármint ha vki. meséli, hogy "ezért álltak le a fájások", stb. (DE ezzel együtt sem tartom elfogadhatónak azt, hogy valaki mimóza lelki beállítottsága miatt ne menjen kórházba szülni - keressen olyan dokit, akiben megbízik, van rá 9 majdnem hónapja)...
  
  
  
  A végén még kiderül, hogy ugyanazt mondjuk, Guruljka. :) Na jó, nem teljesen azért.

• 2007.09.21 16:01:14kovvacs

  Ja és még vmi.
  
  Egy kis betekintés a lelkünkbe, mert gondolom, nem vagyok egyedül ezzel a bajommal.
  
  
  
  Miután sokadszorra kiszúrtak velem a körzeti járóbetegellátóban, kb 1 hónapja bepanaszoltam őket a felügyeletnél (EBF).
  
  Most nyavalygok egy feltehtőleg csonthártyagyulladással a lábamon, amit meg kellene mutatnom a körzeti járóbetegellátóban.
  
  És mit csinálok?
  
  Félek a bosszútól.
  
  Tessék csak rajtam röhögni nyugodtan.
  
  Aztán végiggondolni,
  
  hogy talán más is pont ilyen dolgok miatt
  
  NEM képviseli az érdekeit.
  
  

• 2007.09.21 16:07:08manci

  Igaz, kowacs, meg ugye fordítva is működik a dolog, még ha nagyjából állandó felállásban is dolgoznak együtt. Úgy értem, ahogy egy doki 2-3 szülésznővel szeret együtt szülni, így őket is ajánlja (ha megkérdezi az anyuka), úgy -gondolom- a szülésznő is 2-3 dokival dolgozik rendszeresen, tehát ha közülük is ajánl vkit a szülésznő, valszeg a 3 közül a számára legjobbnak tűnőt fogja javasolni.
  
  
  
  na most én se tudom, mennyire lettem érthető...

• 2007.09.21 16:10:00Guruljka

  Összegezve a lényeget. Nem hiszem, hogy bárki azért nem választaná a kórházat, mert azt hiszi, hogy az ott dolgozó orvosok szakmailag nem elég felkészültek. Inkább azért, mert emberileg gyakran a minimum szintet sem ütik meg ebben a sajátos érzelmi és testi helyzetben amit a szülés jelent egy nő és a gyerke számára. A másik szempont meg az, hogy inkább azt gondolják, hogy a szakorvosok szakmailag kissé "túlképzettek" is egy sima szülés levezetéséhez. Ahogy ezt "Rákóczi István, a Szent Imre Kórház osztályvezető főorvosa már korábban is azt mondta: "normális szülésnél egy orvos jelenléte annyit jelent, mint ha egy tízéves gyereknek gyerekgyógyász orvost fogadnánk fel bébiszitternek. Vagyis fölösleges." Ami azt is jelenti, hogy ott figyelnek és tán olyan beavatkozásokat hajtanak végre amire nem is lett volna feltétlenül szükség, mintegy tulbiztosítva a dolgot.
  
  Én megértem, hogy etől sokan tartanak és ezért othon szeretnének szülni.
  
  És megértem ha valakinek ez abiztosítás feltátlenül szükséges ahoz, hogy Ő jól tudjon szülni.
  
  DE szeretném ha senki nem gondolná azt, hogy ÖNMAGÁBAN akár az, hogy a kórházi vagy az otthon, vagy aszülőothoni szülést választja, azt is jelenetené, hogy végzett a döntéssel és a felelősségel. Mert a kórház és egy orvos sem jelenthet garanciát. Csak lehetőséget.
  
  Szülés közben szerintem hatalmas jelentősége van a pszichénknek, hogy menniyre érezzük magunkat jól ott ahol vagyunk. Nem a kényelemről beszélek hanem a BIZTONSÁGÉRZETRŐL ami ha megvan legyűri a FÉLELMÜNKET, amely természetes hogy ott van. Minél kevésbé érezzük magunkat biztonságban, annál jobban félünk. Minél jobban félünk, annál kevésbé tudjuk jól csinálni a dolgunk. Pedig a léányeg akkor és ott rajtunk van.
  
  Mindezek miatt, úgy gondolom az a mi női felelősségünk körébe tartozik, hogy a lehetőségeinkhez mérten a lehető legideálisabb helyen, a lehető legideálisabb körülmények között, felkészülten menjünk szülni. Mert akkor nem érhet minket tényleg nagy baj! Ha nem így teszünk, akkor szerezzük magunknak a rossz élményeket.
  
  És utoljára egy személyes megjegyzés az első szülésemről. 1 évig nem tudtam magam túltenni rajta. De már lassan 4 éves a fiam és nagyon letisztult ez az egész. Azért téptem itt a számat, hogy másnak ne legyen ilyen az első 1 éve a gyerekével, ami tényleg egy gyönyörű időszak, de egy jó szülés után sokkal szebb! Ma már ezt is tudom.
  
  És tényleg nem borzolom itt többet senki idegeit azzal, hogy emlékeztetem rá Neki is van felelőssége a sorsában, szülésében. Elmondtam elégszer.
  
  Elhúztam hétvégézni.

• 2007.09.21 16:23:52Guruljka

  másutt, manci, én rákérdeztem a 2. szülés előtt, a szülésznőnél a lepényre. (Az elsőnél gyorsan kijött a lepény, mert túlhordásban voltam, így nem tépték ki, de másodszorra biztos ami biztos tisztázni akartam az ügyet)
  
  Szóval szülésznő elmondta, hogy valójában megszokásból szedik ki egyből, akik kiszedik. Manapság már az a szakmai előírás, hogy csak akkor szedik ki egyből ha gyanus a baba. A lepényt ugye kiteregetik, átvizsgálják, egyrészt mert utal az állapota a baba valós korára, ellátotságára. Másrészt ha leszakadt belőle bármennyi is, akkor anyával is komoly gáz lehet.Ezért sem kéne tépkedni ugye... Szóval manapság ha sietős a doki akkor nem várja meg.
  
  Ezt mondta a szülésznőm. Meg megígérte, hogy kivárjuk, mert az Ő párosukban amúgy is Ő foglalkozik a lepénnyel.
  
  És úgy lett.

• 2007.09.21 16:29:01Guruljka

  Az oxitocin a szülés előtt visszautasítható. Mivel én 5 perces fájásokkal mentem be és szépen tágultam nem is volt rá szükség.
  
  Szülés után viszont megbeszélték velem, hogy kérem-e mert felmerült, hogyha ennyire vérzek akkor később esetleg vér kellhet. Nem volt biztos ugye. A doki azt mondta Ő az oxitocinra és szavaz a párom és én beleegyeztünk. Apa volt az ész kontroll:)De azóta is hálás vagyok a kérdésért. Igaz, hogy én nagyon átbeszéltem a dolgokat a szülésznővel és a dokival is előtte.

• 2007.09.21 16:32:30kovvacs

  Guruljka,
  
  ott a nagy pont a nagybetűs BIZTONSÁGÉRZETnél.
  
  Amit úgy szoktam volt mondani, hogy nem érzem a kiszolgáltatottságot. Ami a második gyerekemnél tökéletesen megvalósult a kórházban, az elsőnél pedig csak részben. Hozzá kell tennem, az elsőnél se volt nagyon rossz érzés, csak akkor még kiszolgáltatottabbnak éreztem magam.
  
  
  
  Ehhez meg sok dolog tartozik:
  
  - doki személye
  
  de nincs a listának vége!
  
  - szülésznő személye
  
  - a személyzet, ápolók, ügyeletesek, portás stb stb viselkedése, stílusa - illetve az, hogy ehhez én hogyan tudok viszonyulni
  
  - az adott hely szokásai - itt most kórházról meg születésotthonról beszélek, és az is a vicc kedvéért odatartozik az adott hely szokásaihoz, hogy mennyire hajlandók eltérni a páciens igényei szerint a saját szokásaiktól
  
  - környezet minősége mint felszereltség
  
  - környezet minősége mint barátságosság, lehetőségek a félhomálytól a zenehallgatáson át a berendezésig
  
  - a szülő nőt kísérő személy kapcsolata a szülő nővel
  
  - a szülő nőt kísérő személy bátorsága, határozottsága, rátermettsége a személyzettel való kapcsolattartásban, döntésekben, a szülés folyamatában
  
  - a szülő nő felkészültsége, tudása, információi a szülés élettani folyamatairól, mikor mi történik vele, a babával, mi után mi következik, milyen érzetekre számíthat, mikor van dolga és mikor hagyatkozhat érzésekre, mikor fog a külvilágtól információkat vagy utasításokat kapni...
  
  stb,
  
  még biztosan lehetne bővíteni a listát.
  
  
  
  Ezekből áll össze a kiszolgáltatottsági/biztonságérzeti eredő.
  
  
  
  Mikor helyszínt választunk és módszert, ezeknek az összetevőknek egy részét határozzuk meg.
  
  
  
  Nem tudom,
  
  szóba kerültek-e a
  
  dúlák.
  
  
  
  Én a dúla-rendszert pl. abszolút jónak tartanám azok számára, akik szeretnék ezt a kiszolgáltatottsági részt a legkisebbre szorítani, és nem akarják elveszteni a kórházi (vélt vagy valós) biztonságot.
  
  A dúlának az lenne a lényege, hogy olyan ember, aki engem is nagyon ismer, meg a szülés folyamatát is, és hivatásszerűen mindenbe belepofázik, hogy nekem a lehető legjobb legyen.
  
  

• 2007.09.21 16:35:14kovvacs

  Aztán az oxitocint én is kérdeztem a szülésznőtől még előtte. Nekem se kellett másodszorra, természetes úton jutottam hozzá:P és már 5percesekkel mentünk befele a kórházba:)

• 2007.09.21 16:35:46eszter

  off
  
  kovvacs, akkor olyan párnát keress, mint a lányoké. vastag, de nagyon laza töltetű, a fej belesüpped szinte az ágyig, így a nyaka nem törik, viszont a fej köré feltornyosulnak a puha részek. Végülis csak azért nem ajánlják, mert a nyaki gerincnek jobb a lapos...

• 2007.09.21 16:38:21kovvacs

  off
  
  Eszter, köszi szépen!

• 2007.09.21 16:38:59manci

  Guruljka: érdekes, én is mindent átbeszéltem a dokival és a szülésznővel is, de ezt a lepény dolgot nem. Valahogy csak addig érdekelt a szülés téma, hogy világa jön a gyerekem, utána csak az volt fontos, ami vele kapcsolatos: hogy ne vágják el a köldökzsinórt, ne vigyék el tőlem, hagyják a mellemem, hagy szoptassam már a szülőszobán.
  
  
  
  Mindezek ellenére, ha jól emlékszem, lényegesen később, magától jött ki a méhlepény, a szülésznő meg is mutatta, én meg elképedtem, hogy milyen nagy.
  
  
  
  Mivel bevált csapaton nem változtatunk, biztosan most is hasonlóan fognak eljári, de azért kiváncsiságból rá fogok kérdezni.

• 2007.09.21 16:42:24kovvacs

  pl hogy mennyire nem vagyunk egyformák: én tudtam, hogy mi most az alternatívos vonulat a köldökzsinórral, miszerint ne vágják el jó sokáig, de engem ez nem érdekelt. Kicsit ezoterikusnak tartottam:) bocsánat mindenkitől, aki nem így látja. Nyilván megvan a logikája, hogy miért ne vágják el.

• 2007.09.21 16:44:13eszter

  most, hogy levették az őssejtet már engem sem érdekelt, addig örültem, hogy hagyják.

• 2007.09.21 17:18:29Alvomacko

  Ez a lepény-szaggatás most jól meglepett. Én magamtól szültem meg. Nem is kellett sokat várni rá. És az enyém töredezett volt, meg hiányos. Jött is a küret rögtön. Az egész szülésben az volt a legeslegrosszabb. Mert már úgy szeretettem volna összezárni a lábaimat. Az első szülés után szabály szerűen remegtek a lábaim, mint aki nagyon fázik.
  
  És bevallom, hogy én most láttam a méhlepényről először képet, és jól meglepődtem, hogy mekkora nagy. :-)

• 2007.09.21 17:22:36Alvomacko

  kovvacs: az EBF-nél lehet névtelenül is jelentgetni. Vagyis elkérik a nevedet, hogy az ügyet legalizálni tudják, de az orvosnak nem mondják meg.
  
  Én is ezt tettem. Azóta én sem szeretek a rendelőbe menni, mert kicsit árulónak érzem magam. De basszus, az én érdekeimet sértették meg! Jogomban áll törvényes úton megvédeni magamat és a jogaimat érvényesíteni! Nnnah.
  
  És téged visszahívtak az EBF-től? Mert nekem telefonon referáltak, hogy a sok panaszomból melyik, miért nem jogos és egy az meg miért jogos.

• 2007.09.21 18:43:42mammsi

  pepe: bocs de lehet hogy félreértettél, vagy nem voltam világos. Nem azzal van bajom, hogy Geréb Ágnes mentőt hív ha baj van, hanem azzal hogy élből bevállal esetleg (lásd ikerterhesség) kockázatot. Az a jó ha segítséget hív, csak tegye időben és ne kísérletezzen egy darabig. Bár biztosan nagyot nőtt volna ha megcsinálja sikeresen. DE most az az eset van éppen amikor ugye nem sikerült. és Tuti, hogy dolgozott rajta egy ideig.

• 2007.09.21 22:52:37anyaallat

  Alvómackó, szerintem igazad van! nyilván nem a victimológiáról akartál értekezni, hanem arról hogy pl van olyan, hogy egy családi vitában olyan dinamikák vannak, hogy valaki provokál, túlfeszíti húrt, aztán amikor a másik kiborul még neki áll feljebb. szerintem ez egy létező jelenség, és valóban sokan szinte soha nem néznek magukba, hogy miért is viselkednek velük úgy, ahogy és milyen helyzeteket állítanak elő saját maguknak. igenis vannak akik pl szorongásból halálra szekálják a másikat és itt nem arra gondolok, hogy ne igya el a kosztpénzt, hanem mondjuk a már százszor megmondtam hogy csavard be a villanykörtét , de te ehhez is egy lusta disznó vagy,... típusú szólamokra. mert szerintem ez a leggyakoribb. a valós problémák megbeszélése helyett a szekírozás. ez kicsit off csak szerintem Alvómackó ilyesmire gondolt, nem az anyaottonba menekülőkre.

• 2007.09.22 00:56:36bbence

  kowacs: Nyilván megvan a logikája, hogy miért ne vágják el.
  
  Mert jó a babának. Ha nagyon gyorsan elvágják, az pedig rossz. A születés után még sokáig kap oxigént a zsinóron keresztül plusz beindul a tüdőlégzés is. Ha nagyon hamar vágnak, akkor egy pillanatra oxigényhiányt érez és ez sokkolja. Egyébként ha minden rendben van, akkor semmi nem indokolja, hogy ne lehessen megvárni azt az(emlékeim szerint) kb háromnegyed órát, amíg magától elhal a zsinór egy részen, ahol el lehet vágni.Ezotériás okról nem tudok.
  
  Tudtommal ez már nem számít alternatívos vonalnak, sok helyen figyelnek erre.

• 2007.09.22 10:04:03eszter

  bbence, igazad van, csak kihagynám, hogy "Ha nagyon gyorsan elvágják, az pedig rossz." Egyszerűen csak érvényesülhet a jótékony hatása, de károsnak nem káros. Nálam többet is vártak, mint háromnegyed óra, és szerencsére megoldódott magától. Nagyon nem szerettem volna emiatt altatásban lenni.
  
  
  
  a 4. gyereknél viszont az őssejt miatt elvágták, de nem látom (láttam) a gyerekeimen a különbséget, sőt a 4. szülés annyira nyugis, meg gyors volt már, hogy Álmos tényleg fel sem sírt, csak a szemét nyitotta ki, hogy megnézzen minket. Azóta is ilyen békés, egészséges baba. Ezen azért nem áll vagy bukik minden. De tényleg érdemes, ha egy mód van rá.

• 2007.09.22 10:41:25másutt

  eszter, ez nagyon jol hangzik Álmossal... nincs kedved irni egy szuletestortenetet? ;-)

• 2007.09.22 11:51:02kovvacs

  Mosmá két gyerek után merek annyira a sarkamra állni, hogy azt mondom:
  
  rendben, de kötve hiszem, hogy a harmadiknál kérném, hogy ne vágják el, hanem várjunk.
  
  Ha egy picit "sokkolom" is a gyerekemet, fontosabbnak tartok ennél ezer más dolgot később az életben. Pl. most felállok a popsimról, mert szükségük van rám :)

• 2007.09.23 19:39:34Hagyma

  Most volt a Naplóban egy riport, amiben szerepelt a pár, akik elvesztették a babájukat. Érdekes adalék, hogy a nőnek ez a második szülése volt, az első kórházban rossz élmény volt, ezért döntött másodszorra Geréb Ági mellett. Nem tűntek egyáltalán fanatikusnak vagy elvakultnak, szimpatikus fiatal pár.
  
  
  
  A nő a terhessége alatt végig eljárt minden orvosi vizsgálatra, kórházi orvosa is volt. Azt is elmondták, hogy a kórház 2 percre van a születésháztól. Kb. 3 perc alatt be is értek, amikor baj volt (a férj szerint Ági és segítői arcán pánikot látott), ahol gátmetszést végeztek a dokik, és elvitték a babát. A nő csak akkor tudta meg, hogy nem él, amikor a doki épp varrta össze...
  
  
  
  És azt mondta, nem hibáztatja saját magát.

• 2007.09.24 11:55:14opti

  Lehet, hogy kicsit lemaradtam. Csak egy kérdés: otthonszülésnél nem lehet gátmetszést csinálni?

• 2007.09.24 14:14:47marcangoló

  Igen, én is láttam, szerintem elfogulatlan riport volt, és ennek nagyon örültem. Engem nagyon megdöbbentett, hogy nem hibáztatja magát a mama. Valahogy annyira természetes ilyen helyzetben a lelkiismeretfurdalás, és mindenki sajnálta is, hogy szegény, hogy éli túl. Persze lehet, hogy az (egyébként halál ellenszenves) ügyvéd tanácsolta, hogy nehogy a szájra vegye, hogy ő hibás, de akkor is.
  
  Egyébként az apuka mondta ki a kulcsszót, hogy elmondták nekik, hogy komplikáció esetén az _alapvető_ eszközök kéznél vannak. De hát egy műtőt azért nem tudnak vinni az otthonszülésre. Mellesleg, itt talán felesleges is lett volna.
  
  
  
  Opti, én úgy tudom, csinálnak gátmetszést, ha muszáj, én úgy tudom (más szerint meg otthon nem szabad, de gyakrabban hagyják inkább a gátat repedni.

• 2007.09.24 14:52:36manci

  marcangoló: sajnos úton voltunk az adás idején, így lemaradtam róla, pedig kiváncsi lettem volna, mit nyilatkozik az anyuka. Ha ráérsz, esetleg megtennéd, hogy röviden leírod? :)

• 2007.09.24 15:17:49B-

  Engem is érdekelne.

• 2007.09.24 15:24:00jidele

  Manci, én felvettem, itt van a gépemen, ha érdekel, átküldöm.

• 2007.09.24 15:24:53jidele

  B ez rád is vankozik:)

• 2007.09.24 15:30:32eszter

  a napló rajta van a neten, nem? asszem a Zuram (bocsi marcangoló, a karikás R betűt nem tudom beszúrni) szokta letölteni.
  
  
  
  Engem is világosítsanak már fel egész konkrétan válaszolva: Otthon lehet gátmetszést csinálni? Ha igen, akkor csináltak? Ha nem, akkor meg miért? Az egyetemen mi tanultuk a "vészhelyzetes" trükköt, amikor toll, szérum1-es tű, olló segítségével azonnali gégemetszést lehet csinálni...ez nem hasonló helyzet? Életveszély volt, vagy ezt senki nem sejtette? Vajon GÁ is megdöbbent, hogy meghalt a baba,ha a szülők is? Lehet, hogy azt gondolta, hogy ha vág, akkor majd jól felemlegeti a média a házi barkácsolást? Ezt el tudom képzelni, de akkor mondja már ki valaki, hogy nem sejtették, hogy gyerek ebbe belehalhat. Végülis kitolási szak....van,h ogy egy órát vagy tovább is eltart. Azt hitték volna, hogy simán belefér? Beszéljenek már értelmesen. (Na megnézem a riportot, aztán revidiálom az itt írtakat)

• 2007.09.24 15:46:43manci

  jidele: hálás lennék, ha át küldenéd, én a tc2 oldalán nem találom (mondjuk, attól még nyugodtan ott lehet:))
  
  nagy.manci kukac gmail.com
  
  Előre is köszi! :)

• 2007.09.24 15:53:56Alvomacko

  anyaallat 2007.09.21 22:52:37
  
  Köszi! Pont erre gondoltam én is. Nem az alkoholista, asszonyverős helyzetekre.
  
  De hozzáteszem, hogy azért ott sem ártana egy kis előtanulmányt végezni, mielőtt komondanánk a szentenciát, hogy minden a férfi hibája...

• 2007.09.24 19:08:42Alvomacko

  jidele: én is szeretném! a tv2-n sehogy sem találom!

• 2007.09.24 19:17:26jidele

  MAc, az van, hogy a yahoo nem akarja csatolni. írok wiwen

• 2007.09.24 19:50:36zolnaid

  Eszter, a gégemetszést nem cak tanítják, hanem alkalmazzák is, egy barátnőm így maradt meg... Nem hiszem hogy gátmetszést ne lehetett volna. Azt inkább el tudom képzelni, hogy mondjuk nem lett volna értelme.
  
  Marcangoló, én nem láttam a riportot, de nem lehet, hogy az anyuka a sokk után egyszerűen nincs még abban az állapotban hogy akár magát hibáztassa? Vagy mondjuk le volt nyugtatózva? Szerintem nem várhatunk el ekkora megrászkódtatás után olyan reakciót tőle, mint amit mi természetesnek hiszünk.

• 2007.09.24 20:17:29eszter

  zolnaid, igen, pont ezt akartam illusztrálni, hogy ha vészhelyzetet látnék, akkor alkalmaznám is. Itt nem lehet, hogy nem látták élet-halál kérdésének a dolgot?

• 2007.09.25 00:28:37másutt

  Holnap talalkozom ebedre a bábával Londonban aki otthonszuleseket csinal kizarolag (nekem nem o a szulesznom, o a 6 hetes elokeszito tanfolyamomat tartotta, onnan ismerem)
  
  Rengeteg kerdesem van szamara...
  
  Utolso alkalom, ha masnak is van ilyenje.
  
  CSAK otthonszuleseket csinal, foallasban, es bar Angliaban, a szules az szules...

• 2007.09.25 06:03:11Alvomacko

  másutt: nekem most nincs kérdésem, de mesélj majd el mindent részletesen! :-)

• 2007.09.25 08:32:53eszter

  másutt, ez biztosan nagyon hasznos lesz! Kérdezd ki alaposan, aztán tényleg mesélj.

• 2007.09.25 08:35:57manci

  másutt, nekem igazából csak egy kérdésem lenne a bábához: véleménye szerint adódhat-e olyan komplikáció az otthonszülés alatt, amikor hiába van jelen szakértő segítség, és hiába van viszonylag közel a kórház, az a késedelem, amivel a kórházbaszállítás jár, végzetes lehet a kismama vagy a baba számára? Tehát amikor mindent megtesznek a segítők, ami csak emberileg és szakmailag lehetséges, de az otthonszülés tényéből fakadóan nem tehetnek többet, de egy kórházban megoldható lett volna a probléma?

• 2007.09.25 10:35:49kaposztalepke

  manci: és szerinted adódhat olyan komplikáció a kórházban, ami tragédiával végződik (szervezeti problémák, személyzet túlterheltsége, nem megfelelő orvosi hiozzáállás, hiányos felszerelés, bármi) ami elkerülhető lett volna otthonszüléssel? Ez persze csak elméleti kérdés volt.
  
  Én azt gondolom, hogy semmi nem 100%os biztonságú. De ez nem azt jelenti, hogy aminél van egy picit is biztonságosabb alternatíva, annak nincs létjogosultsága. Nap mint nap kockáztatunk, persze habitusnak megfelelően mérlegelünk mndannyian. Haszon-kockázat..Nyilván vannak már "ésszerűtlenül nagy" kockázatok. De pl akkor is kockáztatja vki a gyereke életét, amikor repülőre ül, és mondjuk egy egzotikusabb országba utazik. Lezuhanhat a repülő, megkaphat vmi olyan betegséget, amiből komoly baj lesz, strandon megcsúszhat kövön, betörik a feje, belefullad a vízbe, stb. Mégis mennek emberek nyaralni. Mert plusz elővigyázatossággal, plusz figyelem mellett mégis úgy érzik, hogy a kockázat már nem akkora, amennyire fontos az élmény. Bezárva egy gumiszobába biztos kisebb lenne az esély, hogy bármi baj is történjen. Csak akkor meg minek élni.
  
  Ez nem azt jelenti, hogy húde otthonszülés-párti vagyok..sőt. Én kórházban szültem/szülnék, persze most 2 császsár után egyértelműen ezt mondom, de előtte is ezt gondoltam, amikor még benne volt, hogy "mehet simán". És szerintem is fontos a szabályozás, hogy az otthonszülés kockázatát minimálisra csökkentsék. Nyilván akkor is lesz vmennyi, hazudik, aki azt mondja, hogy nem...de azért az esetek jórészében nem. De elvileg lehet olyan kicsi a kockázat megfelelő rendszer/emberek/hozzáállás esetén, amennyit mérlegelhetnek reálisan az anyák. És hogy vállalják-e a felelősséget. Gyakorlatilag utána egy életen át (18 éven át tuti) ugyanígy a szülő felelős a gyerekért, és hasonló százalékú kockázatok tuti előfordulnak később is (hülye példa: rosszul lesz az anya az utcán, a gyerek elrohan, elüti egy autó...fáradt anya, nem reagál gyorsan, megégeti magát a gyerek, bármi..)..
  
  szóval jól megoldva szerintem reális alternatíva lehetne az otthonszülés, ugyan van valamennyi pluszkockázata a kórházzal szemben, de valószínűleg még mndiog jóval kevesebb,mint utána az élet során egy csomó más dolgonak.
  
  
  
  Huhh, nem tudom mennyire volt érthető, vagy mennyire sikerült azt kihoznom, amit akartam. CSak arra gondoltam, hogy elítélni egy otthonszülő anyát a felelőtlensége miatt...háát...és hányan úgy nevelik a gyerekeket, hogy igazán szinte isteni csoda, hogy nem lesz vmi nagy bajuk, mert oda sem figyelnek...vagy verik, vagy lelkileg terrorizálják vagy még ezer dolog...és még annak a gyerekével is történhet a szülésen kívül is olyan baleset, ami a legjobb igyekezete és szándéka mellett is becsúszik. És nyilván akkor is terheli a lelkét akár egy életen át, ahogy a meghalt kisbaba édesanyja is egész életében gyászolni fogja.
  
  Szóval tényleg csak azt akartam összehozni, hogy az életben mindennek van kockázata, a szülés csak a kezdet. És később sem úgy döntünk mindig, hogy a "legbiztonságosabb" verziót választjuk, a legkisebb kockázattal, főleg ha szubjektíven úgy érezzük, hogy nagyon kicsi pluszkockázatért jelentősen több pluszélményt vagy bármit kaphatunk. Ezt mérlegelik nyilván az otthonszülők is. Persze próbáljunk meg olyan rendszert kialakítani, hogy a kiküszöbölhető kockázatokat iktassuk ki, és így a legkisebb veszélye legyen.

• 2007.09.25 12:34:55manci

  káposztalepke: Te az én 1 db kérdésemből vontad le a konzekvenciáidat?
  
  Mert ha a korábbi hsz-omat elolvastad, akkor láthattad, hogy helyeslem az otthonszülés legalizálását és szabályozását. De mégjobban preferálom a felesleges beavatkozásoktól mentes, minél otthonosabb szülés lehetőségeinek megteremtését a kórház falain belül.
  
  
  
  Szóval nem ítélem el és nem tarom felelőtlennek az otthonszülőket, de azt gondolom, hogy joguk van ahhoz, hogy tisztában legyenek minden kockázattal.
  
  
  
  "és szerinted adódhat olyan komplikáció a kórházban, ami tragédiával végződik (szervezeti problémák, személyzet túlterheltsége, nem megfelelő orvosi hiozzáállás, hiányos felszerelés, bármi) ami elkerülhető lett volna otthonszüléssel?"
  
  
  
  Ez nem otthonszüléssel kerülhető el, hanem olyan kórházi vagy otthonszüléssel, ahol nincsenek a következők: szervezeti problémák, személyzet túlterheltsége, nem megfelelő orvosi hiozzáállás, hiányos felszerelés stb.
  
  
  
  A nem megfelelő hozzáállas, szakértelem, felszerelés, túlhajszoltság, tragédiát okozhat kórházban, otthon egyaránt.
  
  
  
  Én csak arra voltam kiváncsi, hogy hasonló feltételek mellett, egyes ritkán előforduló komplikációk esetén, ugyanolyan esélyei vannak-e a babáknak és a mamáknak otthon, mint a kórházban. Mert ha nem, azt az otthonszülést tervező anyukáknak joguk van tudni, és azt mérlegelve dönteni.

• 2007.09.25 16:21:57kaposztalepke

  manci: bocs, nem-nem, az első bekezdésemet kivéve az egésznek semmi köze nem volt a hozzászólásaidhoz, csak ennek kapcsán szedtem össze magam a gépeléshez, inkább csak ürügy volt..a többi saját személyes általános vélemény volt. A Te mondatod csak azért jött ki nekem, mert nyilvánvaló költői kérdésnek tűnik. Nincs az a bába, aki kijelentheti, hogy nem adódhat olyan helyzet, amiről szó volt. Mert nincs semmire 100%. Lehet olyan..és lehet sok más is. Természetesen egyetértek abban, hogy legyen helyrerakva a dolog, lehessen megismerni a kockázatokat, és ennek tükrében dönteni.
  
  Az ítélkezés dolog néhány fentebbi hsz kapcsán jött elő, csak én most itt egyben írtam össze, mindent, amit gondoltam.
  
  Bocsáss meg, tényleg furán jött ki, jeleznem kellett volna, az egészet nyilván nem Neked szántam, tényleg csak az első bekezdés volt úgymond "ürügy" arra, hogy elkezdjek írni. Ne haragudj, ha bántónak tűnt:(

• 2007.09.25 16:53:54manci

  kaposztalepke: nem bántódtam meg, csak nem értettem :)
  
  
  
  De mostmár értem! :)

• 2007.12.29 13:42:44aboris

  Ez egy barom szavazás. Írhatnám finomabban is, de ez volt az első reakcióm, gondoltam megtartom a lendületet. Én két gyermekemet tervezetten otthon szültem, felkészült segítséggel, felkészülten. Nem utálom az orvosokat. Sérelmezem, hogy a szavazás alapján, aki otthonszülést választ az csak ellenszenves lehet. Geréb Ági történetesen szülész-nőgyógyász orvos. 17 év klinikai gyakorlattal. És tudtommal a gátmetszés nem elvi kérdés. Rutinszerű gátmetszést nem alkalmaznak. Ha szükséges elvégeznék. Úgy tanították a tanfolyamon, hogy van egy pillanat, amikor fel lehet ismerni, hogy erre van szükség, nem kell automatikusan megelőzni. Erre más módszerek vannak, málnalevél tea, masszázs orbáncfűolajjal, gáttorna. Mindzeeket már szülés előtt meg lehet kezdeni, egyéni igények szerint. Tudtommal azt a kijelentést, hogy ebben az esetben "egy egyszerű gátmetszés megmenthette volna a gyermeket" olyan orvos tette, aki közvetlenül nem is találkozott az esettel. Erről ennyit.

SZÓLJON HOZZÁ!